Pesti Srácok

Varga Mihály: nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak

Varga Mihály: nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak

Nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak, hiszen ők szuverén, önálló és szabad Magyarországot akartak, magyar Magyarországot, amely független a birodalmaktól, kiáll magáért és sorsáról nem mások döntenek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, fideszes országgyűlési képviselő vasárnap Budapesten.

A KDNP II. és XVI. kerületi szervezete, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány, valamint a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ által a II. kerületi Mansfeld Péter parkban rendezett megemlékezésen a tárcavezető hangsúlyozta: hinni kell a magyarságban és egészséges önbizalommal kell tekinteni a jövő feladatai felé. Ezt az önbizalmat akarják lerombolni azok, aki szerint nem hozhatjuk meg a saját döntéseinket - mutatott rá. Varga Mihály kiemelte: "nekünk a magyarok és Magyarország érdekei az elsők", ezért védjük nemzeti függetlenségünket, továbbá az itt élők szabad és biztonságos életét.

Kijelentette, jövő tavasszal "nekünk is ki kell állni a szabad és erős nemzetek Európája mellett". Az 1956 hősei előtti főhajtással értékeinket tesszük ma is láthatóvá, ezekre és a nemzeti összefogásra alapozva léphetünk tovább, és tetteinkkel ma is olyan történelmet írhatunk, amelyre büszkén lehet majd visszatekinteni - fogalmazott. A miniszter kifejtette: semmi sem mutatja meg jobban a kommunista rendszer embertelenségét, mint az, hogy 1956 fiatal hőseinek kivégzésével statuált példát a hatalom, "rajtuk keresztül élesztette újjá a félelmet", amelyet az emberek a forradalom napjaiban "már-már levetettek magukról". Most azok emléke előtt hajtunk fejet, akiknek áldozata hitet adott, a szabadság hitét, hogy egy nemzetnek a behódolás nem járható út, és az egyetlen lehetőség a független önrendelkezés - magyarázta.

Varga Mihály azt mondta: 1956. november 4-én hajnalban "33 év sötétség borult ránk", a szovjet csapatok eltiporták a szabadságharcot, de a küzdelem célba ért, amikor Magyarország független állam lett. Közölte: fontos ismerni áldozatainkat, ápolni kell az emléküket, mert ha tisztában vagyunk a múltunkkal, világos jelenben élhetünk és látható jövőt építhetünk. Láng Zsolt II. kerületi polgármester azt mondta: Mansfeld Péter története mindenkihez közel áll, aki a rendszerváltás környékén "politikai tudatra ébredt". A legnagyobb felelősségünk, hogy Mansfeld Pétert és 1956 hőseit bemutassuk, a történelem részévé tegyük, mert fontos tudnia a fiatal generációnak, hogy mi történt a közelmúltban - mutatott rá. Hozzátette: végig kell gondolni, mit tudunk tenni, hogy a hétköznapi hősök, mint Mansfeld Péter áldozata ne hiábavaló legyen, hanem a nemzet javát szolgálja.

PestiSracok facebook image

Szatmáry László, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány elnöke, XVI. kerületi képviselő arról beszélt, hogy a megemlékezés budai és pesti kerületek közös rendezvénye, így a Duna két oldalát "egy képzeletbeli híddal" kötik össze. A II. és XVI. kerület sokat tett a fiatal 1956-os mártírok emlékének megőrzéséért - közölte. Mansfeld Péter (1941-1959) az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata, a "pesti srácok" egyike, a forradalom mártírja volt.

MTI; Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.