Az első és legfontosabb lépés a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása, amelyet eddig négy vármegyében vezettek be – erről írt egy összefoglalót a Magyar Nemzet. Ez évtől az önkormányzatok helyett a praxiskezelő feladata az új praxiskörzetek kialakítása. Módosul a háziorvosok praxisának finanszírozása is, hogy az alapellátók a terhelésüknek, teljesítményüknek megfelelő juttatásokban részesüljenek. Április végén kerülhet a kormány elé az önkormányzati tulajdonú járóbeteg-szakellátók állami fenntartásba helyezésére vonatkozó tervezet. Az egészségügyi törvény módosítása értelmében 2023-tól megkezdődött az ellátórendszer átalakítása.
Az ügyeleti rendszertől a praxisfinanszírozásig
Az egészségügy megreformálásának első és legfontosabb lépése a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása volt, amelyet – egy másfél éves kísérleti program lefuttatása után – eddig Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében vezettek be. Az új rendszer értelmében hétköznap délután négytől este tíz óráig, hétvégén pedig reggel nyolctól délután kettőig biztosított az orvosi jelenlét.
Este tíz és reggel nyolc között, hétvégén pedig délután kettő után az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) ad ügyeletet. Az említett vármegyékben élőknek immár a 1830-as központi telefonszámot kell hívniuk, ahol a vármegyei mentésirányítás dönt a tünetek alapján arról, hogy a beteg megvárhatja-e a másnapi háziorvosi ellátást, be kell-e mennie a központi háziorvosi ügyeletre vagy azonnal mentőautót indítanak hozzá.
A tervek szerint az új ügyeleti rendszer bevezetése hónapról hónapra folytatódik, a teljes átalakítást 2024. február 29-ig kell végrehajtani. Az átalakítások utolsó állomása Pest megye és Budapest, az átállás itt 2023 végén, illetve 2024 elején történhet meg.
Budapest kivétel lesz
A fővárosban eltérő struktúrát fognak kidolgozni. Ennek oka, hogy Budapest nagy részén több kórház, rendelőintézet gyalog vagy tömegközlekedéssel is elérhető. A lakosságszámot tekintve is lényeges különbség van, egy-egy vármegyéhez képest Budapesten és Pest megyében mintegy 2,5 millió ember ellátását kell megoldani, amihez nagyobb adatelemzés szükséges.
Szintén az alapellátás átalakításához kapcsolódik az új praxiskörzetek kialakítása, amely 2023 januárjától az önkormányzat helyett a praxiskezelő feladata.
A rendelet értelmében a háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe kell venni, hogy a háziorvosi körzetben ellátott lakosságszámnak a házi gyermekorvosi körzet esetén legalább 600 főt, a felnőtt- és vegyes háziorvosi körzet esetén legalább 1200 főt el kell érnie.
A körzethatárok módosítása esetén nem jöhet létre a minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt-, vegyes, illetve gyermekháziorvosi körzet, ha pedig a megadott létszám csökken, megszűnik a praxis. Az átalakításnak az a célja, hogy mindenkinek legyen saját háziorvosa, minél kevesebb olyan körzet legyen, amit helyettesítéssel kell ellátni.
Változik a háziorvosok praxisának finanszírozása is, hogy az alapellátók a terhelésüknek, teljesítményüknek megfelelő juttatásokban részesüljenek.
A szakma javaslata alapján az eddigi 12 pontos indikátorrendszerből hármat korszerűbbre cseréltek és az eddigi 3-ról 11 százalékra emelték az indikátorok szerepét a praxisok finanszírozásában. Eddig ugyanis a finanszírozás csupán három százaléka függött valamilyen minőségi vagy teljesítményelemtől, a fennmaradó részt pedig minden hónap elején megkapták a háziorvosok. A háziorvosi praxisok áprilisban már az új indikátorrendszer alapján kapják a finanszírozást.
Maradhatnak a szakrendelők az önkormányzatoknál?
Szintén aktuális kérdés az önkormányzati tulajdonú járóbeteg-szakellátók állami fenntartásba helyezése, amelyre július 1-jétől kerülne sor. Ennek megalapozására az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) átfogó felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, a megkötött szerződésekre és a kötelezettségvállalásokra is. A kormány a szakrendelőkkel kapcsolatban is kikérte az önkormányzatok véleményét, a helyhatóságoknak március 24-ig kellett visszajelezniük, átadnák-e az intézményeiket az államnak. Bár a válaszok pontos megoszlása egyelőre nem ismert, annyi bizonyos, hogy a budapesti kerületek egyhangúlag nemet mondtak az Okfő kérdésére, és a Fővárosi Közgyűlés is elutasította a szakrendelők átadását. A Népszava ugyanakkor úgy tudja:
nem kerülnek állami kézbe azok a szakrendelők, ahol a települések az intézmények megtartása mellett döntöttek.
Erről Aradszki András, a KDNP frakcióvezető-helyettese, a törvényalkotási bizottság tagja tájékoztatta Csőzik Lászlót, Érd polgármesterét. A szakrendelők helyzetét illetően az Okfőnek is jelentést kell készítenie, amelyből kiderül, hogy pontosan miként nyilatkoztak az önkormányzatok a szakrendelők államosításáról. Takács Péter egészségügyi államtitkár tájékoztatása szerint az önkormányzati tulajdonú járóbeteg-szakellátók állami fenntartásba helyezésére vonatkozó tervezet április végén kerül a kormány elé.
A szakápolás átalakítását is tesztelik
Az egészségügyi ellátórendszer átalakításának egyik lényeges pontja továbbá az is, hogy a kórházakban működő ápolási osztályok átkerülnek a szociális ellátórendszerbe. Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok fogják végezni.
Ez a változtatás – amit elsőként Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében tesztelnek – olyan betegeket érint, akiknek stabil az állapotuk, így gondozásuk nem igényel állandó orvosi jelenlétet, önállóan azonban nem tudják ellátni magukat.
Akinek tehát az egészségi állapota nem teszi lehetővé a szociális ellátást, annak továbbra is biztosítják a kórházi ellátást, erőszakkal pedig nem költöztetnek át senkit szakápolási központba. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei pilot program 2023 első felében elindul, sajtóhírek szerint az előkészítő munkálatok már megkezdődtek.
Forrás: Magyar Nemzet/ Fotó: MTI
Orientál
2023-04-10 at 13:03
Hesslerezredes …… Éppen te meg a balliberális zöld Gyurcsányodék akarnak olyan orvosi és kórházi magánosítást mint amilyet te akarsz. Hát igen mint a magánosított szemműtőben olyan fertőzést kaptak a műtött betegek egy része hogy egy meg is vakult. Ez a az mszp-s szdsz-es elvtársi haverjaid hazánkat szétbarmolások szétlopásuk idején történt.
Orientál
2023-04-10 at 12:56
2008 év elejétől rokonomat kísértem kórházba és látogattam is többször ,és akkor Gyurcsány a balliberális mszp-seivel szdsz-eseivel olyan állapotokat teremtettek több kórházzal együtt ott is hogy amikor elkezdett sötétedni akkor rengeteg csótány bújt elő ,amikor a kórterem mosdójánál megkocogtattak a a csempét akkor hallottam hogy nincsen anyag alatta ,mögötte.
br. Beverneky
2023-04-10 at 12:09
Herr Oberst Hessler!
nemigen szoktam itt lafatyolni, de mostani bejegyzése kicsit (nem kicsit) fölbosszantott.
Mivel az utóbbi 3 évben csőstül jöttek a bajok, sokrétű tapasztalatokat szereztem az egészségügyi ellátásokról (fogászat, bőrgyógyászat, diabetológia, reumatológia, ortopédia, sebészet).
1.A várólistákról: majdnem minden “szakágban” 4-8 hónap, van ahol évek(!!!)
Ugyanakkor ugyanaz a doktor a magánrendelőjében 1-3 napon belül fogad. megkéri a “konzultáció” árát, majd beutal az ÁLLAMI kórházba, ahol elintézi, hogy soron kívül végezzék el a műszeres vizsgálatokat (röntgen, stb). Újabb “konzultáció(k)”, aztán a műtétet abban az állami kórházban, annak műszereivel eszközeivel, szakdolgozóival végzi el. Aztán “utógondozás” immár szintén zsíros maszekban.
Hogy jobb kedve legyen: voltam egy bőrösnél ekcéma jellegű kiütéssel, nagyon röviden: mi a panasza? Mióta? Volt étrendi változás? Mondtam, maradtam a hurka-kóbász rendszernél.
Tartózkodjon a gabonaféléktől, az aprómagvas gyümölcsöktől, ne fogyasszon epret, dinnyét!
Mindezt DECEMBER ELEJÉN! Mindezt potom 17 eFt-ért+ a magisztrális kencék, amiktől viszkettem, mint a büdös rosseb.
Egyébiránt jobb sorom van, mint szegény József Attilának, mert nekem telik a havi 200. (Nem egészségügyI, hanem egészségügybBEN dolgozó vagyok) Tessék számolni!
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. tv. elvileg rendezi ezt a fajta okosmegoldást, de ki a rosseb hajtja végre?
A frissen végzett doktoroknak a tanulmányi idő hosszának megfelelően KÖTELEZŐEN állami intézményben kelljen dolgozni (már viszonylag jól megfizetik őket, a normál életvitel biztosított), és azt kellene könyörtelen szigorral ellenőrizni, hogy minőségi munkát végezzen. Ehhez hozzájárulna a KÖTELEZŐ ORVOSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS (a maszeknak is)
Kategorikusan megtiltani az állami infrastruktúra használatát! Szerelje föl magát a megfelelő eszközökkel saját maga!
Theo
2023-04-10 at 09:54
Aki átlagember a TB magánosításáról beszél, az nem nézett utána az áraknak. Pl.: egy autoimmun beteg ember (a fél ország az) verkepe vagy 200 ezer Ft lenne maszekban (három havonta), egy csípő protézis 3 millió (rehab nélkül és minden napért külön kell fizetni) stb.
Amit én valtoztatnek, az az, hogy a TB-t nem fizetok ne ugyanoda kerüljenek és ne ugyanazt az ellátást kapjak, mint a rendes emberek. (Ez nem szegény ellenes, aki hivatalos munkanélküli, annak az állam fizeti)
Koszos hajléktalannak, alkoholista, narkós őrjöngőnek legyen egy külön ellátóhely, másik mentő.
Ezekkel mindenki egyetértene…
Solaris
2023-04-10 at 09:51
Egy végzett fiatal 6 évig kötelezően egy állami kórházban kellene megszolgálja a taníttatását.
Utána kötelezően magán.
De ez túl egyszerű lenne az előremenőknek…
ViAM
2023-04-10 at 09:42
A falvakban egyre több a – nem minden esetben gondatlanságból – magára maradó, erős akarattal bíró idős ember. Kis odafigyeléssel segítve őket, legyen az jó szó, otthoni süti, adag finomság, hogyléte felőli érdeklődés, csodákra képes, hiszen a kemény élethez voltak/vannak szokva, s jóleső, éltető erővel bír nekik a gondoskodás, amiben hiányt szenvedtek – amivel nem(!) élnek vissza. Élethosszabbító a mentők gyors megjelenése, a beteg biztonságos visszaszállítása, a gondnok által étellel való ellátása.
Ennyi és nem több elég, hogy kicsit könnyebb legyen…
Piroska
2023-04-10 at 09:26
A fizetős (magán) orvosi ellátások nagy részében csak a pénzedet nyúlják le.
Némelyeknek külföldön még a szar is illatos és nem büdös.
khm
2023-04-10 at 09:15
Hessler úr.
A magánosítást már megpróbálta a gyurcsányi éra. El is loptak mindent,amit tudtak. Azonban az egri Markhot Kórház esetében láthattuk a tolvajprivatizáció csődjét.
Nem hiszem,hogy szeretne egy magánkórházban kezeléseket VÁSÁROLNI,pláne,ha a biztosítási kártyája nem fedezi a kezelési költségeket.
Ráadásul kicseszés lenne a jelenleg már nyugdíjban lévőkkel,hiszen NEM VOLT lehetőségük biztosítási időszakot és pénzt összegyűjteniük. Mi több az akkori “szerződéseik” nem készíthették fel őket erre.
Nahát
2023-04-10 at 08:51
Hesslerezredes – Tudja Ön, mennyibe kerül magánkórházban egy csípőprotézis-műtét? 1 millió forint felett. A vérkép vizsgálatért 1000 forintot kell fizetni, a sebészeti műtétek átlag 3-400 ezer forint. Mi lenne, ha megszűnne az állami fogászati ellátás is? Gyurcsány alatt csak a foghúzás volt ingyenes. Köszönjük!
Kitekintő
2023-04-10 at 07:52
A legnagyobb gond, hogy elfogynak az igazán jó szakemberek és a gyógyszeripar pedig érdekeltté teszi az orvosokat olyan gyógyszerek felírására, amit aztán egész életében szednie kell a betegnek. Ezzel egyúttal biztosítva van a háziorvos teljesítménye. A háziorvost akkor kellene jutalmazni, ha minél kevesebb beteg van a körzetében, minél többen meggyógyulnak.
sorry
2023-04-10 at 06:16
Szívesen olvasnék egy összehasonlító elemzést pár ország eü. ellátásáról.
Én a britekét ismerem és nem nem jobb, mint a mienk.
Az igaz, jobban különválik a privát az államitól. A várólistáik 6 héttel kezdődnek. Szerintem tőlük vették át a magyarok. Szülés után fél évvel mehet vissza anyuka dolgozni. Apuka sem keres már annyit, hogy eltartsa a családját egyedül. Természetesen az átlagról beszéltem, nem a kiemelkedően magas bevételekről.
Orientál
2023-04-10 at 01:14
Hesslerezredes Akkor te minden egészségügyi ellátásra menjél maszek orvoshoz és maszek kórházba is ha szükséged van rá.
Kakukk
2023-04-09 at 22:30
Hesslerezredes
Nincs Ausztráliában magánkézben az egészségügy. Vannak állami- és magánintézmények. Sima állami biztosítottként orvost nem választhat a polgár, állami kórházban 100%-át fizeti a biztosító az ellátásnak, magánkórházban semmit.
Kiegészítő biztosítással lehet valaki magánbeteg, akkor választhat orvost, akár magán-, akár állami kórházba megy, ált. a 75%-át fizeti a biztosíó az ellátásnak.
Antilop
2023-04-09 at 22:04
Már volt privatizáció anno és a Fidesz-kormány államosított. Mivel mindent kiloptak a privatizált kórházakból. Sok ellenőr és ott dolgozó tudna mesélni. Csak ennyit mondhatok. Miről beszél az első undorító és hazug hozzászóló?
Királytigris
2023-04-09 at 21:29
Hesslerezredes2023-04-09 at 19:37!
A magánellátást a magyar átlagfizetésekből és nyugdíjakból nem lehet megfizetni. Főleg a nyugdíjasokról van szó, mert az öregséggel a betegségek egyre szaporodnak.
Hesslerezredes
2023-04-09 at 19:37
Hát pont az ellenkezőjét kéne csinálni: az egész egészségügyet magánkézbe adni.
És a magánkórházakkal és ellátókkal szemben kemény minőségi követelményeket támasztani az ÁLLAMI KÉZBEN MARADT EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ RÉSZÉRŐL.
Ahogy ez Ausztráliában kiválóan működik.
És ott nem “gyógyítgatnak”, hanem: MEGgyógyítanak – kiváló körülmények és ellátás mellett.
Kemény ellenőrzés mellett az Állami Eü. által.
Normális ember tényleg csak végszükség esetén “akar” beteg lenni és azt is csak a lehető legrövidebb ideig.
Sajnos a magyar folyamatok viszik tovább ezt a mai végtelenül szar “ellátást” (helyesen: el nem látást – fos viszonyok között).
A kormány nem meri átlépni a saját árnyékát és nem mer szembeszállni az orvos-maffiával.
Ez a helyzet.