vezető
Cey-Bert Róbert Gyula a PS-nek: az inga nem áll oda vissza, ahol volt – Avagy, kik akarnak sast ültetni a Turul helyére, és hogyan gátoljuk meg őket?
Ismerjük a politikai irányzatok képviselőit. Tudjuk mit mond a nemzeti oldal és mit mondanak odaát, de mi határozza meg a magyar nemzeti ideológiát? Milyen filozófiai fonal az, amelyre felfűzhetjük a történelmünket, amely összefoglalhatja a magyar öntudatot? Ezekre voltam kíváncsi, mikor Cey-Bert Róbert Gyulával találkoztam egy budai kávézóban. Sokkal többet kaptam válaszul, mint vártam. Lássuk azt az egyenes utat, amit nem csak bejárunk magyarként, de amit képviselünk is itt a Kárpát-medencében, hídként Kelet és Nyugat között. "Londonban bejött a multikulti, csináljuk mi is" – Egyelőre ennyit tudunk a Tisza párt bevándorláspolitikájáról
Hogy mit tudunk Magyar Péter MLM-pártjának programjáról? Nos, ha abból indulunk ki, amit a szektavezér Facebookra ír, akkor azt, hogy ugyanazt fogja csinálni, mint Orbán, de közben az ellenkezőjét is. Ha abból, amit a párt egyetlen olyan tagja, aki Magyaron kívül megszólalt a nyilvánosság előtt, akkor azt, hogy szeretnék ha kinyitnánk a határt, hogy Magyarország is olyan sokszínű és népes legyen, mint London, ahol Dávid Dóra szakmányban facebookozik. Kevesebb a fóka, mint a bécsi cukrászda
Nehéz helyzetből indult a magyar társadalom az (újra)polgárosodás útjára. A kisemmizettség évszázados, transzgenerációs nyomora utáni harácsolás a luxusproletariátus előtt nyitotta meg az utat, teljesen valótlan ígéretekkel, egy adag demagógiával és előre megfontolt szándékból elkövetett gazdasági öngyilkossággal. A settenkedő szocializmusnak nem önmagában létezése a bűne, mindenkinek joga van tévedni a világ dolgaival kapcsolatban. Az ősbűn a kollektív magyar társadalmi eszme feláldozása a tehetségtelenség, a szellemi nihil, a harácsolás és a szervilizmus oltárán. Nem az a baj, hogy nem futotta 20 év alatt bécsi cukrászdára, hanem az, hogy eladták a cukorgyárat, ami kellene az alapanyaghoz.