ukrán oktatási törvény
Betiltva - Már a portás és a takarító sem beszélhet magyarul az ukrán oktatási intézményekben
Az oktatási intézmények dolgozóinak – az óvodától az egyetemig, illetve az intézményvezetőktől kezdve a pedagógusokon, adminisztratív munkatársakon és portáson át egészen a takarítókig – munkaidőben az ukrán nyelvet kell használniuk az órákon kívül is - az erről szóló körlevelet nemrégiben köröztette meg az ukrán oktatási miniszter, Lilija Hrinevics, akivel a kárpátaljai magyar szervezetek az ukrán oktatási törvény kapcsán tárgyalóasztalhoz kénytelenek ülni február 14-én, és amely eseményt a magyar diplomácia különben jelentős előrelépésként értékelt. Bár a magyar fél hangsúlyozta, amíg a kárpátaljai szervezetek nem elégedettek a tárgyalások eredményeivel, a nacionalista Ukrajna továbbra is bojkottra számíthat Magyarország részéről, hiszen Kijev mindent megtesz, hogy zsarolással, megalázással nyomást gyakoroljon a kisebbségekre. Ráadásul a napokban nyújtották be az új nyelvtörvény tervezetét, amely elfogadása esetén kizárólagossá tenné az ukrán nyelv használatát az élet minden területén, ezzel újabb diplomáciai frontokat nyitva a két ország között.
Ukrajna máshogy beszél és máshogy cselekszik a bírált oktatási törvénnyel kapcsolatban
Az ukrán nyelvtörvény vitatható, magyar kisebbségeket sújtó rendelkezései ellen diplomáciai, illetve jogi eszközökkel léphet fel a magyar kormányzat – mondta Tóth Norbert, az Alapjogokért Központ munkatársa az M1-en, pénteken.
Szijjártó megizzasztotta az ukrán külügyminisztert - Klimkinnek Amerika előtt kellett felelnie az oktatási törvényről
Remélhetően a mai amerika-ukrán-magyar rendkívüli találkozó elég erőteljes diplomáciai jelzés lesz Ukrajna számára, hogy megváltoztassa a kárpátaljai magyar kisebbség jogait sárba tipró oktatási törvényt. Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkár és Szijjártó Péter még a múlt héten folytatott kétoldalú megbeszélést Washingtonban, és egyetértettek abban, hogy mihamarabb megoldást kell találni az ukrán-magyar konfliktusra. A magyar diplomácia elérte, hogy szerdán Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel kiegészülve tartsanak háromoldalú megbeszélést, ahol az amerikai fél is a térség stabilitásának fontosságát hangsúlyozta, így Klimkin nem tehetett mást, minthogy mindent megígért. A túlzottan puhán fogalmazó Velencei Bizottság által megfogalmazott jelentés nyomán tavaly olyan helyzet jött létre, amelyben az ukrán fél érezhette magát nyeregben. A mai találkozó remélhetőleg megérteti Ukrajnával, hogy nem kerülheti meg sem az általa korábban aláírt nemzetközi egyezményeket, sem az Európai Unió elvárásait, sem a magyar diplomáciát.
Elmaradt a diplomáciai siker - Ukrajna a Velencei Bizottság véleményét is saját céljaira használja
Hamar kiderült, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása a kisebbségi jogokat sárba tipró oktatási törvény kapcsán gyakorlatilag nem változtat nacionalista politikáján az ukrán kormány, holott erre is ígéretet tett. Bár a Bizottság múlt hétfőn közrebocsátott végleges jelentésében úgy fogalmaz, legjobb lenne újraírni a vitatott törvényt, nem fogalmaz kellő határozottsággal, így az ukrán vezetés tovább folytathatja taktikáját, amely a magyar nyelvű oktatási hálózat felszámolását eredményezheti. A várakozásokkal szemben Kijev továbbra is fittyet hány a nemzetközi tiltakozásokra, és sajátos értelmezéseket költött a Velencei Bizottság kijelentései köré is, a várt diplomáciai siker helyett a kisebbségekért folytatott közdelem frontján nem történt elmozdulás.
Megbukott az európaiság tesztjén az ukrán oktatási törvény - A Velencei Bizottság a magyarság mellé állt
A Velencei Bizottság már előzetes értékelésében is a magyar álláspontnak adott igazat az új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, miszerint az súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarok nyelvi jogait. Néhány NATO tagállam azonban, köztük talán nem is véletlenül Németország gondolkodása megint vakvágányra tévedt, amikor közös nyilatkozatban tiltakoztak a NATO-Ukrajna csatlakozási tárgyalásokat lassító magyar vétó miatt, oktatási problémának nevezve a kisebbségi jogtiprást. Hétfőn, amikor az Velencei Bizottság a teljes véleményezést közre bocsátja, kiderülhet, hogy végérvényesen megbukott az európaiság tesztjén az ukrán törvény. A tiltakozó NATO-tagállamok vajon bocsánatot kérnek értetlenségük miatt?
Magyarország állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kéri Kárpátaljára
Magyarország állandó EBESZ-megfigyelők telepítését kezdeményezi Kárpátaljára - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bécsben. Magyarország korábban számos területen elkötelezetten támogatta Ukrajnát, de nagy csalódást okozott számára a szeptemberben elfogadott oktatási törvény, amely jelentősen csorbítja a nemzeti kisebbségek anyanyelven való tanuláshoz fűződő jogait - tette hozzá.
Szijjártó: Ukrajna megsértette a NATO-val szembeni kötelezettségeit
Ukrajna azáltal, hogy a kisebbségi jogokat súlyosan sérti, elfogadta az új oktatási törvényét, vállalt európai uniós kötelezettségei mellett NATO-kötelezettségeinek sem tesz eleget - jelentette ki Szijjártó Péter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.
Fontos megélni, hogy nem hagynak magunkra - Kárpátaljai magyarok adománya az üldözött keresztényeknek
Sok olyan apró dolog, amit a nyugati világban fontosnak tartunk, eltörpül, és az igazán személyes, őszinte, alázatos élet válik fontossá és hangsúlyossá - fogalmazott portálunknak Taraczközi Ferenc lelkész, aki a kárpátaljai reformátusok pénzadományát vitte nemrégiben Irakba, az üldözött keresztények számára. A PestiSrácok.hu-nak adott interjújában emellett arról is beszélt, van amikor a szeretet nyelvére van szükség, de most a kemény szavaknak jött el az ideje az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban, mert különben a kárpátaljai magyarságnak nincs jövője Ukrajnában.
Pofon Európa előszobájában – Ukrajna nem zaklathatja következmények nélkül a magyar kisebbséget
Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseinek egyik leghangosabb támogatójaként Magyarország hátbaszúrásként élte meg a nemrégiben aláírt oktatási törvényt, így az ukrán vezetés mára elérte, hogy hazánk ne támogassa az ország csatlakozását, amíg nem változtat politikáján - jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken Brüsszelben. Az ukrán vezetés eddig bátran támadhatta odahaza a kisebbségeket, hiszen a 2017-es uniós csatlakozási jelentés alapvetően elégedett volt az ország teljesítményével, köztük a társadalmi konfliktusok felszámolásával. A portálunknak nyilatkozó Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, a kárpátaljai nacionalista politika merészsége odáig terjedt, hogy a nyelvtörvény és a kettős állampolgárság kapcsán további, a kisebbségi jogokat sértő törvénymódosítás bevezetését tervezik.Ajánljuk még
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia.
Patyomkin Petike
Erdélyről mindig és mindig
Közlemény-kutatás
Reflexió a baloldali közvélemény-kutató cégek mérési eredményeire. Ezek azok a cégek, amelyek nyilvánvalóan téves eredményeikkel ráveszik Karácsony Gergelyt, hogy felszólítsa a szavazatok összesítése előtt a köztársasági elnököt, hogy az ne merészeljen mást kormányalakítással megbízni.
