Katonai tiszteletadás mellett, Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kajári Ferenc vezérőrnagy a Honvéd Vezérkar főnőkének helyettese jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, péntek reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A rendezvényen, a többi között részt vett Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység és a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály tagjai is.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek. A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)
Orientál
2023-10-06 at 15:36
Akkor – is – az osztrák illetékesek keverték meg a szarukat. – Mint a napokban az eu-s illetékesek szavazásán az osztrákok illetékes miniszterük tartózkodott a migránsokkal kapcsolatos ügyben.
K
2023-10-06 at 15:20
Sas
2023-10-06 at 14:36
Igazad van, egyetértek veled…..:
–A tömeggyilkos francia forradalom a szülőanyja a további tömeggyilkos ideológiáknak, a nácizmusnak, kommunizmusnak, és a liberalizmusnak.
–Gyakorlatilag a szlovák származású Kossuth Lajos és szlovák származású Petrovics(Petőfi) Sándor, stb. mind ennek a tömeggyilkos francia forradalom liberális hívei voltak.
–A francia forradalom csak a barbár ókort hozta vissza, és az emberiség csak mindennek ellenére fejlődött technikailag.
Sas
2023-10-06 at 14:36
minden forradalom a naív idealisták történelmi önpusztítása-győzelem esetén ez is az lett volna-polgárosodás helyett vadkapitalizmus-minden forradalmat el kell utasítani-éppen a forradalmárok érdekében is.Csak a reformpolitika elfogadható.
Sas
2023-10-06 at 14:34
minden forradalom-manipuláció következménye-és a szándékolt cél helyett egészen mást szokott létrehozni-ha Petőfiék győztek volna-nem az történik , amit elgondoltak-vadkapitalizmus jött volna létre, és őket az taposta volna el-csak a reformpolitika ésszerű.
K
2023-10-06 at 13:58
Kuvasz
2023-10-06 at 13:01
Ami igaz, az IGAZ.
(sajna)
egresi istván jános ernő
2023-10-06 at 13:03
Ne feledkezzünk meg a további aradi vértanukról sem: 1849-ben kivégezték Ormai Norbert és Kazinczy Lajos (Kazinczy Ferenc fia) ezredeseket (augusztus 22., illetve október 25.); 1850-ben (február 19.) Ludwig Hauk alezredest, és 1850-ben (február 8.) az aradi várbörtönben, elborult elmével, elhunyt Lenkey János vezérőrnagy.
Hitem és meggyőződésem szerint, Ferenc József felelt az Isteni Ítélőszék előtt (ahogyan ott mindannyiunknak felelnünk kell, számot kell adni az életünkről), ugyanis így történtek az események:
1849. augusztus 20-án, a korábbi, az augusztus 16-i, az “enyhe vizsgálatról” szóló határozatát megváltoztatva, a birodalmi minisztertanács súlyos döntést hozott: Ferenc József elnöklete alatt, Felix zu Schwarzenberg hercegnek, a miniszterelnöknek az álláspontját elfogadva, a testület úgy határozott, hogy a magyar „felkelés” politikai vezetőit és a császári hadsereg volt tisztjeit, haditörvényszék elé kell állítani; mellőzték I. Miklós cárnak a kegyelem gyakorlására intő felhívását. A császári sereg főparancsnoka, Haynau báró, a „bresciai hiéna”, ekkor azt a felhatalmazást kapta, hogy a kormányzat jóváhagyása nélkül, halálos ítéletet nem hajtathat végre. Haynau az augusztus 26-án, a Ferenc Józsefhez intézett levelében, nem fogadta el azt, hogy a halálos ítéleteket nem hajtathatja végre. Ferenc József az augusztus 29-i válaszában, és a minisztertanács az augusztus 31-i a határozatában (amely határozat az ülésről készült jegyzőkönyvnek rövid időn belül, utólag történt kijavításával került a jegyzőkönyvbe), azt követelték meg Haynautól, hogy utólag adjon jelentést, a végrehajtott halálos ítéletekről. Haynau haditörvényszéke, arra hivatkozott, hogy V. Ferdinánd Magyarországot haditörvények hatálya alá helyezte (1848.október 3-án). A honvédtisztek – a korábbi, a császári seregben történt szolgálatuk ellenére –, nem tartották magukat esküszegőknek, mivel a támadó nemzetiségi (horvát, szerb és román), illetve osztrák csapatok ellen, a harcot felvevő, annak a magyar kormánynak a seregében szolgáltak, amely kormány az V. Ferdinánd által szentesített, 1848. áprilisi törvények alapján működött (1848-ban, pedig már nem is volt mindegyik tiszt aktív katona, a császári seregben). Batthyány Lajos grófnak és az aradi tizenhármaknak a kivégzését október 6-ára időzítették, mert 1849-ben a bécsi forradalmárok ezen a napon lincselték meg Latour grófot, a birodalmi hadügyminisztert. A megtorlás, amely az egyéb súlyos büntetések mellett, valószínűleg, száz-százharminc halálos ítélet végrehajtását jelentette, mind a magyar, mind az európai közvéleményt mélyen felháborította. 1850. április 3-án a minisztertanács határozott arról, hogy a haditörvényszékek működésének mielőbb véget kell vetni, és – arra való hivatkozással, hogy túllépte hatáskörét – 1850. július 6-án Haynaut visszahívták főparancsnoki tisztségéből.
(Ferenc József 1849. augusztus 29-i levele Haynauhoz: „Önnek 1849. augusztus 18-i napiparancsában kiadott elhatározása, hogy amnesztiát ad a felkelő hadsereg soraiban szolgáló minden tisztnek és a legénységnek, hacsak nem hadseregemből a lázadókhoz átlépett tisztekről van szó, az én szándékaimnak is megfelel.
Jóváhagyom azt is, hogy ez utóbbi tisztek ellen megindult a hadbírósági eljárás, melynek rajtuk kívül meg kell indulnia még:
1) az ideiglenes kormány és a Honvédelmi Bizottmány tagjai, az 1849. április 14-i országgyűlési határozat részesei és a forradalmi kormány kormánybiztosai ellen;
2) a felkelő hadsereg minden tábornoka ellen, még akkor is, ha nem voltak azelőtt hadseregem tisztjei;
3) a lázadó hadsereg tisztjei, polgári hivatalnokok és lelkipásztorok ellen, ha az 1849. április 14-i határozat után a forradalmi kormány szolgálatában vagy érdekében különösen kiemelkedő és veszélyes tevékenységet fejtettek ki.
Akaratom, hogy a halálbüntetést csak a legbűnösebb és legveszedelmesebb egyéneken hajtsák végre, és hogy ön a többiek esetében akként éljen az önre ruházott kegyelmezési joggal, hogy megfelelő szabadságvesztésbüntetéssel sújtsa őket.
Azokról a személyekről, akiken a halálbüntetést végrehajtották, esetről esetre tegyen jelentést nekem.
Ez a rendelkezésem egyébként csak a múltban elkövetett cselekményekre vonatkozik, és nem érinti a Magyarország területére kiterjesztett hadiállapot értelmében haditörvényszék vagy rögtönítélő bíróság elé tartozó, jövőben elkövetendő bűncselekményeket.)
(Ugyanakkor nem adnék teljes képet a következők nélkül: A kiegyezés, illetve Ferenc József koronázása kapcsán, az uralkodó a politikai és a sajtóügyekben elítélteket közkegyelemben részesítette, ő és Erzsébet királyné a koronázási ajándékot, százezer forintot, teljes egészében a szabadságharc honvédjeinek az árvái és az özvegyei között osztották szét, és Erzsébet királyné ezt írta Horváth Mihály püspök-történészhez: “Higgye el, hogyha hatalmunkban állana, férjem és én volnánk az elsők, akik Batthyány Lajost és az aradi vértanúkat ismét életre keltenők.” Lásd: Halász Imre: Egy letűnt nemzedék. Gróf Batthyány Lajos. Nyugat, 1910 /18. Talán ezekre gondolhatott Ligeti Dávid történész, amikor ezt nyilatkozta: Ferenc József formálisan sohasem kért bocsánatot a megtorlásáért, de idővel több jelét adta annak, hogy megbánhatta (Lásd: Magyar Nemzet, 2019. október 6.). Érdekes még Horthy Miklósnak (Ferenc József szárnysegédjének) a visszaemlékezése Ferenc Józsefre, az Emlékirataiban: “Sohasem tudott megszabadulni attól a nyomasztó hatástól, amellyel a szabadságharc végén, 1849-ben, Aradon kivégzett tizenhárom tábornok emléke ránehezedett – pedig az akkor csak tizennyolc (helyesen: tizenkilenc, javítás tőlem) éves ifjú aligha tehető jogosan felelőssé a kamarilla önkényes hatalmaskodásáért.”)
Kuvasz
2023-10-06 at 13:01
K
a végén még kiderül hogy szlovák királyok is voltak mi?
K
2023-10-06 at 10:57
A Kossuth Lajos teret át kellene nevezni “Mária Terézia térre”, ne csak egy laktanya legyen elnevezve róla.😊😊😊😊
–Vagy talán mégsem?????
https://pestisracok.hu/maria-terezia-nevet-veszi-fel-az-egykori-petofi-laktanya/
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert le kellett volna váltani , mert hogy a Petőfi Laktanyát Mária Terézia Laktanyára nevezték át. Egy ilyen nemzeti érzelmű ember mit keres olyan pozícióban??????
andras
2023-10-06 at 09:47
akkor a szabadságunkért áldozták az életüket, ma meg önként akar a moslék lemondani a szuverénításunkról