vezető
77 kisfröccs, 112 gól – Puskás útján indult Kocsis Lajos, de nagyon más lett a vége
Legenda lett így is, de mennyivel több volt benne. Kocsis Lajost Puskás Öcsihez hasonló tehetségnek tartották, de hiába ért el mindent fiatalon, később gyengének bizonyult. Mértéktelenül ivott, de az a kilátástalan aranyélet, amelyet élhetett, maga volt a Kádár-diktatúra veleje. Látszólag mindent megkapott, de azt nem, amire szüksége lett volna: kemény edzőket, jó vezetőket, szabad életet. Állítólag a sörre is csak unalmából szokott rá. Így, félig unottan is olimpiai bajnok lett, átlagban minden harmadik meccsén gólt lőtt, összesen 112-t a bajnokságban, de már sohasem tudjuk meg, mire vihette volna, ha esetleg fiatalon Nyugatra mehet. Vagy megzabolázzák. A legenda szerint 144 kisfröccsöt tolt le egy válogatott társával egyetlen nap alatt. Ami tény„Csikó”, avagy „Döbrögi”, azaz Kocsis Lajos története (1. rész.).
Tanulunk-e a hibáinkból, vagy jövőre (és 2022-ben) még nagyobb sallerokba lépünk bele?
Néhány óra van hátra 2019-ből, itt a legjobb alkalom közös ügyeink (res publica) idei leltárának elkészítésére. Mit hozott, s mit vett el tőlünk, magyaroktól ez a túlpörgetett, gyorsan tovaröppent esztendő?
Szánthó Miklós szerint a legnagyobb környezetszennyező a globális liberalizmus (PS-interjú!)
Bonyolult téma a jobboldalon a „klímavédelem”. Úgy tűnik, hogy a globális liberális erők világszerte átvették a téma fölötti irányítást, miközben a teremtett környezet tisztelete valójában alapvetően konzervatív erény. Sajnos azonban a liberális „látványpolitizálás” marketingje erőteljesebb, és a jobboldal híján van a saját narratívának és nyelvi eszköztárnak. Többek között ezekről a problémákról beszélgetünk Szánthó Miklóssal. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint a jobboldal előtt kettős feladat áll: egyfelől le kell rántani a leplet a liberálisok ármánykodásáról; rá kell mutatni, hogy korunk súlyos környezetterhelésében kiemelkedő szerepe van a multinacionális vállalatok túlfogyasztói kultúrájával kéz a kézben járó progresszív életmódtrendeknek. Másfelől pedig el kell tudni mesélni az igazságot, azt, hogy saját, helyi környezetünk óvása bibliai parancs, a klímahiszterizálók szókészletével szemben pedig önálló kerettörténetet kell építeni.
Mit nekem te zordon Kárpátok? – Petőfi gargantuális tévedése
Persze, persze, gyönyörű, különleges, magával ragadó az Alföld – és a mienk. És persze, persze, Petőfivel szemben sem én leszek az első, aki szerint a költőnek nem volt igaza, amikor úgy vélekedett, hogy a hegyeink, melyek közül akkor még jóval több volt belőlük a mienk, nem érnek fel a síksághoz – mármint szépségükben. Született is egy adekvát válasz erre, tán még valamikor a hetvenes években: „Mit nekem te zordon Kárpátok?” „Ezt neked!” – és egy jókora nagy fügét mutatott ilyenkor a versmondó. (Azért nem merek lófaszt írni, mert a múlt heti, a liberálisok pöcsmutogatási kényszeréről szóló vezércikkem kapcsán több kommentelő is kifogásolta – komoly morállófasz-lóbálások közepette – a szóhasználatot.)
Nem találták a németek Clodo vallomását, megszüntették a nyomozást a magyar miniszterelnököt lejáratni akaró "bombagyáros" ellen
Bizonyítottság hiánya miatt megszüntette a nyomozást Dietmar Clodo ügyében a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az 1990-es években “bombagyárosként” elhíresült férfi ellen azért indult itthon a legfőbb ügyész utasítására hamis tanúzás miatt eljárás, mert felvetődött, hogy 2016 nyarán Regensburgban tett írásos vallomásában azt állította, személyesen adott át kenőpénzt Orbán Viktornak és Pintér Sándornak. Azóta a magyar ügyészséget a német hatóság arról tájékoztatta, hogy nem találtak olyan vallomást, amelyben Clodo magyar politikusokról beszélt volna. Megjegyzendő, amikor Clodo előrukkolt a történetével, a magyar ellenzék belekapaszkodott a RAF-terrorista meséjébe, és az ő segítségével mondatták volna le a miniszterelnököt és a belügyminisztert, ám a lejáratási akció kudarcot vallott.
Káposztasavanyítóból aranycsempész: Fenyő János mestere, az agrobankos Kovács Mihály
Média-, vagyon- és hatalomátmentős cikksorozatom mostani részében bemutatok egy olyan üzletembert, aki Fenyő János egyik mesterének tekinthető. A Vico későbbi ura kétségtelenül sokat tanult első komoly üzleti partnerétől, Kovács Mihálytól, akivel egy olyan közös céget alapítottak, amelyben a Magyar Nemzeti Bank akkori elnöke, Bartha Ferenc és későbbi nemzeti filmalapos Havas Ágnes is fontos szerepet játszott. Kovács Mihály állítása szerint a negyvenes évek végén távozott az országból, később kereskedni kezdett a diktatúrával, a rendszerváltás után aranycsempészként és az Agrobank-botrány kapcsán vált hírhedtté. Kovács a nyolcvanas években külföldön támogatta Grósz Károly fiát, akit fel is vett a magyar cégéhez, itthonról utóbbi irányíthatta a különböző ügyleteket. A Kádárt megpuccsoló Grósz maga is kulcsszereplő: az ő vezetése alatt emelkedett fel az a külkereskedő-bankár-hálózat, amely vezető szerepet játszott az ország kifosztásában, a nemzeti vagyon átjátszásában. Bár az említett Kovácsot a különböző ügyek mellett még fegyvercsempészéssel is meggyanúsították, olyan hálózat állt mögötte, amelynek köszönhetően sértetlenül megúszott mindent. Fenyő pedig figyelt. És látta, itt szinte mindent megtehet. Fenyő mestere, avagy a média lenyúlásának története (15. rész).Ajánljuk még
Lezárhatták az áramellátást Ukrajna felé a szlovákok
Az Európai Unió tagállamainak energiarendszer-üzemeltetőit összefogó ENTSO-E szerint kilenc napja nincs árammozgás Szlovákia és Ukrajna között. Egyelőre sem Kijev, sem Pozsony nem adott ki közleményt az üggyel kapcsolatban, a jelek mégis arra utalnak, hogy a szlovákok válaszul a Barátság-kőolaj vezeték elleni támadásra lezárhatták az energiamozgást.
Bővítés igen, Ukrajna már nem annyira - Brüsszel korántsem lehet magabiztos
Még a nagy országok állampolgárai is bizonytalanok, hogy kellenek-e az ukránok az EU-ba.
Hoppá! Brüsszel megtanult nemet mondani Brüsszelnek
Volt is mire: az Európai Bizottság elnöke kétszázmilliárd eurónyi befagyasztott vagyont adott volna át Ukrajnának.
Kuleba elszökött Ukrajnából, vajon most már mást gondol a rezsimről?
Ha süllyed a hajó, a patkányok menekülnek. Ha az olvasó úgy gondolná, hogy ezzel lepatkányoztuk a volt ukrán külügyminisztert, akkor nem téved, Dmitro Kuleba ugyanis gondolt egyet és lelépett hazájából, mert a rezsim most éppen őt pécézte ki, mint hazaárulót.
