vezető
Megsebzett ünnep: saját rendőrfőnöke buktatja le a 2006-ról össze-vissza hazudozó Gyurcsányt (Polbeat-videó!)
Habár Gyurcsány Ferenc újabban a rendőrökre keni a 2006 őszi gyalázatot, éppen saját országos főkapitánya, Bene László árulta el, hogy ő adott utasítást az ártatlan emberek 14 évvel ezelőtti tömeges megveretésére és megfélemlítésére – derült ki Pesty László dokumentumfilmes elbeszéléséből a legutóbbi Plebejus Polbeatben, amit eredetileg így harangoztunk be: Dolgozik az "Új Múlt Kft."! - A 2006 őszi rendőrterror, a Gyurcsány-klikk titkosszolgálati machinációi, a polgárháborús hangulat szándékos felkorbácsolása, tömegek megfélemlítése, százak bebörtönzése és meghurcolása egészen új magyarázatot nyer mostanában a balos berkekben. Gyurcsány Ferenc egy minapi interjúban már odáig ment, hogy ő nem is tehet semmiről; mindaz a gyalázat, amit az utcán láthattunk, kizárólag a rendőrség bűne. Éppen ezért hívtuk meg Pesty László filmrendezőt, a rendszerváltás krónikását, a Fekete doboz alapítóját, aki 2006-ban sem hazudtolta meg önmagát: hideg fejjel, dokumentarista habitussal rögzítette a brutális eseményeket, felkereste az áldozatokat és szembesítette bűneikkel a felelősöket a Megsebzett ünnep című dokumentumfilmjében. Ő volt kedd este hét órakor Huth Gergely és Stefka István vendége a Plebejus Polbeatben, a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben, ahol szokás szerint a vendégek is kérdezhetnek. A felvett műsort rendhagyó módon október 23-án adjuk közre a PestiSrácok.hu-n, majd vasárnap este 19.15-kor kerül először a PestiTV műsorára. Ha már Pesty velünk volt, megkérdezzük tőle azt is: mitől indultak be a katalánok, és reális-e az esély, hogy a nemzeti régiók önigazgatásáért kezdeményezett aláírásgyűjtés külföldön is sikeres lesz? A Megsebzett ünnep vasárnap 23.15-kor, a Berni követ után lesz látható a PestiTV műsorán. Hódolat a pesti srácoknak, a történelemkönyvekből kimaradt névtelen hősöknek!
Mindenkiről beszélünk, csak róluk nem. 1956 névtelen hőseiről. Ők a forradalom igazi hősei, akikről még mindig érdemes többet tudnunk. Ott ültek gyerekkorunkban az asztalainknál, meséltek nekünk, megmutatták nemzetőr igazolványaikat, amikor már mertek beszélni. Vajon hányan lehettek ők, a névtelen hősök, akik emlékeinkben élnek tovább? Feri bácsi nem került be a kilencvenes évek történelemkönyveibe, nem volt reformkommunista sosem, nem készült vele interjú, a kétezres éveket már nem élte meg. Tóth Eszter Zsófia történész írása ötvenhatról. „A kocsmai késelők menekültek el elsőként a barikádokról” – Az ’56-os emigráns Veszely Ferenc páratlan élettörténete
A kommunizmus elévülhetetlen bűneinek, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc számos tragédiájának egyike az a tény, hogy a közel 200 000 kivándorló honfitársunk között rengeteg nagyszerű hazafit és értékes embert is elveszítettünk. Nem csupán a szabadság veszett tehát el, de azon nemzettársaink egy jelentős hányada is, akik azokban a csodálatos forradalmi napokban ott voltak a barikádokon, azok jó oldalán. Klasszikus példája a fentieknek a kanadai Kamloopsban élő Veszely Ferenc költő, író, műfordító, aki több, mint 63 éve, 1957 elején kényszerült elhagyni hazáját. A csodálatos személyiségű forradalmár sokkal több, mint pusztán költő. Mély bölcsességéért, az emigrációban is megőrzött rendíthetetlen magyarságtudatáért és több évtizedes tanári pályájáért egyaránt méltó az elismerésre. Élettörténete pedig, a fentiek okán, érdemes a bemutatásra, jóllehet, a teljességet megmutatni esetében messze túlfeszítené írásunk kereteit, ezért beszélgetésünk során kizárólag csak a legfontosabbakat próbáltuk meg felidézni. Első rész. Az utolsó ostromlott magyar vár – Márévár falai állták a megszálló szovjetek ágyútüzét (Videó!)
A Mecsekben található Márévár az utolsó, amelyet a Kárpát-medencében fizikailag ostrom ért: 1956. november 11-én a megszálló szovjet csapatok a romok mögé szorult szabadságharcosokkal vívtak itt tűzpárbajt, ketten közülük itt is lelték halálukat. A PestiSrácok.hu videójában megszólaló szemtanú, Bihari Lajos, aki 1956-ban hatodéves orvostanhallgatóként ápolta és segítette a felkelőket, többek között arról mesélt, hogy az orosz tankok hosszú órákon keresztül lőtték a várat, de amikor leszállt a por, a falak még mindig álltak. Márévár kitartott. A várostrom történetéről, hősökről, mártírokról és árulókról szóló összeállításunkból az is kiderül, miért is hozatta rendbe a pártállam a Márévárat, miközben az a szabadságharc szimbóluma, emlékműve volt, legalábbis a helyiek szemében. Az 1956-os forradalomra úgy tekintünk, mint budapesti esemény, holott a vidék is kivette a részét a küzdelemből...