Pesti Srácok
Összes videó
PS Riport
Az Öreg
‎GEOrgPOLITIKA
Katrantén Vlog
Karantén kibeszélő
Kocsmai igazságok
Ladikpisztoly
Libz'z of TikTok
Mi kérdezünk
Morál Hal Melindával
Polbeat
Megmondjuk
Forró drót
Magyar ugar
Világugar
Podcast

Ankarai merénylet: Erdogan és Putyin kitart a kapcsolatok normalizálása mellett

PPestiSrácok.hu Forró drót 2016. december 19. 21:42
Ankarai merénylet: Erdogan és Putyin kitart a kapcsolatok normalizálása mellett

Az ankarai orosz nagykövet elleni gyilkos merényletnek az volt a célja, hogy megakadályozza a Törökország és Oroszország közötti kapcsolatok normalizálását - jelentette ki hétfői videoüzenetében Recep Tayyip Erdogan.

A török államfő megismételte a külügyminisztérium korábbi álláspontját, miszerint az orosz nagykövet ellen elkövetett gyilkos merénylet célja az orosz-török kapcsolatok aláásása volt. Hozzátette azonban: "Azok, akik kárt akarnak okozni Oroszországhoz fűződő viszonyunkban, kudarcot vallanak majd".

Erdogan elmondta: alkalma volt beszélni orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, akivel egyetértettek abban, hogy ez az akció valóban provokáció volt. A török elnök leszögezte: "Oroszországhoz fűződő kapcsolataink fontosak számunkra, akárcsak az egész térség számára". Egyúttal hitet tett az Oroszország iránti szolidaritás mellett, amit szerinte az aleppói evakuálás során sikerült bizonyítani is. Elmondta: Putyinnal megállapodott abban, hogy a jövőben a két ország közötti szolidaritást és az együttműködést a terrorizmus elleni küzdelem terén a korábbiaknál is szorosabbra kell fűzni.

PestiSracok facebook image

Törökország moszkvai nagykövetsége eközben mély sajnálatát fejezte ki Andrej Karlov nagykövet halála miatt. A török diplomáciai misszió közleményében hangsúlyozta, hogy "az embertelen tragédia" abban az időszakban következett be, amikor Oroszország és Törökország között szoros együttműködés van kialakulóban. "Mélységesen együttérzünk az orosz néppel. Ez a mi közös fájdalmunk és veszteségünk" - húzta alá a közlemény.

Oroszország, Törökország és Irán védelmi és külügyminiszterei a tervek szerint kedden megbeszéléseket folytatnak Ankarában Szíria jövőjéről. Leonyid Szluckij orosz parlamenti képviselő közölte: a megbeszéléseket a merénylet ellenére a terveknek megfelelően megtartják.

Erdogan kifejtette azt a véleményét is, miszerint ezt a merényletet a török nép és a török állam elleni cselekménynek tekinti.

MTI

Kapcsolódó témák
törökország oroszország ankarai merénylet szíria
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.