új világrend
Ha Európának saját hadserege lenne, az oroszok nem vállalták volna a háborút - Interjú Tóth Norbert nemzetközi jogásszal
Az ENSZ 1945-ös Alapokmánya által létrehozott, a kétpólusú világrendre méretezett nemzetközi jogi keretben az orosz-ukrán konfliktus nem rendezhető - fogalmazott portálunknak Tóth Norbert nemzetközi jogász, akit ezúttal is jogitörténeti elemzésre kértünk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara nemzetközi jogi tanszékének docense az interjúban többek közt beszélt arról: Oroszország azért is akarta a kétpólusút felváltó új világrendet, mert a jelenlegi jogi keretek közt területfoglalásait sosem ismerné el a nemzetközi közösség. Szólt arról is, a Nyugat, amely nem érdekelt egy új világrend megfogalmazásában, arra játszott, hogy Oroszország összeroppan a gazdasági szankciók súlya alatt, ehelyett arra derült fény, hogy Európa a jóval sebezhetőbb, és akár előbb össze is omolhat, mint az oroszok. Tóth Norbert kitért arra is, az orosz-ukrán konfliktust a magyarok szenvedik meg legjobban a térség országai közül, és létezik olyan forgatókönyv, amely akár az erdélyi magyarságot is veszélyezteti. Hogy miért, arról bővebben az interjúban... Álmainkban Amerika helyett már Kína integet – Így gyarmatosítják újra modern gazdasági trükkökkel Afrikát
Kínai vakcina, kínai egyetem Budapesten. Sokan lázadnak ellene, sokan unortodoxnak találják a magyar kormány gazdaságpolitikáját, pedig korántsem az. Elnézve Kína egyre növekvő globális, gazdasági szerepvállalását a hanyatló Nyugattal szemben, más esélyünk nincs az új világrend elfogadásán kívül. Kína azonban nemcsak Európában játszik egyre dominánsabb szerepet, az afrikai országokban is szépen megvetette a lábát. Erről beszélgetett Tarrósy István, a pécsi Afrika Kutatóközpont vezetője, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, és Boros Gábor Péter, a Pekingi Egyetem ösztöndíjas hallgatója a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport online előadásán.