„Én nem nyalok, mint az Illés” – Radics Béla, a Gitárkirály balladája 

Egyszer majd valaki összeszámolja a Kádár-diktatúra nagy halottait. Radics Béla biztosan közéjük tartozott. A zseniális Gitárkirály nem volt hajlandó benyalni, nem volt hajlandó megalázkodni, meg is mondták neki: sohasem lesz nagylemeze. Nem is lett. Imádták a tömegek, ezért mindent megtettek az elhallgatására, az elhallgattatására. A Gitárkirály balladája a PestiTV A Hálózat című műsorában. Ahogyan szoktuk: keményen, tabuk nélkül. Radics és Balázs Fecó emlékére.

Minek dumálnak a Bobby Gordonnak, itthon merjenek beszélni, ők úgy is jól feküdtek mindenhol… Én nem fogok bedőlni a rohadt kommunistáknak, én nem nyalok, mint az Illés meg az Omega és a hasonló kirakatzenészek tették… ORI vizsgát sem teszek, mert nem leszek kommunista zenész

– mondta Radics Béla egy 1970-es állambiztonsági jelentés szerint. Nem is lett az.

Radics Béla 1982-ben, alig 36 esztendősen hunyt el, miután nem tudott megküzdeni a saját és a Kádár-diktatúra démonaival. Ivott, nem is keveset, de a helyzet azután vált tarthatatlanná, hogy a hetvenes évek elején sokadszor is átverték. Azt hitte, a tudás elég Aczél kifinomult, körmönfont kultúrmaffiájában, hogy a zsenialitást mindenhol elismerik. Nem így volt.

Radics Bélát hiába imádták a tömegek, hiába volt az ország legjobb gitárosa, bandái éppen csak megtűrtek (azaz Tűrtek) voltak. Nem véletlenül, ahogyan Póka Egon mondta: „beszartak tőle”. A sikerétől, a népszerűségétől, megzabolázhatatlanságától. Erdős Péter, a Hanglemezgyár cenzora (aki végig, halála utolsó interjúiban is tagadta, hogy cenzor lett volna) megmondta, hogy sohasem lesz nagylemeze. Nem is lett.

Hiába vették be a KISZ-nél és a Pártnál jól fekvő Zoránt a Taurusba Som Lajos helyére, hiába volt a szintén egykori metrós Brunner Győző a banda dobosa, az album nem jelent, nem jelenhetett meg. Radicsot átverték.

Az Emléktársaság alapítója, Tárász József filmünkben azt mondja, ekkor, a Taurus szétesésénél telt be a pohár – sajnos nemcsak képletesen. Radics Béla nem tudta elviselni a megaláztatást, azt, hogy botfülű, tehetségtelen kommunisták szórakozzanak vele. Gyenge volt, inni kezdett és elkezdett lefele indulni, rohanni, zuhanni a lejtőn.

[Nem csoda, még azzal is megpróbálták megalázni, hogy felajánlották: legyen a békekirálynő, Koncz Zsuzsa kísérőzenésze. Jó, hogy nem a tinglitangli Apostolba akarták benyomni.]

Meg volt ez írva, bele volt kódolva a génjeibe a tragédia? Az biztos, hogy nem volt megalkuvó. Nem volt benyaló. Nem volt békemenetes bohóc. Nem volt a kultúrterrorista Boldizsár Iván menye, a Kádár-kedvenc közgazdász-elvtárs, Bródy András fia vagy a jugoszláv propagandista, Sztevanovity Milutin gyermeke.

Egy angyalföldi proligyerek volt. Egy végtelenül szimpatikus és tehetséges magyar cigány. És talán az első igazi magyar rocker. Esélye sem volt.

Filmünkkel az ő és a napokban elhunyt másik Taurus-legenda, Balázs Fecó előtt tisztelgünk.