Pesti Srácok

Varga Mihály: nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak

Varga Mihály: nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak

Nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak, hiszen ők szuverén, önálló és szabad Magyarországot akartak, magyar Magyarországot, amely független a birodalmaktól, kiáll magáért és sorsáról nem mások döntenek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, fideszes országgyűlési képviselő vasárnap Budapesten.

A KDNP II. és XVI. kerületi szervezete, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány, valamint a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ által a II. kerületi Mansfeld Péter parkban rendezett megemlékezésen a tárcavezető hangsúlyozta: hinni kell a magyarságban és egészséges önbizalommal kell tekinteni a jövő feladatai felé. Ezt az önbizalmat akarják lerombolni azok, aki szerint nem hozhatjuk meg a saját döntéseinket - mutatott rá. Varga Mihály kiemelte: "nekünk a magyarok és Magyarország érdekei az elsők", ezért védjük nemzeti függetlenségünket, továbbá az itt élők szabad és biztonságos életét.

Kijelentette, jövő tavasszal "nekünk is ki kell állni a szabad és erős nemzetek Európája mellett". Az 1956 hősei előtti főhajtással értékeinket tesszük ma is láthatóvá, ezekre és a nemzeti összefogásra alapozva léphetünk tovább, és tetteinkkel ma is olyan történelmet írhatunk, amelyre büszkén lehet majd visszatekinteni - fogalmazott. A miniszter kifejtette: semmi sem mutatja meg jobban a kommunista rendszer embertelenségét, mint az, hogy 1956 fiatal hőseinek kivégzésével statuált példát a hatalom, "rajtuk keresztül élesztette újjá a félelmet", amelyet az emberek a forradalom napjaiban "már-már levetettek magukról". Most azok emléke előtt hajtunk fejet, akiknek áldozata hitet adott, a szabadság hitét, hogy egy nemzetnek a behódolás nem járható út, és az egyetlen lehetőség a független önrendelkezés - magyarázta.

Varga Mihály azt mondta: 1956. november 4-én hajnalban "33 év sötétség borult ránk", a szovjet csapatok eltiporták a szabadságharcot, de a küzdelem célba ért, amikor Magyarország független állam lett. Közölte: fontos ismerni áldozatainkat, ápolni kell az emléküket, mert ha tisztában vagyunk a múltunkkal, világos jelenben élhetünk és látható jövőt építhetünk. Láng Zsolt II. kerületi polgármester azt mondta: Mansfeld Péter története mindenkihez közel áll, aki a rendszerváltás környékén "politikai tudatra ébredt". A legnagyobb felelősségünk, hogy Mansfeld Pétert és 1956 hőseit bemutassuk, a történelem részévé tegyük, mert fontos tudnia a fiatal generációnak, hogy mi történt a közelmúltban - mutatott rá. Hozzátette: végig kell gondolni, mit tudunk tenni, hogy a hétköznapi hősök, mint Mansfeld Péter áldozata ne hiábavaló legyen, hanem a nemzet javát szolgálja.

PestiSracok facebook image

Szatmáry László, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány elnöke, XVI. kerületi képviselő arról beszélt, hogy a megemlékezés budai és pesti kerületek közös rendezvénye, így a Duna két oldalát "egy képzeletbeli híddal" kötik össze. A II. és XVI. kerület sokat tett a fiatal 1956-os mártírok emlékének megőrzéséért - közölte. Mansfeld Péter (1941-1959) az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata, a "pesti srácok" egyike, a forradalom mártírja volt.

MTI; Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.