Pesti Srácok

Nyert a kormánypárt, de előretörtek az ultranacionalisták a szerb választásokon

Nyert a kormánypárt, de előretörtek az ultranacionalisták a szerb választásokon

A várakozásoknak megfelelően, a kormányzó jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) győzelmével zárultak Szerbiában a vasárnapi előrehozott parlamenti, valamint vajdasági tartományi választások, a választás legnagyobb nyertese viszont a megerősödött és harmadik helyen befutó ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) lett.

A szavazás napjának legnagyobb meglepetését az okozta, hogy az országos választási bizottság éjjel háromnegyed 1-ig egyáltalán nem közölt előzetes adatokat, a beérkezett voksok alacsony feldolgozottságára hivatkozva, miközben a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) már az este közölt adatokat, a szavazatok 90,6 százalékának összesítése alapján.

A CeSID által közölt előzetes eredmények alapján a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) a szavazatok 49,2 százalékát szerezte meg. A kormányfő Aleksandar Vučić marad. A második helyen az SNS eddigi koalíciós partnere, a baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 11,3 százalékkal. A választás elemzők szerint legnagyobb győztese a harmadik helyen befutó ultranacionalista SRS lett, amely az utóbbi két választáson nem jutott be a parlamentbe, most viszont a voksok 7,9 százalékát szerezte meg.

PestiSracok facebook image

Az 5 százalékos parlamenti küszöböt emellett átlépte az ellenzéki Demokrata Párt (DS) 5,9 százalékkal, a Boris Tadić volt államfő által vezetett hárompárti koalíció, az LDP-LSV-SDS 5 százalékkal, valamint az Elég volt (Dosta je bilo) nevű, a baloldalhoz köthető, de a megszokott politikai felállást elutasító, establishment-ellenes mozgalom is. A jobboldali, nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a Dveri mozgalom koalíciója is bekerült a parlamentbe 5,1 százalékkal, így két oroszbarát, unióellenes erő is lesz a szerbiai törvényhozásban.

Az országos választási bizottság hajnali egy óra előtt, 27,25 százalékos feldolgozottság mellett a CeSID-éhez hasonló adatokról számolt be, azzal a kiegészítéssel, hogy három párt (DS, Dosta je bilo, LDP-LSV-SDS) egyelőre az ötszázalékos küszöb alatt van.

A Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) a választási bizottság eddig ismert adatai alapján a lakosság 1,47 százaléka szavazott. A legnagyobb délvidéki magyar pártnak eddig is 5 képviselője volt a 250 fős belgrádi törvényhozásban, egyelőre nem lehet tudni, hogy a most megszervezett szavazatszám hány helyre elég.

A kormányzó SNS a Vajdaságban is tarolt, ott a szavazatok 46,6 százalékát szerezte meg az ott elérhető, 40 százalékos feldolgozottságú adatok alapján. A vajdasági tartományi parlamentbe az SNS mellett a VMSZ (5,1 százalék), az SPS (8,6 százalék), az SRS (7,1 százalék), a DS (7,1 százalék) és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (6,3 százalék) jutott be. A vajdasági választáson 55,41 százalékos volt a részvétel.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik pártnak hány mandátum jut a 120 fős tartományi parlamentben. Részletesebb adatokat hétfőre ígért a tartományi választási bizottság, ahogy az önkormányzatokból származó adatok is hétfőn lesznek átláthatóak. A vajdasági magyarság szempontjából Szabadka, Topolya, Kishegyes, Magyarkanizsa és Zenta eredményei lehetnek fontosak. Az előzetes eredmények alapján azonban látható, hogy Szabadkán is a Szerb Haladó Párt szerezte meg a legtöbb szavazatot.

Szerbiában azért írtak ki előrehozott parlamenti választásokat, mert Aleksandar Vučić kormányfő kijelentette, további négy évre, azaz egy teljes mandátumra van szüksége ahhoz, hogy Szerbiát az Európai Unió kapujáig kormányozza, azaz a tervezett reformokat addigra lehet megvalósítani, lezárni. Előrehozott parlamenti választást a legutóbb két éve tartottak, vajdasági tartományi és önkormányzati választások azonban a legutóbb négy éve voltak. A választások végleges eredményeit csütörtökig kell közzétenni.

Forrás: nol.hu/MTI, fotó: 24.hu

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.