MKP: A magyar közösségek veszély helyett erőforrást kell jelentsenek a térség államai számára
A külhoni magyarok az elmúlt száz évben úgy maradtak hűségesek nemzetükhöz, hogy törvénykövető, hasznos közösségeivé lettek azoknak az országoknak, amelyekben élnek, ezért nem veszélyt, hanem erőforrást kell, hogy jelentsenek a kelet-közép-európai térség államai számára – mutatott rá a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) csütörtökön, a trianoni békediktátum 100. évfordulójára kiadott sajtóközleményében.
Az elmúlt évszázadban a külhoni, így a felvidéki magyarság is fájdalmas veszteségek, áldozatok és nagyszerű teljesítmények árán őrizte meg identitását, és ezt a jövőben a nemzeti önazonossághoz való joggal kell szavatolni
– mutattak rá a közleményben, amellyel az MKP csatlakozott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának hasonló üzenetet megfogalmazó felhívásához.
A Felvidéken – tekintettel a koronavírus-járvány miatt elrendelt óvintézkedésekre – rendhagyó módon, központi megemlékezés nélkül, közös virtuális emlékműsorral idézték fel a trianoni békeszerződést és annak következményeit. A műsor az MKP kezdeményezésére, a Pro Media Alapítvány által működtetett ma7 médiacsalád kivitelezésében készült, a Rákóczi Szövetség, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC), a Pázmáneum és a Via Nova társszervezésében.
Őry Péter, az MKP ügyvezető testületének elnöke a műsorban rámutatott: a Trianon óta eltelt száz év sok mindenre megtanította a felvidéki magyarságot, arra is, hogy a jövőbe tekintsen és így alapozza meg létét. Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár is üzenetet intézett a felvidéki magyarokhoz. Kövér László rámutatott: az elmúlt száz évben a magyar közösségek tanúbizonyságot adtak élni akarásukról, az elmúlt tíz évben pedig megtörténtek az első sikeres lépések ennek az életerőnek az összekapcsolására. Potápi Árpád János hangsúlyozta: a magyar nemzet ma egységesebb, mint valaha, és bizakodva tekint a jövőbe, sorsa pedig mai is azon múlik, hogy a magyarok tudnak-e közös jövőt tervezni, mert az összetartozás jelenleg is a nemzet legfontosabb éltető ereje.
A felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok nyilatkozatában, a nemzeti önazonosság megőrzéséhez való jog fontosságát hangsúlyozta. Rámutattak: a kisebbségi kérdést a XXI. század Európájában a nemzeti közösségek önrendelkezésének megadásával lehet megoldani.
A százéves évforduló kapcsán különfélék voltak a szlovák politikusok és a sajtó reakciói. Igor Matovič kormányfő még kedden, nem sajtónyilvános találkozón fogadta felvidéki magyar politikai és közéleti személyiségek mintegy százfős csoportját. A rendezvényen Matovič egyebek közt azt mondta, a magyarok és a szlovákok történelme és királyaik közösek, és bár történelmi sérelmekből akad néhány, de a két nemzetnek a jelenben és a jövőben kell megtalálnia a közös nevezőt. A rendezvényről a szlovák sajtó csak érintőlegesen számolt be, leginkább annak összefüggésében, hogy ott az MKP küldöttsége átadta a szlovák kormányfőnek a magyar nemzeti közösség memorandumát, amelyben a helyi magyar közösség fennmaradásának és gyarapodásának elősegítését kérik. A memorandum tartalmát a szlovák média fenntartásokkal kommentálta.
Az évfordulóra emlékezve a pozsonyi törvényhozás vezetése koszorút helyezett el a Duna-parti Békeszerződések emlékművénél. A helyszínen Boris Kollár parlamenti elnök a jövőbe tekintés fontosságát hangsúlyozta, és méltatta, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok még soha nem voltak ilyen jók, mint az elmúlt tíz évben, majd azt mondta: ha sikerül folytatni, minden múltbéli sérelem kifakulhat. A szlovák külügyi tárca az évforduló kapcsán kiadott állásfoglalásában azt írta: Trianon témáját a két ország között 1995-ben aláírt alapszerződés óta lezártnak tekinti. Hozzátették: az Európai Unió tagjaként Magyarországgal közösen a jövőbe akarnak tekinteni, nem pedig a múltba, amely ugyan tanulságos, de nem mindig inspirálja a konstruktív politikát.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Bodnár Boglárka
