David Engels: "A hanyatló Nyugat-Európa példát vehetne a visegrádi országokról"
Szépen lassan az alapvetően liberális szemléletűnek tartott országok értelmisége is kezdi belátni: az Európai Unió és a "nyugati" világrend kudarcot vallott. Az általános civilizációs válság, a népvándorlás és a kulturális-vallási meghasonulás, ami az elmúlt legalább két évtizedben jellemezte Európát, úgy tűnik, végre elindított egy folyamatot: az unió tagállamaiban a konzervatív erők újraéledni látszanak, ahogy az értelmiség egy része is kezd észhez térni. Németországban "feltalálták" az Antigrétát, egy neves belga történész, David Engels pedig a V4NA hírügynökségnek nyilatkozva a hanyatló római birodalomhoz hasonlította az Európai Uniót, hozzátéve, hogy az példát vehetne a kontinens politikai immunrendszerének felfogható visegrádi országok együttműködéséről. Az európai érékrend tehát még nem halott, csak kicsit lassan éled öntudatra. Engels szerint azonban adminisztratív megfontolások helyett a közös hazából kiinduló szolidaritáson alapuló összefogással még elkerülhető, hogy néhány évtized leforgása alatt egy olyan Európában találjuk magunkat, amelynek a lakossága Allahban hisz, Közép-Afrikára jellemző nyomorban él, és kínai vállalatok, valamint hontalan globalista elit uralja.
A migrációs válság egymagában felszínre hozta az Európai Unió minden hiányosságát: a közösség képtelen volt egységes fellépést produkálni, ráadásul mindezt a polkorrektségnek álcázott teljes önfeladás politikájával tetézte Juncker és sleppje, illetve a nyugati liberális kormányok. Tették mindezt saját pillanatnyi helyzetük stabilizálásáért, ami rendkívül hasonlatos a hanyatló római birodalom bukásának történetéhez. Hasonlóan vélekedett David Engels professzor a V4NA hírügynökségnek adott exkluzív interjúban, amelyben a "Nyugat" és benne az unió hanyatlásáról, a Római Birodalom összeomlásával való párhuzamokról és az egyetemes európai értékek megőrzésének fontosságáról beszélt.
Népvándorlási hullámok = összeomlás
Az unió értékválságát jól jellemzi, hogy a bevándorlással keresett megoldást a demográfiai hanyatlásra. Nem vették azonban figyelembe, hogy a történelem általános tanulságaiból kiindulva már maga a migráció is egy válságjel, a civilizációk összeomlása ugyanis jellemzően összefonódik a népvándorlási hullámokkal. Engels szerint a migráció és a demográfiai válság mellett a hanyatlás jele még a népesség elszegényedése, a hagyományos vallások és értékek hanyatlása, a politika radikalizálódás, az identitás elvesztése, a gazdaság térnyerése a politikával szemben, a bűnözés növekedése vagy a természeti erőforrások túlzott mértékű kiaknázása. Az Európai Unióra pedig gyakorlatilag az összes kórtünet jellemző: a bűnözés a migrációval leginkább érintett országokban kilőtt az elmúlt 5 évben, a kereszténység egyes nyugat-európai külvárosokban már-már üldözött vallásnak számít, a liberális elit ennek ellenére továbbra is a bevándorlás támogatásáért lobbizik.
Ha ennek a jelenségnek a létezését tagadjuk, bizonygatva, hogy minden rendben van és a végtelen haladást éltetjük, abban a hitben, hogy a Nyugat kivétel az alól a szabály alól, amely szerint minden nagy civilizáció el fog bukni egy nap, tulajdonképpen nem más, mint a naivitás és a valótlanság, más szóval a hanyatlás tünete
– magyarázta nyilatkozatát a professzor.
A nyugati világ hanyatlása azonban nemcsak a földrajzilag nyugaton elhelyezkedő európai országokra vonatkozik, hanem a teljes keresztény kultúrkörre, hiszen ennek közösek a civilizációs alapjai, így annak védelme is közös kötelesség lenne a professzor szerint. Engels elmondta: ezen belül is a vasfüggönytől nyugatra eső országok a legsérülékenyebbek kulturális és civilizációs szempontból. Mint mondta, manapság a leginkább őket sújtja a mostanában jellemző civilizációs válság,
míg a közép-, kelet- és délkelet-európai országok továbbra is elhatárolódnak tőle – legalábbis egyelőre, amint az a visegrádi országok esetében is tapasztalható.
Nem egészen meglepő, hogy ezek az országok kevésbé érintettek abban az értékválságban, ami jelenleg Nyugat-Európát sújtja. A mi régiónk, a korábbi vasfüggöny keleti oldala fél évszázadig el volt zárva a globalizációtól, annak minden hatásával együtt, így külső szemlélőként figyelhettük a nyugat-európai társadalom és kultúra világháború utáni reneszánszát, majd bukását.
Az "elrabolt Nyugat"
– tette hozzá. Magyarország és Lengyelország a professzor szerint ezen a régión belül is különlegesnek számít, hiszen több évszázadra visszanyúlóan meg kellett védeniük kulturális identitásukat, hiszen ez volt az egyetlen eszközük a túlzott német, orosz vagy iszlám befolyás ellen. Szintén nem elhanyagolható, hogy ezek az országok éppen a történelmi léptékkel mérve közelmúltban egy olyan elnyomó korszakból szabadul, amelyet – az Európai Unióhoz hasonlóan – a bürokrácia, a centralizmus, a gazdasági szocializmus, a filozófiai materializmus és a moralizáló retorika uralt, és ezért különösen érzékenyen érinti ez a téma, ellentétben azokkal a nyugat-európai államokkal, amelyek még nem szembesültek ezzel a veszéllyel. Engels példákkal is alátámasztotta a nyugat hanyatlásának kórképét: közvetlen érintettsége kapcsán korábbi, belgiumi lakóhelyéről beszélt, ahol a városközpont szinte teljes egészében eliszlámosodott, szó szerint szétesett az infrastruktúrája, a munkanélküliségi ráta pedig olyan méreteket öltött, mint Görögországban vagy Spanyolországban.
A megmaradt belga állampolgárságú lakosok elmenekültek a környező falvakba, a (szocialista) városvezetés pedig mindent megtesz az "együttélés" és (a polgármester szavait idézem) "a polgárháború elkerülése érdekében"
– mesélte a V4NA-nak. Hozzátette: ez csak a személyes példája, de utazásai során ugyanezt tapasztalta az összes "nyugati" nagy- és közepes városban Londontól Párizson át Berlinig.
Mindenhol ugyanaz fogad: szegénység, bűnözés, tömeges bevándorlás, iszlamizáció, a politikai kontroll elvesztése. Sajnos nagyon úgy fest, hogy civilizációnk nem jó értelemben vett radikális átalakuláson fog keresztülmenni a közeljövőben, és ez félelemmel tölt el
– vázolja tapasztalatait Engels.
V4-ek, az alternatív Európai Unió
A V4-ekről szólva Engels kifejtette: rendkívül érdekes a tagországok törekvése egy alternatív Európai Unió létrehozására, ami a közösségtudatra is épít a tisztán gazdasági értékek helyett, amit az Európai Közösség képvisel. Reményét fejezte ki annak terén, hogy a csoportosulás képes lesz ellenállni az egyre inkább elnyomó Európai Uniónak, és a "politikailag korrekt" szellemiséget védelmező, arrogáns politikát folytató szomszédos országok nyomásának. Úgy látja, az ellenállás kulcsa az erős közös intézmények létrehozásában, illetve az állampolgárok támogatásában rejlik. Külön kiemelte: speciális helyzetet teremt a visegrádi országok együttműködése, ugyanis ellenben azzal, amit a legtöbb nyugati média szeretne a célközönségével elhitetni, a V4-ek több szinten is sokkal kevésbé tekintélyelvűek, mint a nyugat-európai államok, ahol a hatalom minden ágazatát – a végrehajtói hatalmat, a médiát, az igazságszolgáltatást és a jogalkotást – szinte teljes egészében az úgynevezett "egységes gondolkodás", a politikai korrektségnek nevezett liberális indoktrináció uralja.
Míg az aktuális elit réteg elnyomó uralma miatt nyugaton jelenleg nem valószínű a radikális és tartós politikai irány megváltoztatása, addig a keleti országokat szabad véleménynyilvánítás és demokratikus politika jellemzi
– tette hozzá Engels. A professzor kifejtette azt is, hogy a visegrádi országokra jellemző értékalapú, összeurópai összefogás nélkül a kontinens kiszolgáltatottá válik a globális elitnek és előbb-utóbb felosztódik Kína, az Egyesült Államok és Oroszország között. Hozzátette: Európának legalább minimális összetartó erőt kell vállalnia ahhoz, hogy szembeszálljon az iszlamizmus veszélyével, valamint felvegye a harcot az Afrikából származó migrációs hullámmal.
Csak egy módja van annak, hogy elkerüljük azt, hogy néhány évtized leforgása alatt egy olyan Európában találjuk magunkat, amelynek a lakossága Allahban hisz, Közép-Afrikára jellemző nyomorban él és kínai vállalatok, valamint hontalan globalista elit uralja, ez pedig nem más, mint az egyesülés. Össze kell fognunk, hogy visszanyerjük büszkeségünket és újra naggyá tegyük közös civilizációnkat
– zárta gondolatait David Engels.
Forrás: V4NA
