Azért egyezik az ÁSZ- és az OLAF-jelentés, mert ugyanazokat a szabálytalanságokat találták meg
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hasonló tényekre és megállapításokra jutott a 4-es metró építésével kapcsolatban a 2017 február elején nyilvánosságra hozott jelentésében, mint az Állami Számvevőszék a 2010 októberében közzétett ellenőrzésében – közölte Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs igazgatója a szervezet honlapján kedden megjelent cikkben.
Az Állami Számvevőszék 2009 decemberében – tehát több mint fél évvel az ÁSZ jelenlegi vezetésének hivatalba lépését megelőzően – kezdte meg a 4-es metró beruházás ellenőrzését. Az ÁSZ 2010-ben feltárta, hogy a metróberuházás során előnytelen szerződéses kötelezettségeket vállaltak, hibás lebonyolítási konstrukciót alkalmaztak, megalapozatlan határidőket terveztek be és foglaltak szerződésbe, nem alkalmaztak független ellenőrző mérnököt, és közbeszerzési szabálytalanságokat is elkövettek. Mindez összhangban van az OLAF-jelentéssel, amit az ÁSZ úgy értékel, hogy ez alátámasztotta az ő hat és fél évvel korábbi megállapításaikat.
Az ÁSZ akkor részletesen bemutatta a beruházás során jelentkezett műszaki és szerződéses szabálytalanságokat és problémákat, valamint számos megállapítást tett a 2-es és a 4-es metróvonalat érintő járműbeszerzésekkel kapcsolatban is. Az ÁSZ a jelentésében leszögezte, hogy a metrókocsi-beszerzések szerződései hátrányos feltételeket tartalmaznak a BKV Zrt. számára és számos további kockázatot hordoztak.
Demszkyék kifogásai és azok cáfolatai is benne vannak az ÁSZ-jelentésben
Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításai alapján hűtlen kezelés bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúja miatt a Fővárosi Főügyészségnél 2010-ben feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. A megállapításaikat elküldték az ellenőrzött szervezeteknek, közte a Fővárosi Önkormányzatnak is. Az ÁSZ a Fővárosi Önkormányzat előző vezetése által tett észrevételek döntő többségét nem fogadta el, azok érdemben nem cáfolták a megállapításokat. Az ellenőrzöttek észrevételeit, valamint az el nem fogadott észrevételek indoklását a nyilvános számvevőszéki jelentés ugyancsak tartalmazza.
A korábbi szerződésekkel két kézzel szórta ki a pénzt az ablakon a főváros
A megállapítások alapján az Állami Számvevőszék többek között javasolta Budapest főpolgármesterének, hogy a BKV Zrt. vizsgálja felül a kivitelezői szerződéses feltételeket (kötbérterhes határidők, hozzáférési idő és többletidő ráfordítások) és biztosítsa azok összehangolt rendezését. Az ÁSZ az idő- és költségkockázatok csökkentése érdekében is több javaslatot fogalmazott meg, amelyek révén a főváros – Tarlós István 2014-es közlése szerint – 10 milliárd forintot takarított meg, és megváltoztatta a Budapest és a BKV számára káros feltételrendszert is. Ezek a 2010 utáni változtatások járultak hozzá, hogy a szabaddemokrata-szocialista városvezetés idején évekig veszteglő metróépítés befejeződhessen.
