Miután Kertész Dávid kollégám rámutatott kiváló cikkében, hogy a Telex a legszebb baloldali hagyományokat követve nem volt rest Bukaresttel összehasonlítani a budapesti karácsonyi vásárt, okot adva ezzel egy öblös bezzegromániázásnak, úgy döntöttem, érdemes lehet némiképp ambiciózusabb összevetési alapot keresni. Az örök klasszikus Bécs épített örökségében inkább hasonlít a magyar fővárosra, mint Bukarest, és (sajnos) így van ez az árakkal is, de nézzük, hogy mit kap az ember, ha vigyázó tekintetét a tündöklő Románia helyett a hanyatló nyugat felé veti!
Utolérni Ausztriát, cukrászdát nyitni Bécsben a rendszer- és az azóta történt kormányváltások csúcsígérete. Igazán soha sem álltunk jól ebben a projektben, a tavalyi év száguldó euróárfolyama pedig mintha még nagyobbra nyitotta volna a szakadékot. Most azonban, hogy a valutát már relatíve stabil áron lehet váltani, a tudományos kíváncsiság jegyében érdemes meglátogatni a bécsi karácsonyi vásárt is – természetesen miután a tetszőleges hazai vásárhelyszíneket végigjártuk. A budapesti mellett egyébként kiemelten ajánlott a debreceni, a győri és persze a székesfehérvári.
Visszatérve Bécsre, az utazást érdemesebb autóval megejteni, ugyanis Burgenlandon átutazni már tanulságos élmény. A korábban mindig takaros kis falvak mára valahogy megkoptak. Nem nagyon, épp csak annyira, hogy mára nem érezni azt a korábban nyomasztó különbséget, ami a határ átlépése után mindig jellemző volt. Ahogy egyik útitársam megjegyezte Bruck an der Leitha-n, azaz Lajtabruckon áthaladva: „ez olyan, mint egy pesti külváros”. Nemcsak a házak, az autók is megváltoztak a felhajtókon. Korábban irigykedve nézhette az átutazó magyar a német autóipar különböző szegmenseinek termékeit a házak előtt és az utakon. Persze ma is ez a domináns, de a sokszor kongatott vészharang, miszerint a magyar autópiac elöregszik, nem hazai sajátosság: egyre régebbi és egyre olcsóbb kategóriájú autók róják a burgenlandi és bécsi utakat. Legalábbis érzetre. Hiába, a Covid és a szankciók egy olyan országot is megviselnek, amit nem szívat az EU.
Nincs turisztikai szezon
Legalábbis nagyon úgy tűnik, az osztrákok ugyanis az advent ellenére is szigorúan ragaszkodnak a vasárnapi boltzárhoz. Ez pedig gyakran nemcsak a boltokra, hanem a vendéglátóhelyekre is vonatkozik. A Burgringen kívül már közepesen nehéz nyitva tartó, teljes étlappal funkcionáló éttermet vagy kávézót találni. Jellegzetes költségcsökkentési módszer ugyanis, hogy a vendéglátóhelyek alacsonyabb kapacitással működnek vasárnap (…), ezzel spórolva az egyébként jelentős működési költségeken. Erre persze ott a megoldás, aki akar, egyen a Körúton belül. Köszi.
Éhesnek lenni ugyanis nem olcsó mulatság Bécsben: a karácsonyi vásárban való étkezés elkerülése végett körbejártuk a várost inkább helyieknek szóló étkezdék után kutatva, azonban a körülbelül háromezer eurós átlagkereset egész hamar árnyalódik a 24 eurós kisbisztrós rántott hús és a 19 eurós, bicikliboltos (!) pizza mellett. Innen nézve a Bazilikánál kapható töltöttkáposzta már egy egészen vágyható árfekvés.
Egyébként a vásárban sem jár senki jobban: a forralt bor 5–6 euró között mozog, ehhez azonban hozzá kell számolni az egyébként nagyon kedves (a Museumsplatzon kiscsizma formájú), de főleg drága, öt eurós bögrét – ami csak 2,5 decis, szemben a pesti 3 decis forralt borral.
Remek hír, hogy a vásárban csak “bio” ételeket (és italokat) árusítanak; kiváló üzleti fogás, hogy Bécsben – szemben a pestivel – legalább ezzel próbálják magyarázni a kirívóan magas árakat. A virsli kenyérrel 8 euróba, vagyis körülbelül 3000 forintba kerül, a lángos pedig innen indul és egészen 14,5-ig (5540 forint) tart az árazás. A legmeglepőbb azonban az 5 eurós, 1900 forintos sült alma, ahol kereken nulla darab vásárló látható.
Megkéselik-e a turistákat?
A probléma ennél azért árnyaltabb. A két fő vásárterület, a Museumsplatz és a Rathausplatz közül már csak utóbbi hozza a korábban megszokott volument, a város más részein található árusok mennyiségükben és kínálatukban is visszahúzódtak. Helyüket egy számomra Bécsben korábban teljesen ismeretlen jelenség vette át – természetesen nem közvetlenül a vásárokban –, a hajléktalanok. Kéregetőkrízisről azért túlzás lenne beszélni, azonban az biztos, hogy érzetre megszaporodott a téli időszakban is az utcákon tartózkodók száma; ez némileg rontja a szubjektív biztonságérzetet, de legyünk őszinték, ilyet idehaza is látunk.
Ami ennél sokkal érdekesebb, az a láthatóan bevándorló hátterű fiatalok magas száma az utcákon. Jellemzően 4–6 fős csapatokban szinte kizárólag fiatal férfiak, akik egészen kilógnak a karácsonyi forgatagból. Na nem megjelenésük miatt, hanem mert láthatóan a saját területüknek tekintik a belvárost, gyakran lökdösve azokat, akik nem térnek ki az útjukból.
Bécsről, vagy Ausztriáról összességében azért azt nem lehet mondani, hogy lehanyatlott volna, de az előzmények ismeretében “pályán van”, miközben idehaza még az uniós csuklóztatás ellenére is a saját, alacsonyabb gazdasági bázisunkhoz képest valamiféle növekedés érzékelhető. Ha pedig a tendenciák így maradnak, nem elképzelhetetlen, hogy 10–15 év múlva jön egy osztrák politikus, aki megígéri az újbécsi honpolgároknak, hogy ha rá szavaznak, hamarosan cukrászdát nyithatnak Budapesten.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Lazics
2023-12-27 at 16:16
Sajnos, ezek a temetikus vásárok, legyen az karácsonyi, tavaszi, őszi, akármilyen, átmentek a pénzlenyúlás irányába. persze, kezdődik a bérleti díjaknál és mindenki szakítani akar. Ha már előttem említett valaki egy b.csabai esetet….Én úgy jártam ott egy kolbászfesztivál alkalmával, hogy leszólított egy alkalmi “üzletszerző”, hogy feltétlen látogassam meg Búza Sanyi standját. Én, mint csabai, meglepődve kérdeztem, miért talán Búza Sanyi csabai?
Nem, ő zalai, mondta. Mondom, nem gondolja, hogy ez olyan, mintha a sivatagban homokot akarnának eladni? Nem hiszem, hogy ha valaki megkóstolja a csabai kolbászt, hogy utána megvenné a kisújnyi vékony, ki tudja milyen ízű zalai “specialitást” Nagyon eltért az eredti céloktól minden vásár és “fesztivál”-
Tudományos libsizmus
2023-12-18 at 22:38
Budapest mindig is magasan verte Bécset.
Beleskapitány
2023-12-18 at 15:11
Bécs egyáltalán nem rusnya város!
DörrögZuldán
2023-12-18 at 12:14
Királyhida magyar, Bruck osztrák, mármint normálisan.
nemingyenutazo
2023-12-18 at 12:02
“…Bruck an der Leitha-n…, azaz Lajtabruckon”
Atyafi! Nem inkább Lajtahídvégen????!!! Ha már…
Gullwing
2023-12-18 at 11:35
Voltam anno Bécsnem is és Bpesten is adventi vásárban.
Bécs egy rusnya város.
Theo
2023-12-18 at 11:18
A budapesti karácsonyi vásár árai a külföldieknek szólnak, nem baj ez, fizessenek csak nekünk sokat. Ugyanezért az sem jó, hogy nálunk sokkal olcsóbb az ingatlan, mert így felvasarolhattak sok mindent.
Bécs normál léte már hajszálon lóg, aki nem kocsival megy, az láthatja. MINDEN szolgáltató bevándorló, a sofőrök, a pincérek, a taxisok mind. Ha ezek osszebeszelnenek, egyik napról a másikra leállna a város. Csak idő kérdése. Ha meg kocsival térünk be némely külvárosba, akkor nem tudni, hogy nem a Közel -keletre csöppentünk e.
Jó a riport, a határt meg zárni! Onnan is.
Realextate
2023-12-18 at 09:12
Almát körtével nincs értelme összehasonlítani.
Pesten azért drága minden, mert ott főleg külföldiek lófrálnak, azoknak meg még ez sem drága, ami van.
Én nem megyek oda, mert 1. nem érdekel, 2. eszem ágában nincs 3-4000 forintot fizetni egy nem is jól megsütött lángosért.
Amúgy mindennek helyi (és időbeli) értéke van.
Ha elered az eső, az esernyők ára mindig megugrik.
Dezső
2023-12-18 at 08:57
Nagyon felesleges összehasonlítgatni bármivel bármit!
Nemcsak Bécs, de Berlinben is ugyanaz a helyzet.
Csak ott még “terrorfenyegetettség” is van…
Az árakról pedig csak annyit:
Aki meg akarja venni az megveszi, aki nem az nem..
Sosem felejtem, Békéscsabán voltunk motoros túrán pont a pálinkafesztivál alatt. Párommal gondoltuk eszünk egy tál valamit. Kikértem egy egyszerű ételt (krumpli, sűlthús, szósz) majd amikor közölték az árát, mondtam, hogy kösz nem. Felültünk a motorra, elmentünk 4km.-el arrébb egy étterembe (és nem egy lepusztult étterembe, hanem egy eléggé nívósba) ahol ugyanazt negyedáron kaptuk meg. Porcelántányérba és nem papírtányéron; asztalhozülve és nem tolongva, lögdösődve; nem a zsivalyba….
Na ennyit erről.
Ha hagyjuk magunkat “lehúzni” az a mi bajunk!!!
Aki korábban írta, hogy amíg “így is van rá kereslet” addig…..
Ez így van. Ha a kofa két három napig nem kap vásárlót, elgondolkodik, hogy jövőre mekkora árréssel érdemes eladni azt amit tizedéért vett meg a “SPÓR”-ba…
ViAM
2023-12-18 at 08:25
Szükségtelen minden összehasonlítás. Ha jól emlékszem, a budapesti Bazilika előtti karácsonyi vásár megint elnyerte a világ legszebbjét.
(“ttt” Egyik vidéki kisváros piacán a szarvasgombás sajt az Ön által említett összeg harmadáért vásárolható. Öt dekát kértem, mire felháborodottan közölték, annyit nem tudnak lekanyarítani. Aztán csak sikerült. Mennyei az íze!)
ttt
2023-12-18 at 08:10
Az a baj, hogy azért kerül ennyibe, mert van rá kereslet. Ennyi. Ha nem venné senki, nem kerülne ennyibe. Tegnap Csepelen a vásárba 39.000 Ft/kg áron akart rámsózni a kofa szarvasgombás sajtot. Természetesen nem volt kiírva az ár. Majd amikor egy normál táblacsoki méretre az mondta 4.000 Ft, akkor mondtam neki hogy tegye vissza. Aztán sipákolt, hogy de ő azt már levágta. Én meg mondtam neki, hogy nem volt kiírva jól látható helyre az ár és ha nagyon erősködik, akkor egy gyors fotót csinálok és megy a fogyasztóvédelemhez. Mindjárt vissza tudta tenni.
Puncius Pinatus
2023-12-18 at 07:56
Sajnos a kereskedők kiemelkedően a magyar, pofátlanul irreális összegeket kérnek termékeikért, különösen adott esemény kapcsán. Ehhez már erősen kisportolt arcizom kell.
Megérdemelnék deficites lenne valamennyi kitelepülésük, talán az agyukhoz kapnának idővel.