Pesti Srácok

Csaknem 180 katona ellen adtak ki elfogatóparancsot gülenizmus gyanújával

Csaknem 180 katona ellen adtak ki elfogatóparancsot gülenizmus gyanújával

Országos elfogatóparancsot adott ki kedden 176 katona ellen az égei-tengeri török kikötőváros, Izmir főügyészsége azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban álltak a 2016. július 15-i törökországi puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Az izmiri nyomozás 143, köztük 111 aktív szolgálatos főhadnagyot és 33 hadnagyot érint; utóbbiak közül 11 teljesít jelenleg is szolgálatot a hadseregnél. A hatóságok az érintetteket telefonos kommunikációjuk alapján gyanúsította meg. Az Anadolu úgy értesült, hogy a katonák között főhadnagyi rangban hat F–16-os vadászpilóta, valamint négy járási csendőrkapitány is van. A keddi razzia Törökország 81 tartományából 49-re terjed ki, a rendőrség 115 embert már elő is állított.

A török vezetés az 1999 óta az Egyesült Államokban élő török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát vádolja a 2016-os katonai hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ankara szerint a hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba és a hadseregbe. Törökország Gülen mozgalmát terrorszervezetté nyilvánította, ezért a tisztogatások, amelyek még három és fél év után is rendszeresek, nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is. A hatóságok százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ami miatt a török kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.