Pesti Srácok

Nem tarthatták meg a magyar nyelvű miséjüket a moldvai csángók

Nem tarthatták meg a magyar nyelvű miséjüket a moldvai csángók

Nem tarthatták meg a június végi bákói magyar miséjüket a moldvai csángók – írta kedd délután a Maszol.ro portál. A misére annak ellenére nem kerülhetett sor, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat már részben feloldották, és a hatóságok május 15-től szabad térben, június 16-tól pedig a templomokban is engedélyezték a szertartásokat. A román nyelvű misék zavartalanul megtarthatók Bákóban, a havi egy magyar mise viszont nem.

A templomi miséknél a résztvevőknek kétméteres távolságot kell tartaniuk egymástól, és szájmaszkot kell viselniük. A vasárnapi magyar misét ennek ellenére a koronavírus-járványra hivatkozva mondták le.

Több faluból jöttek volna a hívek

Mariut Felix, a magyar miséken szolgálatot teljesítő forrófalvi római katolikus plébános a Maszol.ro portálnak elmondta: a jászvásári püspökség döntött arról, hogy elmarad a júniusi mise, mert kicsi az erre kijelölt bákói templom, és nem biztosíthatók benne a megfelelő feltételek. A pap szerint járványügyi szempontból az is veszélyt jelent, hogy a magyar misére több faluból érkeznek hívek, és így nagyobb területen terjedhet a betegség. A pap meggyőződéssel állította, hogy újraindulhatnak a bákói magyar misék, ha a járványhelyzet ezt lehetővé teszi.

PestiSracok facebook image

A román nyelvű misék megtarthatók

Antal János a Forrófalvi Kulturális Egyesület vezetőjeként szervezi a bákói magyar misékre való utazást a különböző csángó településekről. A portálnak elmondta: készültek a magyar misére, és az utolsó pillanatban értesültek a püspökség döntéséről. A szervező értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a román nyelvű misék zavartalanul megtarthatók Bákóban, a havi egy magyar mise viszont nem.

A csángók már harminc éve küzdenek

A magyar nyelv helyi nyelvjárását még őrző moldvai csángók csaknem harminc éve küzdenek a római katolikus egyházmegye vezetőivel a magyar misék engedélyezéséért. Az egyházmegyét 41 éven át vezető, tavaly augusztusban nyugdíjba vonult Petru Gherghel püspök a 2000-es évek elején azt hangoztatta, hogy csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Később arra hivatkozva utasította el a magyar misét, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv. Végül Ferenc pápa tavalyi romániai látogatásának a szervezése időszakában 2019 januárjától lehetővé tette, hogy a bákói Szent Miklós-plébániatemplomban minden hónap utolsó vasárnapján délben egy magyar misét is tartsanak.

Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke, a moldvai magyar misék igényének a legfontosabb szószólója korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott, a havi egy bákói mise korántsem oldotta meg a magyar misék kérdését. Az egyesületi vezető Iosif Paulet új püspöktől remélte, hogy valamennyi olyan településen engedélyezi a magyar misét, ahol a hívek egy része igényli ezt.

A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – 206 ezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely helyi nyelvjárását.

Forrás: MTI/Fotó: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?