A munkaerőpiaci reform célja a foglalkoztatás növelése
A munkaerőpiaci reformot azzal a céllal indította el a kormány, hogy összhangba hozza a munkaadói igényeket és a munkavállalói elvárásokat – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán, Zalaegerszegen.
Magyarországon európai átlagot meghaladó a gazdasági növekedés, az eredmény kiszámíthatóságot és stabilitást jelent, viszont a jövő egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen eszközzel lehet javítani a foglalkoztatást
– mondta Bodó Sándor a zalai foglalkoztatási paktum konferenciáján. Emlékeztetett rá, hogy 2010-ben 3,7 millió ember dolgozott az országban, most pedig a foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,5 milliót.
A munkanélküliségi ráta 11,2 százalékról 3,5 százalékra csökkent. Ugyanakkor jelentős munkaerőhiány van, ami a cégek fejlesztési elképzeléseit befolyásolja
– hangsúlyozta az államtitkár. Kiemelte, hogy a cégeknek a képzett munkaerőre van szükségük, a munkaerőpiaci reform pedig a "munkaadók és a munkaadók egymásra találását" segíti. Kifejtette, hogy a munkaerőpiacon a fiatalok erős bázist jelentenek, mielőbbi munkába állásuk a biztos jövőkép kialakulása mellett a szülőhelyéhez, az országhoz kötődésüket is erősíti. Emellett a tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok számára is lehetőséget kell teremteni, hogy aktívak maradjanak a munkaerőpiacon, a csökkent munkaképességűek számára nyújtott támogatás pedig ahhoz nyújt segítséget, hogy versenypiaci szereplők lehessenek. Az államtitkár kitért arra is, hogy a kormány több programot indított, amellyel a kisgyermekes családok munkavállalását segíti: többek közt térítést nyújtanak a kisgyermekek alapítványi, vagy magán bölcsődei ellátásához, ha az adott településen kevés a bölcsődei férőhely.
Ugyancsak a szülők munkába állását segíti a nagyszülői gyed, amelynek bevezetéséről decemberben szavaz az Országgyűlés
– ismertette Bodó Sándor. Hozzátette, hogy a közfoglalkoztatottak számára is támogatást kell nyújtani ahhoz, hogy a versenyszférában helyezkedhessenek el.
Árok Krisztina, a megyei kormányhivatal főosztályvezetője előadásában elmondta, hogy Zalában is munkaerőhiány van; a megye gazdasága erősödik, idén több, mint 12 500 új álláshelyet regisztráltak.
Az innovatív foglalkoztatási paktum célja, hogy minél több álláskereső a versenyszférában tudjon elhelyezkedni
– jelezte. Hozzátette: a munkaerőhiány kezelését célzó megyei foglalkoztatási program megvalósítására 2021-ig 3,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Az innovatív foglalkoztatási paktum keretében többek közt 47 ember vállalkozóvá válását segítették, a célcsoportok számára képzéseket indítottak, a fiatalok pályaválasztási kiállításokon ismerhették meg a választható szakmákat. Zala megyében a munkanélküliségi ráta megyei átlaga (2 százalék) az országos átlag (3,5 százalék) alatt van, míg a 72,5 százalékos foglalkoztatási ráta meghaladja az országos (70,3 százalék) átlagot.
Forrás: MTI
