videó
A járvány közepette is pánikot keltenek és magukat fényezik a liberálisok (PS-vírusvlog)
Továbbra sem bír leállni az ellenzék. Ezúttal a Gyurcsány-párti Gy. Németh Erzsébet járt az élen a pánikkeltésben, amikor azt mondta - állítólag Karácsony Gergely gondolatait közvetítve - hogy le kellene zárni Budapestet. Igaz, hogy korábban már többször is egyetértés született abban, hogy nem feltétlenül jó egyből mindent blokkolni, és teljesen nullára leállítani a gazdaságot, meg úgy általában véve az életet, mert aztán nehéz azt újraindítani, de ez az ellenzéket nem nagyon izgatja, ha politikai haszonszerzésről van szó. Mindenesetre a pálmát még mindig a 444.hu újságírója viszi, aki a szabadságnak olyan magas fokán áll, hogy a krízisben sem átallt egy kis önfényező "one man show-t" csinálni az operatív törzs sajtótájékoztatóján. A nap sajnálatos, koronavírussal összefüggő híre, hogy épp a veszélyeztetett helyzetben lévő idősek tömegei rohamozták meg az élelmiszerüzleteket, nem éppen segítve ezzel a járványügyi-helyzet megoldását. A nap szívszorító eseménye, hogy olaszok önostorozó videóban tették fel maguknak a kérdést, hogy mit kellett volna másképp csinálniuk 10 nappal ezelőtt, annak érdekében, hogy elkerüljék a mostani krízist. Fantasztikus hír viszont, hogy Kiss Zoltán virológusnak köszönhetően immár kifejleszhető a koronavírus elleni vakcina. A koronavírus-járvány egy hálózati probléma - Vírusvlog indul a PestiSrácok.hu-n
Vírusvlogot indítunk a Pestisrácok.hu-n. Célunk, hogy olvasóink, nézőink naprakész elemzéseket kapjanak arról, hogy az élet különböző területeit hogyan érinti a koronavírus-járvány. Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt időszakban rengeteg pánikkeltő cikk, hang jelent meg a médiában, ugyanakkor viszonylag kevés olyan tárgyilagos elemzést halhattunk, ami segítené az olvasókat, nézőket az eligazodásban. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni. Az első videóban a koronavírus-járványról a többi között, mint súlyos hálózati problémáról beszélünk. Nem az a kérdés ugyanis, hogy terjedni fog-e a vírus, hanem hogy sikerül-e a különböző beavatkozásokkal lelassítani a járványt. Ezzel ugyanis az egészségügyi-ellátórendszer időhöz jutna és nem kellene egyszerre rengeteg fertőzöttet kezelni, ami Olaszországban például drámai helyzetet idézett elő. Fontos kérdés, hogy vajon milyen hatást gyakorol a gazdaságra a járvány. Abban minden érintett egyetért, hogy súlyosan visszaveti azt, azonban kérdés, hogy meredek visszaesés után gyors növekedés következhet, vagy valami mással kell számolni? Mely szektorban van nagyobb ráhatása a vírus okozta problémákra a kormányoknak, és mely területen kevésbé? A videóból ez is kiderül. Március 15-e üzenete: ma is harcolni kell a diktatúra szellemi örökösei ellen (PS-videó)
Az 1956-os forradalom kitörésekor a pesti srácok szívébe volt írva az előző nagy szabadságharc, 1848 üzenete; megtörni a nemzetet sorvasztó zsarnokság erejét, lerázni az önkényt. A műegyetemisták ugyanúgy pontokba szedték követeléseiket, mint a márciusi ifjak, Sinkovits Imre pedig többször is elszavalta a Nemzeti Dalt a pesti utcán. 1956 után a két szabadságharc emlékezete összekapcsolódva élt tovább, a kádári hatalom rettegte a március 15-éket. A rendszerváltásig minden március idusa egy külön kis szabadságharcot jelentett a kommunista diktatúra ellen. Pákh Tibor, ’56-os elítélt szerint a ’80-as években is voltak forradalmárok, akik vállalták a folytonos vegzálásokat, a gumibotozást, csak róluk valahogy elfeledkeztünk. Wittner Mária, ’56-os forradalmár szerint a szabadságharc szellemi szinten ma is folytatódik, hiszen a kommunisták szellemi örökösei, Gyurcsány és társai ma is itt élnek közöttünk és akarják a hatalmat. Egy kis nosztalgia: két felhőtlen március 15. a PS videóin (videó + galéria)
Az idei március 15. kicsit olyan, mint az iskolák, amelyek nem zárnak be, csak a koronavírus idején máshogy működnek, mint szoktak. A szabadságharc idei évfordulóját a szívünkben mindannyian érezzük, de ezúttal mégsem megyünk utcára, mégsem énekeljük együtt a nemzeti himnuszt, és nem ülünk be egy hideg sörre a miniszterelnök lelkesítő beszéde után az egyik zsúfolt belvárosi vendéglőbe, amely ma üresen kong, talán a csődtől retteg. 2020-ban sajnos lengyel barátainkat is nélkülöznünk kell, akikkel már közel egy évtizede emlékezünk meg együtt az 1848-as eseményekről.