Pesti Srácok

vezető

Trianonra, vagy az azt követő revíziós törekvésekre emlékezni nem birodalmi szemlélet, hanem kötelesség

‎PS Riport 2023 március 14.
Március 15. misztikus jelentőségű dátum a magyar nemzet történetében, amely nem csak a 48-as forradalom és szabadságharc kiemelt eseményeinek időpontja. 84 évvel később, ugyanezen a napon vonult be a magyar hadsereg a ruszinok lakta Kárpátaljára - akkor ha csak rövid időre is, de Kárpátalja újra egységes területté, a Magyar Királyság részévé vált. A terv azonban nem klasszikus területfoglalás volt - az ország vezetése a második világháborút megelőzően autonóm ruszin egységet akart létrehozni a Magyar Királyságon belül, ahol például a ruszin is hivatalos nyelv. Ennek is köszönhető, hogy a ruszinok akkor fel is esküdtek a magyar koronára - hogyan jutottunk el odáig, hogy a szovjet megszállással ukránnak kikiáltott ruszinok közül többen ma kifejezetten ellenségként tekintenek a magyarokra és van-e még lehetőség arra, hogy a két nép egymást tisztelve, valóban békében éljen egymás mellett? - erről is beszélgettünk Jeney Jánossal, a Magyarságkutató Intézet térképész-kutatójával, mondhatnánk úgy, Trianon-kutatójával, egy kevesek által ismert egyik emblematikus helyszínen, Felcsút határában, ott ahol landolt a világcsúcsot döntő Justice for Hungary, hogy az egész világ figyelmét felhívja Trianon igazságtalanságára. És ellátogattunk Csepelre is, ahol példaértékű intézményt hozott létre az önkormányzat Trianon emlékére, a nemzeti összetartozás jegyében. A Partiumban született csepeli polgármester, Borbély Lénárd mutatta be az unikális múzeumot a PestiSrácok.hu-nak és arról is beszélt, miért fontos, hogy Trianon emlékezetét soha ne engedjük feledésbe merülni.
Ajánljuk még

Az ellenzék kedvenc egyháza éveken át lophatta meg saját, szerencsétlen sorsú munkavállalóit – Megszólalt a PS-nek egy károsult

Exkluzív 2022 szeptember 13.
Kilátástalan helyzetbe került – méghozzá abszolút önhibáján kívül – egy fővárosi asszony, aki közel kilenc éven át dolgozott Iványi Gábor egyházának egyik intézményénél. A Dankó utcai hajléktalanszállón takarított; a sors fintora, hogy most ő maga is az utcára kerülhet. Miután súlyos egészségkárosodást szenvedett, leszázalékolták és orvosi javaslatra nem érintkezhet vegyszerekkel, így addigi munkáját sem folytathatta. Munkáltatója, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Fűtött Utca nevű intézménye öt hónapja közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. Utána jött az igazi feketeleves: amikor a rokkantsági ellátás hivatalos ügyeit intézte volna, kiderült, hogy hosszú éveken át becsaphatták: a nő ugyanis úgy tudta, hogy be van jelentve, hivatalosan foglalkoztatják, ennek megfelelően kapta meg a kilépő papírját is. Ezzel szemben, bár az elmúlt közel kilenc évben folyamatosan dolgozott, az utóbbi öt évben mindössze 59 napra volt bejelentve. Az asszonynak felbecsülhetetlen károkat okoztak: jelenleg nem jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására, nincs egészségbiztosítása, és bár 60 éves, az öregségi nyugdíjhoz a 40 év kötelező letöltött szolgálati időből évei fognak hiányozni, úgy, hogy egyébként az utóbbi közel egy évtizedben végig ugyanott dolgozott. Ráadásul nem is akárhol: egy olyan szociális feladatokat ellátó egyháznál, amelynek vezetői az elesettek támogatását választották valaha életfeladatuknak.