Gulyás: a magyar igazságszolgáltatás még Biszkut sem képes elítélni

A Fidesz soron kívüli, a lehető leggyorsabb eljárást és mielőbbi ítéletet szeretne a Biszku-perben, mivel az ország és a magyar igazságszolgáltatás szégyene, hogy a Biszku Béla ellen 21 éves késéssel emelt vádnál négy év alatt még jogerős ítéletig sem sikerült eljutni - nyilatkozta Gulyás Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese.

A sajtótájékoztató előtt Gulyás Gergely országgyűlési felszólalásában beszélt arról, hogy a sortűzperben hozott nem súlyos és nem állampárti vezetőt érintő néhány ítélettől eltekintve büntetlenek maradnak a kommunista tömeggyilkosságok megrendelői. Minden egyértelmű törvényi és alkotmányos rendelkezés ellenére háborítatlanul élhetnek a szabadságért és demokráciáért harcoló emberek tucatjait halálba küldő vérbírák, ügyészek, kommunista állami és pártvezetők.

Gulyás szerint úgy tűnik, még a bírói testületen belül is tisztázni kell, hogy 1956 forradalom vagy ellenforradalom volt -e. „A Biszku-perben múlt héten született bírósági döntés azt mutatja, hogy a magyar igazságszolgáltatás egésze még a legnyilvánvalóbb bűnösökkel szemben sem képes eljárás lefolytatására." Értékelése szerint a Biszku-per eljárása jól mutatja az 1990 utáni igazságtételi próbálkozások eredménytelenségét.

A képviselő szerint nem fogadható el a diktatúrák közötti kettős mérce, vannak el nem évülő bűnök, amelyeket büntetni kell, függetlenül az elkövetés időpontjától és a terhelt korától. Gulyás arra is utalt, hogy a Fidesz-frakció a nemzetiszocialista és a kommunista bűnök elévülhetetlensége tekintetében minden jogalkotási segítséget megadott.

A PestiSrácok a Fővárosi Ítélőtábla döntésével kapcsolatban – amelyben új eljárást rendelt el, és hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet – megkereste Völgyesi Miklóst, a legfelsőbb bíróság nyugalmazott tanácselnökét, és Balsai István ügyvédet. A két szakértő egyöntetű véleménye szerint az Ítélőtábla a magyarországi Alaptörvénnyel is szembe ment.

Völgyesi szerint az Alaptörvény kimondja, hogy „a magyar szocialista munkáspárt és annak korábbi jogelőd intézményei bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak” egyebek mellett „emberek meggyilkolásáért” és „az 1956-os forradalom megtorlásáért”. A három bíró vagy nem ismerik a magyar alkotmányt, vagy tudatosan hagyták figyelmen kívül azt.

Balsai István az indoklásról szólva kifejtette, hogy lehetetlen a közvetlen bizonyítékok beszerzésre, amelyre az Ítélőtábla hivatkozott. Rúzsás Róbert, a tábla tanácselnöke ugyanis döntését azzal indokolta, hogy a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség megállapítása között lényegi különbség van, az egyikre a történelemtudomány, a másikra a büntetőjog szabályai vonatkoznak. Balsai szerint a háborús bűntett bizonyíthatósága más megközelítést igényel, ahogy azt a németországi gyakorlat is mutatja. A németek „ közvetett bizonyítékok alapján is felelősségre vonják és elítélik a náci felelősöket”.

Emlékezetes, a háborús bűntettel vádolt egykori állampárti vezetőt tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Az ügyész akkor életfogytiglant kért, a védelem ugyanakkor felmentést, a másodfokú döntés azonban az ügy újratárgyalását rendelte el.

Forrás: MTI/PestiSrácok

Fotó: fidesz.hu, Stiller Ákos, fortepan.hu