“Magyarország bebizonyította, hogy jó helyszín, fontos állomás” – fogalmazott portálunknak Erdő Péter bíboros, érsek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) záró sajtótájékoztatóján, ahol köszöntőjében kiemelte, “hosszú ideig élhetünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) élményéből”. Hangsúlyozta, a kongresszus legfontosabb tapasztalata, hogy bár rengeteg ember fáradozott érte, “mégsem emberi munka eredménye volt,”
Erdő Péter a sajtótájékoztatón kiemelte: sok minden megmarad a kongresszus után, több műfajban, az irodalom, a zene, a képzőművészet területén is születtek új alkotások, például a roma mise vagy a Budapest klezmer mise, és megmaradnak a miseruhák, az ötvösmunkák.
A kongresszus legfontosabb tapasztalata azonban, hogy nem mi csináltuk. Rengeteg ember fáradozott érte, mégsem emberi munka eredménye volt
–fogalmazott a bíboros.
Magyarország méltó helyszínnek bizonyult
“Az egész hét úgy eltelt, mint egy pillanat. Ezzel együtt a Kossuth téri, Bartolomeosz pátriárka beszéde utáni szentmise és a körmenet, ez volt számomra egy nagyon nagy élmény, ahogy megtapasztalhattam, milyen sokan is jöttek el” – idézte fel a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus legszebb pillanatait Erdő Péter. A bíboros kérdésünkre arra is kitért a pártiátka látogatásának lehetséges jövőbeni eredményével kapcsolatban, hogy a keleti és nyugati egyházak közeledése hosszú folyamat. Mint kiemelte, Bartolomeosz már húsz évvel ezelőtt itt volt Budapesten azért, hogy Szent Istvánt szentté avassa az ortodoxia számára. Erdő Péter hozzátette, ő maga magyar egyházfőként 2003-ban ennek a folyamatnak a részeként vitt Szent István ereklyét a mostani moszkvai pátriárka elődjének, aki azt rögtön megcsókolva beemelte a kiemelt ereklyék sorába.
Ez a folyamat megy előre, és mára azt mindenki láthatja, hogy Magyarország egy jó színhelye ennek, egy fontos állomás, hiszen öt ortodox patriarchátusnak van itt saját területe, valamint püspöksége van az egyiptomi kopt egyháznak. Ezek az adottságok, hogy Kelet és Nyugat metszéspontjában helyezkedünk el, predesztinálnak bennünket, hogy ezeknek a folyamatoknak aktív részesei legyünk
-fogalmazott.
Derűs, szelíd közösség Budapest utcáin
Erdő Péter a sajtótájékoztatón arról beszélt, a kongresszus célja, hogy “megérezzük a világban működő Isten ellenállhatatlan, szelíd erejét“.
Szelíd tömeg vonult a Kossuth térről a Hősök terére, és derűs, szelíd közösség vett rész a pápai misén is
–mondta a bíboros, megjegyezve, hogy Ferenc pápát is meglepte, hogy ilyen örömmel fogadták Budapesten. Zsuffa Tünde, a NEK sajtófőnöke ismertette: a kongresszus idején Magyarország 83 ország zarándokait látta vendégül.
A rendezvénysorozat kiemelt eseményeinek helyet adó Hősök terén kétezer négyzetméternél is nagyobb színpad épült fel, az összes lelátó és színpad mérete meghaladta az ötezer négyzetmétert, a helyszíneken 19 ezer széket használtak. Kétezer-ötszáz önkéntes, köztük hatszáz cserkész összesen 75 ezer órát dolgozott. Az önkéntesek átlagéletkora 33 év volt, a legidősebb segítő egy 82 éves felvidéki asszony volt, akinek a szülei az 1938-as eucharisztikus világkongresszuson ismerkedtek meg. A kongresszusra hatszáz újságíró, fotós regisztrált, a világ mintegy 250 országában közvetítették élőben a nyitó, a záró szentmisét, valamint a gyertyás körmenet egy-egy részletét.
A rendezvénysorozaton ötven szinkrontolmács és jeltolmács dolgozott
–sorolta a NEK sajtófőnöke. Zsuffa Tünde közölte: ahogy az előző, cebui kongresszus után árvaházat hoztak létre a szervezők, úgy a budapesti kongresszus után egy segítő hálózatot. A www.bizdramagad.hu oldalon miden élethelyzet jellemző problémáira, így párválasztásra, függőségre, a gyermeknevelés nehézségeire, házassági krízisre, magányra, demenciára kínálnak segítséget az egyház által ajánlott szakemberek.
Forrás: MTI/peszisracok.hu; Fotó: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS