2019. január 23-án Juan Guaidó bejelentette: ideiglenes elnöknek tekinti magát a Nicolas Maduro kommunista ámokfutása alatt anarchiába fulladó Venezuelában. A magát kikiáltó új venezuelai ideiglenes elnök csupán 35 éves, a nemzetközi politikában eddig sokat nem hallottunk róla, de a venezuelai ellenzék egyelőre mögötte áll. Azt tudjuk, hogy a buszsofőrből lett elnök, Maduro megpróbálkozott a kommunista csodával, azonban ebből csak az ország gazdasági tönkretétele, a brutális szegénység általánossá válása, tömegtüntetések, napi több ezer elvándorló és rengeteg halott következett; Hugo Chávez utódja nem túl népszerű. Hiába, a kommunizmus már csak így működik. Az utóbbi években egyre erősebb lett az elkeseredettség, azonban a csalással újból hatalmat szerzett Maduro úgy tűnt, hogy ki fog tartani. Az utóbbi pár hónapban azonban ismét megélénkült az ellenállás, míg januárban a tömegtüntetéseket már komolyabb lépés is követte: Guaidó színre lépése és ideiglenes elnöki státusza, melyet az Egyesült Államokon kívül egyre több ország elismer. Mit lép erre Maduro, és vajon mennyire bízhatnak a sokat szenvedett venezuelaiak a fiatal politikusban, és a mögötte álló apparátusban; mennyire játszhat szerepet a nemzetközi nagyhatalmak hozzáállásában a sokat emlegetett olajalapú gazdaság csábító ereje?
Venezuelát súlyos gazdasági, politikai és alkotmányos válság sújtja már jó ideje, melyet már mindenki megérez, kivéve az országot romba döntő kommunista elnököt, Nicolas Madurót és szűk támogatói körét. Az ország gazdaságát az kényszerítette térdre, hogy Venezuela szinte kizárólag olajat exportál, azonban a kőolaj ára az elmúlt években jelentősen csökkent. Az országban eközben egekbe szökött az infláció, a termelés szinte teljesen leállt és üresek a boltok polcai is, szó szerint éheznek az emberek.
Nagyhatalmi játszma
A politikai és alkotmányos válság pedig abból fakad, hogy a legutóbbi választáson az ellenzék került többségbe a törvényhozásban, de Maduro elnök és a hozzá hű legfelsőbb bíróság ezt nem nézte szó nélkül: a parlament jogköreit gyakorlatilag megszüntette, a kiiktatott országgyűlés helyére pedig párhuzamos alkotmányozó gyűlést hívott életre. A helyzetet bonyolítja, hogy nem csupán belső zűrzavar van az országban, hanem a nagyhatalmak játszmáját is végigkísérhetjük, hiszen Venezuela tekintetében megkerülhetetlen a kőolaj kérdése. A nagyhatalmi érdekekkel, az oroszok és kínaiak térnyerésével és az amerikaiak háttérbe szorulásával a PestiSrácok.hu részletesen foglalkozott egy korábbi cikkében.
Ebben a helyzetben kiáltotta ki magát ideiglenes elnökké Juan Guaidó idén januárban, akiről nagyon sokat nem tud a világ. 1983-ban született La Guaira városban, Caracas mellett, középosztálybeli családból. Apja pilóta volt, anyja pedig tanár, egyik nagyapja a venezuelai nemzeti gárdában, a másik pedig az ország haditengerészeténél szolgált. Korszakalkotó élménye volt az úgynevezett Vargas-tragédia 1999-ben, amikor az áradások és földcsuszamlások következtében több tízezer venezuelai állampolgár vesztette életét. Guaidó és családja túlélte a katasztrófát, de a tragédiát kezelni nem tudó Chávez-rezsim nemtörődömsége és hozzá nem értése alapvetően meghatározta a gondolkodását.
Gyurcsány elégedetten csettinthetett volna
Mérnökként diplomázott, és részt vett olyan diákmegmozdulásokban és szervezkedésekben, melyek a totalitárius chávezi hatalom ellen aktivizálódtak. 2009-ben csatlakozott a Voluntad Popular párthoz, melyet szociáldemokratának, centristának írnak le, de egyes források jobboldalinak tartják. A jelenleg elnöklő Maduro és propagandája szerint viszont szélsőjobboldali, fasiszta pártról van szó. 2015-től a Nemzetgyűlés tagja, ebben az évben részt vett egy éhségsztrájkban, ahol új választások kiírását követelték. Aktívan jelen volt az ellenzéki tüntetéseken; 2017-ben Gyurcsány Ferenc is elismerően csettinthetett volna, ugyanis egy tüntetésen a fiatal politikust nyakon lőtték gumilövedékkel.
Nicolás Maduro hivatalban levő venezuelai elnök lemondását követeli kormányellenes tüntető Caracasban 2019. február 2-án. A táblán olvasható felirat jelentése: “A venezuelaiak gyógyszerhiány miatt meghalnak. Maduro egy gyilkos”. Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd
Megjárta Amerikát
Bátorságát dicséri, hogy 2017-ben a teljhatalmat birtokló Maduro korrupciós ügyeiben kezdeményezett nyomozást a Nemzetgyűlésben. A 2018-as év során pedig felgyorsultak az események, ugyanis az ellenzéki többségű venezuelai parlament vezetője lett, majd 2018 decemberében a Nemzetgyűlés elnökévé választották: esküjét 2019. január 5-én tette le.
Mint kiderült, az ellenzéki többségű venezuelai parlamentet vezető Juan Guaidó még tavaly decemberben Washingtonban járt, és amerikai kormányzati tisztségviselőkkel találkozott – mondta el egy névtelenül nyilatkozó fehér házi szóvivő az EFE spanyol hírügynökségnek. Ez alapján közelebb állhat az amerikai érdekekhez, vagy csak az Egyesült Államok akarja magához kötni ezzel a szivárogtatással; az mindenesetre biztos, hogy nem hajlandó Maduróval tárgyalni, és amerikai kapcsolatok ide vagy oda, Guaidó üzent az oroszoknak és Kínának is:
Maduro nem védi Venezuelát, nem védi senki befektetéseit, és nem jó üzlet Moszkva és Peking számára sem.
Ki az elnök? Közelharc a Wikipédián
Január 11-én blokkolták a Wikipédiát Venezuelában, mert Guaidó január 10-én bejelentette, hogy nem tekinti törvényesnek Maduró uralmát, aki előző nap kezdte meg második elnöki ciklusát. Ezt követően már elnökként tüntették fel az oldalon a fiatal politikust. Madurónak ez természetesen nem tetszett, két órán belül 37-szer változott az elnöki titulus a Wikipédián, és mivel végül nem adták fel az ellenzékiek, akik Guaidó nevét szerkesztették elnökként az oldalra, a venezuelai szolgáltató (CanTV) blokkolta a Wikipedia elérhetőségét az országban. Ezen kívül venezuelai ellenzéki oldalak is elérhetetlenné váltak, de ennek miértjéről a CanTV és más kormányzati szervek sem adtak információt.
Trump a hadsereggel fenyegetett
Január folyamán egyre jobban megingott a hadsereg támogatása nélkül már vélhetően börtönben ülő Maduro pozíciója, akit ugyan az oroszok és a kínaiak névleg támogatnak, azonban igen komoly a kockázat a már az Egyesült Államok és Oroszország ütközőzónájaként is megjelenő Venezuela tekintetében, hiszen Donald Trump kijelentette, hogy akár katonaságot is bevetne Maduro eltávolításának érdekében.
Guaidó január 23-ai, ideiglenes elnöki bejelentését követően a Guardian újságírója február 4-én interjút készített a még névleg hatalomban lévő Maduróval, aki szerint vérrel akarják bemocskolni Venezuelát az amerikaiak, ez az, amit Donald Trump akar. Maduro figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ne akarják megismételni a vietnami háborút, mert Venezuelától ezt megkaphatják, és ártatlanok vére fog a kezükhöz tapadni.
Fenyegető üzenet a mobiltelefonon
A riporter kérésére az elnök megpróbálta felhívni Guaidót, a hangposta jelentkezését követően pedig üzenetet hagyott Guaidó mobiltelefonján, melyben fenyegetően kijelentette a magát ideiglenes elnöknek kikiáltó politikusnak, hogy jól gondolja meg, mit csinál, hiszen még fiatal, ne bántsa a venezuelai népet, hagyja abba a puccskísérletet és ne játssza meg magát elnöknek, mert senki sem választotta meg. Maduro azt javasolta, hogy szemtől szemben beszélgessenek egy tárgyalóasztalnál inkább, hogy mik az ország gondjai és milyen megoldási lehetőségekről lehet szó. A buszsofőrből lett elnök végül kihangsúlyozta, hogy a politika nem gyermekjáték, hanem nemzeti sorskérdésekről dönt, hatalmas felelősséggel jár.
A buszsofőrből lett kommunista venezuelai elnök, Nicolas Maduro nem érti az ellenzéket. Fotó: MTI/EPA/EFE/Cristian Hernández
Guaidót eközben egyre több ország ismerte el, elsősorban az amerikaiak szövetségesei, Európában többek között Spanyolország, Franciaország és Nagy-Britannia is, ám Olaszország vétója miatt nem született még meg a közös uniós állásfoglalás, és Írország is vonakodik elismerni a fiatal politikust, akit szerintük szabad választások során kell hatalomra emelni. A tét egyre nagyobb, a hatalom és az elszámoltatás érdekében Maduro a végletekig ki fog tartani, mögötte ott áll egyelőre a hadsereg, azonban a legfrissebb hírek szerint Guaidó szükség esetén kész lenne engedélyezni az amerikai katonai beavatkozást is annak érdekében, hogy Madurót eltávolítsa a hatalomból és változzon a széljárás Venezuelában:
Megteszünk mindent, ami ahhoz szükséges, hogy emberi életeket mentsünk meg, és hogy ne haljon meg több gyerek. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy véget vessünk a hatalom Maduro általi bitorlásának.
Az éhező katonák még kitartanak Maduro mellett
Úgy tűnik, hogy egyelőre a hadsereg átállása a helyzet kulcspontja; amerikai források szerint a venezuelai katonák egyelőre kitartanak Maduro mellett, miközben szó szerint haldokolnak az éhségtől. A diplomáciai erőfeszítések azonban lassan a végét járják, az amerikaiak keresik a repedéseket a venezuelai hadseregen belül és tárgyalásokat folytatnak befolyásos tisztekkel az átállás érdekében. A helyzet robbanásig feszült, a nagyhatalmaknak pedig csínján kell bánniuk a vérmérsékletükkel, hiszen senkinek sem tenne jót egy újabb amerikai-orosz erőpróba, ezúttal Latin-Amerikában.
Forrás: MTI, theguardian.com, ipsnews.net, mandiner.hu, caracaschronicles.com; Fotók: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS