Kásler: Nyolcszáz éves csontokból határozták meg az Árpád-házra jellemző DNS-t
Árpád-házi királyok és királynék csontjain végzett genetikai vizsgálatokat az Országos Onkológiai Intézet és egy külföldi egyetem; az eredmények alapján megállapították a dinasztiára jellemző DNS-t. A kutatás közel természettudományos pontosságú, és segítségével a magyarság eredetéhez is közelebb kerülünk, így az érzelmi alapú viták helyett a tényekre alapozhatunk Kásler Miklós szavai szerint.
Sikerült nyolcszáz éves csontokból meghatározni az Árpád-házra jellemző DNS-t és több magyar király csontjait, ezzel a magyarság eredetének tudományos megállapításához is közelebb jutottunk
– mondta el az emberi erőforrások minisztere a pénteki sajtótájékoztatón. Kásler Miklós felidézte: Magyarországon hosszú időn keresztül teljesen egységes volt a magyarság eredetének megítélése, amely főleg a hagyományokra, legendákra támaszkodott.
Ez a szemlélet megváltozott az 1800-as évek második felében, és később volt, aki a finnugor, volt, aki a türk rokonságot állapította meg
– tette hozzá. A miniszter úgy fogalmazott, sok tudományág foglalkozott a magyarság eredetével, mindenki kialakította a saját véleményét: a tézisek mellett mindig megszülettek az antitézisek és a vita az érzelmi síkra terelődött, amikor már nem a tények alapján alakítottak ki álláspontokat.
Ebből a helyzetből ki kellett mozdulni, amiben segítséget nyújtottak a most megjelent eredmények, amelyek szinte természettudományos pontosságúak, ténynek tekinthetők
– hangsúlyozta.
A magyarság viharos történelme azt eredményezte, hogy szinte helyrehozhatatlan károk keletkeztek, azt hittük, soha többé nem lehet azonosítani a nagy magyar királyokat és nem lehet ellátogatni a sírjukhoz
– mondta el Kásler Miklós.
Ez szülte azt a gondolatot, hogy genetikai módszerekkel, az örökítőanyag-vizsgálatával, a korábban ismeretlen csontokból határozzák meg a személyeket
– folytatta. A vizsgálatok alapját az adta, hogy az Országos Onkológiai Intézetben a személyre szabott terápia megállapításához új módszerek jelentek meg, amelyeket aztán lehetett hasznosítani az archeogenetikában is. Vagyis a régi, nyolc-kilencszáz éves csontokból genetikai vizsgálatokat lehet végezni, hogy azonosítani tudják a személyeket.
Ebben a módszerben sokáig senki nem bízott, az elkezdett vizsgálat kivitelezése szinte lehetetlennek tűnt. A kormány húszmillió forinttal támogatta a kutatást, ezzel az új lendületet kapott.
– jegyezte meg a tárcavezető.
Csak III. Béla személye volt ismert, ebből indultak ki, így megtalálták a csak az Árpád-házra jellemző DNS-kromoszómát. Az MTA Régészeti Intézetét is bevonták, de onnan eredményeket nem kaptak. Végül az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) és egy külföldi kutatóintézetben sikerült kivenni a DNS-t, így bebizonyosodott, hogy a csontváz valóban III. Béláé – jelentette ki Kásler Miklós. Kiemelte: a Göteborgi Egyetem és az OOI kutatásai párhuzamosan folytak, és az eredmények összecsengtek, így egymást hitelesítették. Nem sokkal később sikerült azonosítani az Árpád-házi DNS-t és Vak Béla csontjait is. Majd nagy bizonyossággal le lehetett zárni a vizsgálatokat úgy, hogy megvan két Árpád-házi király, két királyné és két csecsemő csontváza.
A miniszter elmondta: a kutatások megerősítették, hogy az Árpád-dinasztia körülbelül a mostani Afganisztán északi részén alakult ki. Elindult egy lassú mozgás, és körülbelül kétezer évvel ezelőtt az Urálig jutott a család és a rokonsága.
A Magyarságkutató Intézettel létrejött az a műhely, amely magas tudományos színvonalon működik, és csak tudományos eredményekre épül, így korrekt véleményeket tud megfogalmazni. A legkorszerűbb vizsgálati módszerekkel kimutatott eredmények számos további kérdést vetnek fel, de mivel egzakt következtetésekről van szó, nem érdemes minősíteni, legfeljebb vitatkozni vele
– összegezte Kásler Miklós.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
