Pesti Srácok

Nem tarthatták meg a magyar nyelvű miséjüket a moldvai csángók

Nem tarthatták meg a magyar nyelvű miséjüket a moldvai csángók

Nem tarthatták meg a június végi bákói magyar miséjüket a moldvai csángók – írta kedd délután a Maszol.ro portál. A misére annak ellenére nem kerülhetett sor, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat már részben feloldották, és a hatóságok május 15-től szabad térben, június 16-tól pedig a templomokban is engedélyezték a szertartásokat. A román nyelvű misék zavartalanul megtarthatók Bákóban, a havi egy magyar mise viszont nem.

A templomi miséknél a résztvevőknek kétméteres távolságot kell tartaniuk egymástól, és szájmaszkot kell viselniük. A vasárnapi magyar misét ennek ellenére a koronavírus-járványra hivatkozva mondták le.

Több faluból jöttek volna a hívek

Mariut Felix, a magyar miséken szolgálatot teljesítő forrófalvi római katolikus plébános a Maszol.ro portálnak elmondta: a jászvásári püspökség döntött arról, hogy elmarad a júniusi mise, mert kicsi az erre kijelölt bákói templom, és nem biztosíthatók benne a megfelelő feltételek. A pap szerint járványügyi szempontból az is veszélyt jelent, hogy a magyar misére több faluból érkeznek hívek, és így nagyobb területen terjedhet a betegség. A pap meggyőződéssel állította, hogy újraindulhatnak a bákói magyar misék, ha a járványhelyzet ezt lehetővé teszi.

PestiSracok facebook image

A román nyelvű misék megtarthatók

Antal János a Forrófalvi Kulturális Egyesület vezetőjeként szervezi a bákói magyar misékre való utazást a különböző csángó településekről. A portálnak elmondta: készültek a magyar misére, és az utolsó pillanatban értesültek a püspökség döntéséről. A szervező értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a román nyelvű misék zavartalanul megtarthatók Bákóban, a havi egy magyar mise viszont nem.

A csángók már harminc éve küzdenek

A magyar nyelv helyi nyelvjárását még őrző moldvai csángók csaknem harminc éve küzdenek a római katolikus egyházmegye vezetőivel a magyar misék engedélyezéséért. Az egyházmegyét 41 éven át vezető, tavaly augusztusban nyugdíjba vonult Petru Gherghel püspök a 2000-es évek elején azt hangoztatta, hogy csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Később arra hivatkozva utasította el a magyar misét, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv. Végül Ferenc pápa tavalyi romániai látogatásának a szervezése időszakában 2019 januárjától lehetővé tette, hogy a bákói Szent Miklós-plébániatemplomban minden hónap utolsó vasárnapján délben egy magyar misét is tartsanak.

Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke, a moldvai magyar misék igényének a legfontosabb szószólója korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott, a havi egy bákói mise korántsem oldotta meg a magyar misék kérdését. Az egyesületi vezető Iosif Paulet új püspöktől remélte, hogy valamennyi olyan településen engedélyezi a magyar misét, ahol a hívek egy része igényli ezt.

A jászvásári püspökséghez tartozó nyolc moldvai megyében – a püspökség honlapján közölt adatok szerint – 206 ezer római katolikus hívet tartanak számon. Magyar kutatók 30-40 ezerre becsülik azoknak a moldvai katolikusoknak a számát, akik beszélik a magyar nyelv valamely helyi nyelvjárását.

Forrás: MTI/Fotó: MTI/Veres Nándor

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Rejtélyes cég tűnt fel Szombathelyen és sorra kapja a megbízásokat a várostól: végrehajtások sora és a szakmai tapasztalat hiánya sem akadály

Exkluzív 2022 szeptember 11.
Kisebb botrányt váltott ki a minap Szombathelyen, hogy a Savaria Karnevált, amely mellesleg Közép-Európa legnagyobb történelmi rendezvénye, nem a korábbi, már sokszor bizonyított cég biztosította. Az új megbízott vállalkozó biztonsági őrei - akiket alvállalkozóként vontak be - botrányosan viselkedtek a látogatókkal. A megyei napilap számolt be róla, hogy az őrök obszcén kifejezésekkel illették az embereket, nyomdafestéket nem tűrő trágárkodással ürítették ki éjjel 1 órakor a borok utcáját. A Savaria Történelmi Karnevált mostanáig rendszeresen biztosító Marcus Security szombathelyi partnere szerint politikai indíttatás és bosszú áll a váltás hátterében és nem mellesleg más munkákat is elvettek tőlük, úgy hogy szakmai eredményeik magukért beszélnek. Még ennél is izgalmasabb, hogy kik kapták a Marcus Security helyett a munkát. A három 30-as éveiben járó fiatal, akik érdekeltségébe a város által nem is csak a Savaria Karneválra leszerződtetett cég mögött egészen elképesztő cégháló bontakozik ki, már becsődölt cégekkel, végrehajtások sorával. És feltűnik a színen egy korábbi baloldali országgyűlési képviselő-jelölt is.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.