Bizalmi szavazást kezdeményezett kormánya ellen a lengyel miniszterelnök
fotó: MTI/Máthé Zoltán
Bizalmat szavazott a lengyel alsóház csütörtökön a Mateusz Morawiecki vezette kormánynak. A szavazást a miniszterelnök kezdeményezte; az ország stabilizálásának szükségességével, kormánya helyzetének megerősítésével indokolta a lépést, miután az ellenzék szerinte a koronavírus-járvány alatt megpróbálja destabilizálni a belpolitikai helyzetet.
A 460 fős szejmben a Morawiecki-kabinet megmaradása mellett szavazott a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt frakciójának mind a 235 képviselője. Két tartózkodás mellett, nemmel szavaztak az ellenzéki pártok jelen lévő képviselői, összesen 219 honatya. A kormányfő csütörtökön váratlanul nyújtotta be az indítványt, a szejm még aznap napirendre tűzte. Morawiecki előzőleg Andrzej Duda elnökkel egyeztetett lépéséről, amely minden jel szerint a június 28-i elnökválasztással is összefüggésbe hozható. Mintegy egyórás parlamenti beszédében a kormányfő azzal vádolta az ellenzéket, hogy a járványhelyzetben is meddő vitákat szít, a bizalmi szavazás pedig véget vet a "botránykeltő fesztiválnak". Ezzel arra utalt, hogy az ellenzék az utóbbi hónapokban több kormánytaggal szemben nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amelyet a szejm sorra leszavazott. A törvényhozás csütörtöki napirendjén is szerepel egy, az egészségügyi miniszterrel szemben benyújtott ellenzéki indítvány. Utalva a járvány hatékony lengyelországi kezelésére, a kormányfő aláhúzta: Lengyelország az utóbbi harminc év "legmélyebb válságából" kezd kikerülni, további fejlődése érdekében pedig szükség van a kormány, a parlament, az önkormányzatok és az államfő együttműködésére.
Engedjétek, hogy cselekedjünk, ne zavarjatok
– fordult az ellenzékhez. Áttekintve a 2015 óta kormányzó, a tavaly őszi parlamenti választáson újból többséget szerzett PiS társadalmi és gazdasági reformpolitikájának eredményeit, Morawiecki kiemelte Andrzej Duda szerepét ennek megvalósításában. Sorolta a nagy infrastrukturális fejlesztések – köztük a Varsó és Łódź között építendő nemzetközi óriásrepülőtér (CPK), valamint a Visztula-turzáson épülő, az észak-lengyelországi városokat a Balti-tengerrel összekötő csatorna – terveit. A két említett projekt leállítását a fő ellenzéki elnökjelölt, Rafal Trzaskowski szorgalmazza, a járvány okozta válságra hivatkozva.
A kormányfő megköszönte a PiS vezette kormánykoalíció két kispártja, az Egyetértés és a Szolidáris Lengyelország hozzájárulását a reformok megvalósításához. Ez arra a kormánytáboron belüli korábbi átmeneti válságra is vonatkozhatott, amelynek során az Egyetértés elnöke, Jaroslaw Gowin lemondott kormányfőhelyettesi posztjáról. Gowinnak akkor a PiS-től eltérő véleménye volt a szavazás megszervezéséről, még az elnökválasztás eredetileg május 10-re kitűzött időpontja előtt. Andrzej Duda a kormányfő beszédét követő sajtóértekezletén aláhúzta a belpolitikai erők együttműködésének fontosságát, és ígérte: támogatni akarja az új beruházásokat, gondoskodni akar Lengyelország egyenletes fejlődéséről. Úgy vélte: a kormány terveinek nyugodt körülmények közötti megvalósítása a járvány okozta válság legyőzését, munkahelyek megőrzését biztosítja.
Ellenzéki képviselők a parlamenti vita során inkompetensnek minősítették a kormányt, Morawiecki fellépését pedig Duda "kampánygyűlésének" nevezték. Ez volt a hatodik, kormányfő által indítványozott bizalmi szavazás az 1989-es rendszerváltás óta, a legutóbbit szintén Morawiecki kezdeményezte 2018-ban. Az összes előző szavazás is a kormány mandátumának megerősítésével végződött.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
