vezető
Hódolat a pesti srácoknak, a történelemkönyvekből kimaradt névtelen hősöknek!
Mindenkiről beszélünk, csak róluk nem. 1956 névtelen hőseiről. Ők a forradalom igazi hősei, akikről még mindig érdemes többet tudnunk. Ott ültek gyerekkorunkban az asztalainknál, meséltek nekünk, megmutatták nemzetőr igazolványaikat, amikor már mertek beszélni. Vajon hányan lehettek ők, a névtelen hősök, akik emlékeinkben élnek tovább? Feri bácsi nem került be a kilencvenes évek történelemkönyveibe, nem volt reformkommunista sosem, nem készült vele interjú, a kétezres éveket már nem élte meg. Tóth Eszter Zsófia történész írása ötvenhatról.
„A kocsmai késelők menekültek el elsőként a barikádokról” – Az ’56-os emigráns Veszely Ferenc páratlan élettörténete
A kommunizmus elévülhetetlen bűneinek, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc számos tragédiájának egyike az a tény, hogy a közel 200 000 kivándorló honfitársunk között rengeteg nagyszerű hazafit és értékes embert is elveszítettünk. Nem csupán a szabadság veszett tehát el, de azon nemzettársaink egy jelentős hányada is, akik azokban a csodálatos forradalmi napokban ott voltak a barikádokon, azok jó oldalán. Klasszikus példája a fentieknek a kanadai Kamloopsban élő Veszely Ferenc költő, író, műfordító, aki több, mint 63 éve, 1957 elején kényszerült elhagyni hazáját. A csodálatos személyiségű forradalmár sokkal több, mint pusztán költő. Mély bölcsességéért, az emigrációban is megőrzött rendíthetetlen magyarságtudatáért és több évtizedes tanári pályájáért egyaránt méltó az elismerésre. Élettörténete pedig, a fentiek okán, érdemes a bemutatásra, jóllehet, a teljességet megmutatni esetében messze túlfeszítené írásunk kereteit, ezért beszélgetésünk során kizárólag csak a legfontosabbakat próbáltuk meg felidézni. Első rész.
Orbán Viktor 1956 hőseiről emlékezett meg pénteken reggel (Videó!)
Videót töltött fel Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján Gloria Victis 1956 címmel. A kormányfő a Corvin közben koszorúzott pénteken reggel.
Az utolsó ostromlott magyar vár – Márévár falai állták a megszálló szovjetek ágyútüzét (Videó!)
A Mecsekben található Márévár az utolsó, amelyet a Kárpát-medencében fizikailag ostrom ért: 1956. november 11-én a megszálló szovjet csapatok a romok mögé szorult szabadságharcosokkal vívtak itt tűzpárbajt, ketten közülük itt is lelték halálukat. A PestiSrácok.hu videójában megszólaló szemtanú, Bihari Lajos, aki 1956-ban hatodéves orvostanhallgatóként ápolta és segítette a felkelőket, többek között arról mesélt, hogy az orosz tankok hosszú órákon keresztül lőtték a várat, de amikor leszállt a por, a falak még mindig álltak. Márévár kitartott. A várostrom történetéről, hősökről, mártírokról és árulókról szóló összeállításunkból az is kiderül, miért is hozatta rendbe a pártállam a Márévárat, miközben az a szabadságharc szimbóluma, emlékműve volt, legalábbis a helyiek szemében. Az 1956-os forradalomra úgy tekintünk, mint budapesti esemény, holott a vidék is kivette a részét a küzdelemből...
Csak a teljesen független Magyarország lehet hű 1956 hőseihez!
A magyar- és világtörténelem egyik legdicsőbb napja október 23-a. Hatvannégy esztendeje e napon szállt szembe egy megnyomorított ország maroknyi elszánt fiatalja a világ leghatalmasabb szárazföldi ármádiájával. Ilyen a magyar virtus! Mint megannyiszor történelmünkben, megmutattuk a világnak, hogyan kell az irtózatos túlerővel birokra kelni.
Mégsem Magyarországon ér véget a móri mészárlás nyomravezetői díjának ügye
Elutasította az Alkotmánybíróság Szebenyi István indítványát, így a férfi még mindig nem részesült abból a nyomravezetői díjból, amelyet a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében írt ki a rendőrség. A jelentős összeget egyébként már kifizették a hatóságok egy olyan hamis tanúnak, aki vakvágányra vitte a hazai kriminalisztika történetében egyedülálló bűncselekmény vizsgálatát. Az amatőr hadtörténész lehetősége a magyarországi jogorvoslatra ezzel véget ért, de nem adja fel, ügyével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul kérelmével. Azt reméli, hogy a testület közbenjárásával őt is megilleti majd a tisztességes eljáráshoz való jog.
"Az élet útját biztosították a vérző fővárosnak" – A vértelen soproni '56 emlékezete (PS-VIDEÓ)
A hamu alatt izzott a parázs, az 1945 után felnőtt nemzedék világosan látta, hogy ez így tovább, ebben az országban nem mehet. Csak egy szikra kellett, amire senkinek nem kellett készülni, az jött magától – így idézi fel az 1956-os forradalom és szabadságharc soproni eseményeit videónkban Dr. ifj. Sarkady Sándor tudományos kutató. A soproni egyetemisták a határra érkező és a vidék magyarsága által összeadott segélyszállítmányok koordinálásával tíz napon keresztül biztosítják az "élet útját" a vérző fővárosnak. Sopron vértelen forradalmának emlékét egy korabeli bélyeg-felülnyomás is őrzi, amelynek szövege: "Hazádnak rendületlenül..! – Sopron, 1956. október 22."
A Városliget visszanyeri méltóságát, az embereknek pedig tetszik ez
Miközben a Városliget fejlesztései töretlenül népszerűek a fővárosiak körében, egyre kínosabbá válik, hogy az állítólagos "ligetvédők" minden, lázálmukban született kritikájára – tarvágásról és betonozásról – a valóság orvul rácáfol. Számukra lassan nem marad más, mint a "ligetvédelem" mögött egyre nyilvánvalóbban felsejlő proletár-nosztalgia, a meleg sör - hideg virsli kombó híveinek azonban újabb kellemetlen hír, hogy a Városliget vissza fogja nyerni a régi méltóságát, ráadásul ez a fővárosiak nagy többségének tetszik is, hiszen eddig több, mint másfélmillióan látogatták meg a már átadott Liget-projekt-fejlesztéseket...
Akkor lesz szép világ Magyarországon, ha az ellenzék majd nem szólhat bele a fontos ügyekbe – Nézze meg a Pesti galerit!
Az ellenzék ütnivaló és legalja; érthetetlen, kik azok a választók, akik azt mondják, hogy nekem egy Jakab Péter vagy egy Szabó Tímea szimpatikus – hangzott el a PestiTV Pesti galeri című műsorában, amelyben Szarvas Szilveszter, Szabó Gergő, Dezse Balázs és Bokor Gábor egy fiatal és tehetséges gimnazistával, Huber Márkkal beszélték ki a hét politikai történéseit. Akkor lesz szép világ Magyarországon, ha az ellenzék majd nem szólhat bele a fontos ügyekbe – hangsúlyozták a galerisek. Huber Márk a Pesti galeriben elárulta, vannak olyan tanárai, akik a tananyagba szándékosan beleszövik az ellenzéki narratívát és direktben politizálnak az iskolában.
Ajánljuk még
Bíró Zoltán, az MDF alapító elnöke Antallról, Csurkáról és a titkos paktumról a Polbeatben
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Nekünk a magyar érdek a fontos, minden előtt! - A Polbeatben mutatkozott be a Magyar Út DPK
"A táboron belül, ha már szélesen megyünk, akkor az egzotikus állatok és mindenféle prioritások mellett azért el kell, hogy férjenek a magyar érdeket kihangsúlyozók is."
