Nincs semmilyen elvi akadálya annak, hogy a második magyar űrhajós nő legyen, ezért biztatná a hölgyeket is, hogy érezzenek magukban elég bátorságot és erőt az űrhajós szerepkör betöltésére – hangsúlyozta portálunknak Ferencz Orsolya. A Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa hozzátette: a kutatóállomás élettartama alatt csupán néhány száz szerencsés, és természetesen kellően felkészült és rátermett kutatónak adatik meg, hogy dolgozhasson az űrállomáson, ezért ebbe a klubba tartozni óriási dicsőség. Elmondta: aki a magyar űripar eredményein és teljesítményén ironizál, az nem képes megérteni, miért fokozza a világ legtöbb országa űrtevékenységét, köztük a lengyelek, a csehek, az osztrákok és még a románok is. Ugyanakkor megjegyezte: a baloldal mert kicsi lenni, amikor jégre tették a magyar űrtudományt, így a jelentős lemaradást behozva, a régióban szinte utolsóként csak 2015-ben csatlakozhattunk az Európai Űrügynökséghez.
- Az ellenzéki politikusok egy részének gúnyolódása tévedés, az űrállomás nem egy luxus hullámvasút és egy különleges játszótér kombinációja, hanem egy kutatólaboratórium, amelyből egyetleneggyel rendelkezik csak az egész emberiség;
- felbecsülhetetlen jelentőségű lökést adhat a köz- és felsőoktatásnak, kutatásoknak, ha magyar űrhajós nyílt órákon mesélhet tapasztalatairól, egyenes adásban a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről közvetítve az ország iskolái számára;
- a magyar űripar egyelőre sci-fi kategóriának hangozhat, mert keveset beszélünk róla, ugyanakkor az a helyzet, hogy a magyar űripari vállalatok és a magyar egyetemek űriparral és űrtechnológiával foglalkozó kutatócsoportjai messze földön híresek, az egész világon elismerik a teljesítményüket.
Alig egy hete, hogy sikeresen fellőtték és pályára állították a második és a harmadik magyar műholdat (itt visszanézhető a fellövésről készült videó), annak ellenére, hogy az ellenzéki képviselők még a méretükön is képesek voltak ironizálni. Az azonban sajnálatosan a közvélemény számára is kevéssé ismert, hogy a jelenleg is folyó orosz űrprojektek közül kettőben is közel hetven százalékos a magyar hozzáadott érték. Mindezek fényében teljesen logikus, hogy a zömében magyar fejlesztéseken alapuló kísérleteket egy magyar űrhajós kezdje meg a Nemzetközi Űrállomáson. Aki akár nő is lehetne. Ferencz Orsolyát, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosát kérdeztük arról a megállapodásról, amelyet Szijjártó Péter kötött nemrégiben az orosz űrkutatási vállalat igazgatójával.
Ilyen a Tejút a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). Fotó: MTI/EPA/NASA/Reid Wiseman
A magyar űripar nem sci-fi, csak nem beszélünk róla
Mint arról nemrégiben beszámoltunk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Moszkvában állapodott meg Dmitij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával a magyar-orosz űrkutatási projektek elindításáról, valamint a Nemzetközi Űrállomásra 2024-2025-ben felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának megkezdéséről. Jelenleg három olyan űrkutatási projekt zajlik Oroszországban, amelyben már eddig is volt magyar technológiai hozzáadott érték. Ezek alapvetően mikroműhold-flottákat, valamint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) megújított eszközállományát hivatottak előállítani.
A magyar űripar egyelőre sci-fi kategóriának hangozhat, mert keveset beszélünk róla, ugyanakkor az a helyzet, hogy a magyar űripari vállalatok és a magyar egyetemek űriparral és űrtechnológiával foglalkozó kutatócsoportjai messze földön híresek, az egész világon elismerik a teljesítményüket. Nem véletlen, hogy a jelenleg zajló orosz űrkutatási projektekben is – kevéssé ismert módon – a magyar hozzáadott érték már rendkívül magas
– mondta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában tárgyal Dmitrij Rogozinnal, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatójával. Fotó: MTI
Miért ne lehetne nő a második magyar űrhajós?
Ferencz Orsolya portálunknak elöljáróban elmondta: Magyarország rendelkezik olyan emberekkel, akik alkalmasak lehetnek mind fizikailag, mind a tudás terén, hogy második magyarként feljuthassanak a Nemzetközi Űrállomásra. (Charles Simonyi volt a Nemzetközi Űrállomás eddigi ötödik és hetedik űrturista-látogatója.) Hozzátette: a jelentkezést minden érdeklődő számára szeretnék megnyitni, a hosszú kiválasztási folyamatban ugyanakkor igénybe fogják venni az orosz Roszkoszmosz szakértelmét, ahogyan teszik ezt más nemzetek űrügynökségei is.
A miniszteri biztos hangsúlyozta: személy szerint is biztatná a hölgyeket is, hogy érezzenek magukban elég bátorságot és erőt az űrhajós szerepkör betöltésére. Hangsúlyozta: nincs semmilyen elvi akadálya annak, hogy a második magyar űrhajós nő legyen. Ferencz Orsolya kitért arra, hogy természetesen előnyt fog jelenteni a kiválasztási folyamatban a természettudományos, műszaki, orvosi képzettség és tapasztalat, valamint az orosz nyelvtudás. Hangsúlyozta: az utóbbit az amerikai űrhajósok számára is kötelező elsajátítani, hiszen 2011 óta az USA csak az oroszok segítségével képes embert juttatni a világűrbe. Hozzátette: szintén feltétel a kiváló kondíció, ugyanis a 3-6 hónapra tervezett küldetés teljesítéséhez komoly állóképességre van szükség.
Ferencz Orsolya Ildikó, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa. Fotó: MTI
Ebbe a klubba tartozni óriási dicsőség
A miniszteri biztos hangsúlyozta: a Nemzetközi Űrállomáson egy több évre előre meghatározott beosztás és ütemterv alapján bonyolítják le a programokat; ezek közé kell beilleszteni a magyar űrhajós küldetését. Kiemelte: az ellenzéki politikusok egy részének gúnyolódása tévedés; az űrállomás nem egy luxus hullámvasút és egy különleges játszótér kombinációja, hanem egy kutatólaboratórium, amelyből egyetleneggyel rendelkezik csak az egész emberiség. Az űrállomás fedélzetén ezért csak olyan kísérleteket engedélyeznek, amelyeket a földi körülmények között elvileg sem lehetne elvégezni. Ferencz Orsolya kiemelte: a kutatóállomás élettartama alatt csupán néhány száz szerencsés és természetesen kellően felkészült és rátermett kutatónak adatik meg, hogy dolgozhasson az űrállomáson, ezért
ebbe a klubba tartozni óriási dicsőség.
A Szojuz MSz–13 űrhajó fellövése a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpontban. Fotó: MTI
A baloldal mert kicsi lenni és jégre tette a magyar űrkutatást
Ferencz Orsolya kitért arra, hogy elképesztő műveletlenségre és tudáshiányra utal, ahogy az ellenzék egyes hangadói kommentálják Magyarország űrkutatási törekvéseit. Meglepőnek nevezte, hogy az ellenzéki politikusok újra és újra az ország vezetésére ambicionálják magukat, miközben megnyilvánulásaik alapján nincsenek tisztában a világtrendekkel, a XXI. század kihívásaival. Hozzátette: aki a magyar űripar eredményein és teljesítményén ironizál, az nem képes megérteni, miért fokozza a világ legtöbb országa űrtevékenységét, köztük a lengyelek, a csehek, az osztrákok és a románok is. Ferencz Orsolya kiemelte: az űripar korunk legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazata, amely a gazdasági világválság idején is 6-8 százalékos növekedést könyvelhetett el, jelenleg pedig 20 százalék körüli a bővülése. Hozzátette: nem lehet véletlen, hogy a dollármilliárdosok is előszeretettel fektetnek be az ágazatba, hiszen a megtérülési aránya az Európai Űrügynökség adatai szerint is 1 a 6-hoz.
Bajkonur, 2019. március 14. Fellövik a Szojuz MSz-12-es orosz űrhajót, fedélzetén Alekszej Ovcsinyin orosz, valamint Christina Hammock Koch és Nick Hague amerikai űrhajósokkal a kazahsztáni Bajkonurban, 2019. március 14-én. A három űrhajós az 59-60-as expedíció keretében indul a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra hat és fél hónapos küldetésre. Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
A miniszteri biztos elmondta: több olyan magyar vállalkozás van már most a kkv-szektorban, amelyek mintegy 31 országba szállítanak űrtechnológiai eszközöket, köztük műholdak szerkezeti elemeit is. Ugyanakkor hozzátette: egy ilyen missziónak nem kizárólag gazdasági előnyei lehetnek, hiszen a küldetés során elvégzendő kísérletekhez szükséges eszközöket a magyar műszaki szakemberek tervezik meg, magyar cégek építik meg magyar kutatások alapján, magyar egyetemi és főiskolai hallgatók fogják szakdolgozataikat és PhD-jüket megszerezni ezen projekt keretében, egyszóval fel fog bolydulni a magyar tudományos élet.
Felbecsülhetetlen jelentőségű lökést adhat a köz- és felsőoktatásnak, kutatásoknak csak az, ha a magyar űrhajós nyílt órákon mesélhet tapasztalatairól egyenes adásban, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről közvetítve az ország iskolái számára. Ezt az orosz kollégák kifejezetten javasolták is az eddigi megbeszéléseken a program részeként. Hozzátette: nem véletlen, hogy a magyar baloldal megint a “merjünk kicsik lenni” jelmondatával operál, hiszen tulajdonképpen a baloldal tette jégre a magyar űrtudományt, így a jelentős lemaradást behozva, a régióban szinte utolsóként csak 2015-ben csatlakozhattunk az Európai Űrügynökséghez, pedig az ESA már 1992-ben, elsőként hívta meg Magyarországot a szervezetbe.
A program következő lépését érintő kérdésünkre Ferencz Orsolya elmondta: 2020 januárjában, az államközi szerződések megkötése után létrehozzák a magyar-orosz tudományos vegyesbizottságot, amely a küldetés egészét koordinálni fogja majd. Úgy vélte, a jövő év elsősorban az adminisztratív feladatokkal telik majd el, de véleménye szerint érdemes lesz figyelemmel követni a program állomásait, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező hónapokban az ellenzék is felzárkózik a támogatók és a sikeren dolgozók népes táborához.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS