vezető
Az Alkotmánybíróság kezében van a móri vérengzés nyomravezetői díjának sorsa
Alkotmányjogi panaszt terjesztett be az Alkotmánybírósághoz a tizennyolc évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás egyik kulcsfigurája, a támadáshoz használt fegyverek és egyéb eszközök egy részét megtaláló, ezzel a hatóságokat a valódi tettesek nyomára vezető férfi – tudta meg a PestiSrácok.hu. Szebenyi István azért fordult a testülethez, mert a nyomravezetői díjért, illetve annak egy részéért beadott kereseteit immár az összes hazai bírói fórumon elutasították, jogorvoslati lehetőségei ezzel az ítélkező bíróságok tekintetében kimerültek, így egyedül az Alkotmánybíróság hozhat már csak olyan döntést az ügyben , amely a perdöntő bizonyítékokat szállító felfedező számára kedvező lehet. Panaszában Szebenyi István arra hivatkozott az Alkotmánybíróságnak, hogy korábbi pereiben hátrányos megkülönböztetés érte, mivel őt kizárták a móri nyomravezetői díj kedvezményezettjei közül, míg az ügyben bizonyítottan hamisan tanúskodó, a vizsgálatot ezzel vakvágányra terelő Kiglics Attilának ugyanakkor aggályok nélkül kifizettek huszonötmillió forintot, amit a döntéshozók ma is helyénvalónak tartanak. Beadványában Szebenyi az Alaptörvény hátrányos megkülönböztetést tiltó passzusaira hivatkozott. A megoldóember nemcsak jog-, hanem igazságszolgáltatást is kért az Alkotmánybíróságtól. Ideológiai korrupció az igazságszolgáltatásban? – Interjú Gaudi-Nagy Tamással, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével (II. rész)
Ha az, ami a Szeviép-ügyben a bírósági oldalról kirajzolódni látszik, teljes körűen bizonyítást nyer, akkor azt jelzi, hogy az igazságszolgáltatásban lényegében egy szervezett, bűnüldözési és igazságszolgáltatási elvek teljes sárba tiprásával működő, kvázi bűnöző jellegű modell ütötte fel fejét – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Gaudi-Nagy Tamás. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjét a szegedi botrány kapcsán bírói összeférhetetlenségről, újságírók kriminalizálásáról, az ultraliberális jogvédő, civil szervezetek igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomásáról, Budaházy tizenegy éve tartó terrorista peréről és Szöőr Anna pszichológus jogász letartóztatásáról kérdeztük beszélgetésünk második részében.