Az egyházi, valamint az önkormányzatok által üzemeltett közösségi terek felújítására és létrehozására lehet pályázni elsőként, februártól a Magyar falu program keretében – hangsúlyozta szombati budapesti sajtótájékoztatóján a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Gyopáros Alpár elmondta: a pályázati kiírások ütemezetten jelennek meg ebben az évben. Az önkormányzatokkal szemben nincs önerő-elvárás, az előfinanszírozásnál pedig előnyt élveznek majd az alacsonyabb adóerő-képességű települések
– tette hozzá. Kiemelte: a pályázatokat a Magyar Államkincstár bonyolítja le, a nyertesek rövid időn belül hozzájuthatnak a támogatási összeghez, és a pályázatok előfinanszírozottak lesznek. A falusi közszolgáltatások minőségének javítására 75 milliárd forint áll rendelkezésre. Mint mondta, 18 célterület jelöltek ki, a kedvezményezettek a helyi önkormányzatok és – két esetben – az egyházak lesznek.
Az üresen álló egyházi tulajdonú épületek – volt parókiák, plébániák, egyházi iskolák – felújítása mellett a programok szervezését, eszközvásárlást és a közösségi életet szervező személyek bérének és járulékának a költségeit is támogatják. Az egyházak pályázhatnak még temetők felújítására is.
Az önkormányzatok bölcsődék és óvodák létesítésre, felújítására, bővítésére, valamint orvoslakások építésére, orvosi rendelők felújítására vagy építésére, orvosi eszközök beszerzésére akár 100 millió forintos nagyságrendben is pályázhatnak. A kormánybiztos szerint nagy érdeklődésre tarthat számot a belföldi utak és járdák felújítására szolgáló pályázatok. A falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjármű-pályázataira 5 milliárd forint áll rendelkezésre, valamint 3 milliárd forint a falu- és tanyagondnokok bérezésére.
A kormánybiztos elmondta, hogy tavaly év végén a kormány elfogadta a falusi útalap és a falusi közszolgáltatások minőségének javítását célzó kormányhatározatokat. Emlékeztetett arra, hogy az idén legalább 150 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az ötezer lélekszám alatti települések életminőségének a javítására.
A falusi útalap keretében 50 milliárd forint jut idén, két szakaszban fognak megújulni alacsonyrendű utak, több, mint 160 szakaszt újítanak fel 430 kilométer hosszan. Egyes munkálatok már márciusban megkezdődhetnek, a további útszakaszok felújítására legkésőbb ősz elején kerülhet sor. A kormány szándékai szerint 2020-ban 70-80 milliárd forint állhat majd rendelkezésre erre a célra. Ennek érdekében 2,5 milliárdos keretösszeget különít el idén a kormány ezeknek az útszakaszoknak a tervezésére
– mondta Gyopáros Alpár.
Az ellenzék számára a falu soha nem volt érték
A balliberális kormányok számára a magyar falu soha nem volt érték. Sőt, tudatos falurombolást végeztek, mert ezzel az egész nemzetet gyengíteni akarták. Gyurcsány és a szocialisták kormányzásuk alatt mindig csak elvették a kistelepülések pénzét, több száz falu bölcsődéjét, óvodáját, iskoláját, orvosi rendelőjét zárták be – olvasható a Fidesz közleményében. A nagyobbik kormánypárt szerint “nem érdekelte őket az sem, hogy a falvakban élőknek van-e munkája, megélhetése, otthona, tudnak-e közlekedni. Az ellenzéket ma sem érdekli a falusi emberek élete, nem támogatták a falvakon élő családok életét könnyítő intézkedéseket és a Magyar falu program elindítását sem”.
A Fidesz-KDNP-re számíthatnak a kistelepülésen élők. Azon dolgozunk, hogy erősítsük a vidéket, több munkát, jobb megélhetést, a gyermekneveléshez és az otthonteremtéshez jobb körülményeket, és kiszámíthatóbb jövőt nyújtsunk a legkisebb településen élőknek is, ezért indítjuk el a Magyar falu programot is
– áll a közleményben.
Forrás: MTI; Fotó: Varga György/MTI
pufff
2019-01-06 at 16:28
Balhibbant ballibsi ellenzékük Soroséknak ezeket a milliárdokat is ellopnák , erre ismét mondhatná mint Gyurcsány “…jókor jóhelyen..” ellopták és ezt is elqúrták.
VAM
2019-01-06 at 14:58
Kíváncsian várom, mennyire becsülik meg ezt az óriási segítséget az apró falvak női lakóinak többsége.Első lépésben – szokásuk szerint – a nap 24 órájából húszat az utcán pletykálók “elemzik” majd, hátuk mögött a gazos kerttel, s miközben még az utcán is rothadt a rengeteg gyümölcs, az ilyenek a boltban vásárolják meg a kész befőttet. Közülük, aki fóliasátorban termel valamit, azt őstermelői igazolvány nélkül sógor-koma-rokonság útján értékesíti összekeverve az adózott, ellenőrzött termékekkel. A mutyi nagyon megy a falvakban. Megszüntetése nehéz, de nem lehetetlen feladat, mert aki felemeli ellene a szavát, viszonzásul gátlástalan, a mai ellenzékre jellemző reakciókkal találja magát szembe, no meg néhány döglött patkánnyal a kertjében, kisebb-nagyobb lopásoktól sem mentesül, hogy a többit ne említsük.
Logikus
2019-01-06 at 19:10
sajnos ezt hozta a globalista szemlélet. Aki dolgozhatna az nem dolgozik, hanem inkább megveszi, mert várja a sült galambot…
Beszédes
2019-01-06 at 09:00
Nagy szükség volt már erre. A megtartó erőhöz fontosak a közösségi terek, de fontos az is, hogy az ott lakók azon része aki bizonyos kötöttségek miatt nem tud ingázni az helyben is találjon lehehetöőséget. Az tévedés, hogy a mezőgazdaság az egyetlen vidéki megélhetési forma. Nagy ipart nyilván nem fognak ezekre a helyekre telepíteni, de a nagyokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységeknek iganis van jövője!
Laca
2019-01-06 at 08:39
Zatyi József(fb)
Miből ? Amiből eddig is.
Ki ebből-ki abból.
A romák például segélyből-közmunkából+idénymunkákból.
Van aki ingázik.
És sokan vannak akik bejárnak közeli városok üzemeibe mint én is .
Kösz a hangulat keltést ! De most olyan idők vannak ,-ha valaki igazán dolgozni akar akkor talál munkát,és olyat ami meg is felel neki.
Logikus
2019-01-06 at 11:22
És arról se feledkezzünk meg, hogy a ház körül is meg lehet termelni a kertben a zöldségeket az udvaron meg a kisállatokat, és már mindjárt egy kis időbeli ráfordítással megspórltunk egy csomó pénzt. A legtöbb helyen ezt kezdik felismerni és visszatérni a régi jól bevált falusi élethez, mert egészséges és nyugodtabb.