Mától érkezik a nyugdíjprémium és a nyugdíjkorrekció, ami mintegy kétmillió nyugdíjasnak nyújt érdemi segítséget a rohanó infláció közepette. A két járandóság közül az utóbbi az igazán lényeges, a mostani emeléssel együtt a nyugdíjak összege az év eleje óta már 14 százalékkal emelkedik, így az átlagnyugdíj mértéke is tovább nő, a jelenlegi 172 ezer forintról 179 ezer forintra – olvasható a VG.hu cikkében.
Az igazán érdekes kérdés a jövő évi inflációs várakozás, amely meghatározza a nyugdíjak további sorsát. Bár továbbra sem tudni, hogy decemberben mit ír bele a jövő évi költségvetési törvény módosításába a kormány, azaz pontosan mekkora inflációval tervez, ám ha a legoptimistább becsléssel számolunk, amely szerint 13 százalékos lehetett 2022-ben az éves infláció, akkor az ezzel párhuzamosan meghatározott 13 százalékos nyugdíjemeléssel januártól 200 ezer forintra nőhet az átlagnyugdíj mértéke Magyarországon – írja a Világgazdaság. A legtöbb szakértő szerint azonban ennél jóval nagyobb lehet az éves infláció mértéke.
Az átlagnyugdíj az év eleje óta folyamatosan emelkedett, tavaly decemberben még 156 ezer forint volt: a januári 5 százalékos emelést júliusban egy 3,9 százalékos, majd most novemberben egy 4,5 százalékos követte, és egy év alatt összesen 23 ezer forinttal nőtt az átlagos havi járandóság.
Farkas András nyugdíjszakértő a VG érdeklődésére megerősítette, hogy szerinte is elérhető a 200 ezer forintos határ, miután Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban 13 százalékos fogyasztói áremelkedési ütemről beszélt, tehát ennyivel mindenképpen emelni kellene a nyugdíjakat 2023-ban. Főleg azért is, mert az infláció a nyugdíjasokat sem kíméli: a nyugdíjas infláció októberben 23,6 százalék volt, ami Farkas András szerint sosem volt még ilyen magas, ráadásul ez meghaladja az alapinfláció 21,1 százalékos növekedését. Bár a januártól októberig számolt drágulási ütem kisebb, 13 százalékos volt, tehát az idei 14 százalékos emelés tulajdonképpen fedezi az inflációt, a nyugdíjasok azonban nem ezt látják, sokkal inkább a 40 százalékos élelmiszer-inflációval és a 67 százalékos rezsidrágulással szembesülnek, tehát ahhoz képest az emelés a nyugdíjasok szerint nagyon kevés.
Biztosan felül kell vizsgálni majd a jövőben
– mondta a jelenlegi helyzetről a szakember, aki szerint ez egy békeidőkre kitalált megoldás, ilyen rendkívüli helyzetben nem működik. Ettől függetlenül elismerte, hogy a nyugdíjak emelése iszonyatosan sokba kerül az államkasszának, csak a mostani, 4,5 százalékos novemberi emelés 217 milliárd forint; ehhez hozzá kell még adni a 24,5 milliárdos prémiumot, tehát egészében majdnem 250 milliárdot kell kifizetni a költségvetésből egyetlen hónap alatt a nyugdíjakra. Nem kis tételről van szó, ugyanis minden 1 százalékos növekedésnek 40 milliárd forint a pluszkiadása. Ha jövőre valóban 13 százalékkal emelkednének a nyugdíjak, akkor az 520 milliárd forinttal többe kerülne a költségvetésnek, mint az idén.
Farkas András arról is beszélt, hogy a svájci indexálást nem bírná ki a költségvetés, ugyanis az 50 százalékban az inflációhoz, 50 százalékban pedig a nettó nemzetgazdasági kereset növekedéséhez igazodik, és ha magas bármelyik érték, akkor azt szerinte iszonyú nehéz kigazdálkodnia a büdzsének. De ezzel együtt szerinte valamilyen módon be kell építeni a keresetek növekedését, mert egyébként nagyon gyorsan leszakadnak a nyugdíjak az aktív keresők vásárlóerejétől. Szóba jöhetne a vegyes indexálás, amelyről pedig úgy vélekedett, hogy azzal még a mostaninál is rosszabbul járnának a nyugdíjasok. Hangsúlyozta, hogy nem is itt van a fő probléma, hanem hogy egységes százalékos mértékben van megadva az emelés: minden nyugdíjasnak 4,5 százalékos emelés jár, függetlenül attól, hogy 50 ezer forintot vagy 500 ezer forintot kap. Szintén gondot okoznak azok a valorizációs szorzók, amelyek mindig követték a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedését, és mivel ez az utóbbi években felgyorsult, ezért minél később állapították meg valakinek a nyugdíját, az annál jobban járt; ugyanakkor azonos életpálya után felével kisebb nyugdíjat is kaphatott az, akinek tíz évvel ezelőtt állapították meg a nyugdíját. Ezért a szakértő szerint a valorizációs szorzóknál is korrekcióra lenne szükség.
Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Királytigris
2022-11-11 at 21:24
bl2022-11-11 at 20:04!
Igen valóban a felosztó-kirovóban majd a következő generáció fog eltartani. DE! Amikor aktív voltam, akkor meg én tartottam el az előttem lévő generációt. Ezért nem vagyok parazita. Sőt, ezt nevezik szociális szolidarításnak.
Amíg élek és létezik magyar állam a megélhetésem biztosítva van. Minden más esetben ez bizonytalan!
Több évtizedes munkámmal, és nyugdíjjárulék befizetéssel igenis jogot kaptam arra, hogy állami nyugdíjban részesüljek.
Ez olan egyszerű, mint a faék, de ahogy elnézem egyesek ezt nem értik, és mindeféle hülyeséget próbálnak bebeszélni a közvéleménybe.
Egyébként a nyugdíjat Németországban találták ki a XIX sz. vége felé, mert már akkor tudták, látták, hogy ahogy az ember öregszik, már nem képes termelőmunkára, viszont az öregeket nem a Tajgetoszra viszik ki, hanem a korábbi befizetéseik arányában ellátást biztosítanak a számára.
bl
2022-11-11 at 20:04
@királytigris
Több évtizedes munkával és nyugdíjárulék fizetésével semmilyen jogot se lehet szerezni nyugdíjra, mert a jog az szellemi dimenzió, nem igényel tőkét, a jog az egy lehetőség és nem havi apanázs.
A nyugdíj az egyik oka annak, hogy kevés gyerek születik, mert ha nem lenne, akkor mindenki igyekezne vagy tőkét vagy eltartót “előállítani” magának nyugdíjas korára. A jelenlegi felosztó-kirovó alapú nyugdíj (de a tőkealapú is) logikai nonszensz. Biztosításnak sem lehet nevezni, mert biztosítani csak ritkán bekövetkező eseményt lehet. A tőkealapú azért nonszensz, mert senki se tudja megjósolni egy tőke jövőbeni értékét, bármikor szükség lehet állami beavatkozásra. A felosztó-kirovó meg azért logikai nonszensz, mert arra ösztönöz, hogy neked majd a mások által felnevelt gyerekek fogják megtermelni a nyugdíjat azaz parazitaság, színtiszta kommunizmus. Hogy mi lesz 10-20 év múlva senki se látja, csak az látszik, hogy fenntartható nyugdíj csak akkor lehetséges, ha lesznek gyerekek akik felnőve itt fognak élni, dolgozni. Mert nem a pénz dolgozik, hanem az ember, a pénz csak egy mellékkörülmény, amit egy háborúval is össze lehet zavarni, el lehet értékteleníteni, ahogy látjuk napjainkban is.
Királytigris
2022-11-11 at 15:37
csakafidesz2022-11-11 at 15:11!
Tahát az ember fizessen mint a katonatiszt, aztán amikor elmegy nyugdíjba te, vagy valami nagyokos meghatározza, hogy mennyi legyen, meg hogy neki mire van szüksége….
Ezt nevezik diszkriminációnak, ha a szabályok nem mindenkire ugyanúgy vonatkoznak.
csakafidesz
2022-11-11 at 15:11
1 Enaki 2022-11-11 at 09:35
Valóban. A nyugdíjakra ráfér egy kis nivellálás. Mindjárt az elején, még az Antall kormány idejében készült egy törvény, hogy a mindenkori miniszterelnök nyugdija meg kell egyezzen a miniszterelnöki fizetéssel, és ha véget ér a miniszterelnöksége nyugdíjba vonulhat a korhatár előtt. Ugyanis Németh Miklós ment, Antall jött, és ezzel hálálta meg a kormányváltást. Ez volt a szocialista rendszer felszámolásának egyik ára. (Németh viszont mégis elment bankárnak Londonba sokkal több pénzért.)
Tehát:
El kell törölni az ilyen különleges kiváltságokat.
A befizetésektől függetlenül kell egy nyugdíjplafon, mondjuk az átlagbér háromszorosa. Abból kell kiindulni, hogy egy magas fizetésű ember megszedte magát annyira, hogy az ingatlanjaiból és üzleteiből is dől a pénz a nyugdíja mellé. Ráadásul 70 fölött már nincsen sokmindenre szüksége az embernek. Akinek az életében összejött egy ötszobás lakás, nyaraló, stb. az már nem kell, hogy kuporgasson.
csakafidesz
2022-11-11 at 15:01
Nagyon szép! Tessék mondani, hogy jövőre mennyi lesz egy kiló kenyér ára?
Ungarn über alles !
2022-11-11 at 11:11
Királytigris
10:02
…azok a pártkáderek meg tintanyaló pártbizoccsági ribancok képezik gyurcsótány járókeretes hadoszlopát, meg szavazó táborát
mert annak a kötélrevaló mocsoknak az országbitorlása idején mentek “nyugállományba” 40-50 évesen, tömegével liBajnai alatt, mert érezték hogy kánaánnak számukra vége
ismerek ezekből a sunyi nyaloncokból nem egyet, de tíznél is többet !
Márton János
2022-11-11 at 10:48
Azért jó lenne az alacsony nyugdíjakhoz hozzátenni, hogy ki mennyi időt dolgozott érte, vagy mennyit fizetett be érte.
Királytigris
2022-11-11 at 10:02
Ungarn über alles !2022-11-11 at 09:13!
Azok a pártkádrek zömében már alulról szagolják az ibolyát…
Királytigris
2022-11-11 at 09:58
1 Enaki2022-11-11 at 09:35!
Akiknek egy millió felett van a nyugdíja, ők 32-en vannak.
Az össznyugdíjas létszám pedig 2,5 millió. Egyszer kiszámoltam, ha annak a 32-nek nem adnának nyugdíjat, és szétosztanák a nyugdíjukat a 2,5 milliónak, akkor a nyugdíjak kb. 40-45 Ft-tal emelkednének.
Mit kapsz 40-45 Ft-ért? Még egy zsemlét sem. Na ennyit a hőbörgésről…
Béla
2022-11-11 at 09:55
“és mi lenne ha a munkaviszony alapján utalt nyugellátást maximálnák a minimálbér kétszeresének a plafonjára”
Forradalom. A járulékot a bére után fizet mindenki, mennyire lenne igazságos, hogy aki többszörösét fizeti az ugyanannyi nyugdíjat kapjon?
1 Enaki
2022-11-11 at 09:35
Az àtlag nyugdìj semmit nem jelent. Van akinek 500.000ft os ,vagy ennèl jòval magasabb nyugdìja van. Ùgy gondolom,hogy a többsègnek jòval kevesebb van. Van akinek a 150.000.ft ot sem èri el.A kis.nyugdìjakat kellene rendezni. Nagyon sokan a szociaista kormàny alatt mentek el,ők a szenvedői,a megnem felelő nyugdìj megàllapìtàsnak.
Ungarn über alles !
2022-11-11 at 09:13
és mi lenne mondjuk ha a munkaviszony alapján utalt minimál nyugdíj, a minimál bérrel lenne egyenlő ?
csak kérdem…
és mi lenne ha a munkaviszony alapján utalt nyugellátást maximálnák a minimálbér kétszeresének a plafonjára – hogy a komcsi bagázsok által kiemelt osztályba sorolt léhűtők + a pártbizoccsági ribancok ne röhöghessenek a kegydíjon tengődők arcába
Királytigris
2022-11-11 at 09:09
Mikor a nyugdíjakról van szó, sok “szakember” a nyugdíjat összetéveszti a segéllyel. Pedig a kettő nem ugyanaz! Amíg a segély rászorultság esetén igényelhető, addig a nyugdíj több évtizedes munkával, és nyugdíjjárulék fizetéssel szerzett jog.
A tücsök soha nem kaphat annyit, mint a hangya!