Pesti Srácok

Az RMDSZ több, mint nyolcezer jelöltet indít a szeptember 27-i romániai önkormányzati választásokon

Az RMDSZ több, mint nyolcezer jelöltet indít a szeptember 27-i romániai önkormányzati választásokon

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 8390 jelölttel indul a szeptember 27-i romániai önkormányzati választásokon, és arra bíztatja a magyar közösséget, hogy a koronavírus-járvány ellenére éljen szavazati jogával, mert az egészségügyi szabályok betartásával a szavazás nem növeli a fertőzési kockázatot – mondta Kelemen Hunor csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján.

Az RMDSZ elnöke arra számít, hogy a szövetség mintegy 200 településen tudja megszerezni a polgármesteri tisztséget. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy Marosvásárhelyen a magyar pártok által támogatott Soós Zoltán független jelölt nyerjen, Szatmárnémetiben pedig Kereskényi Gábor RMDSZ-es polgármester újrázzon. Kelemen Hunor megnyerhetőnek nevezte a Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget is. Az ötödik, Bihar megyei tanácselnöki tisztség megszerzésére a szövetség elnöke a mostani, közvetlen választási rendszerben nem sok esélyt lát, de azt reméli, hogy a megyei képviselőtestületben az RMDSZ nélkül nem lehet majd többséget alkotni.

Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy – a járványhelyzet miatt – csütörtökön először tartott online ülést az RMDSZ belső parlamentjeként emlegetett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), amely már az év végén esedékes parlamenti választásokkal foglalkozott és elfogadta a jelöltállítási szabályzatot. Az RMDSZ arra számít, hogy december 6-án, vagy legkorábban november 29-én rendezik meg a parlamenti választásokat. A magyar szövetség nem támogatja az esetleges halasztást, hiszen az alkotmány szerint legkésőbb március közepéig mindenképpen meg kell újítani a törvényhozást. A szoros határidő miatt az RMDSZ idén nem szervez közvetlen előválasztásokat; a képviselő- és szenátorjelölteket rangsoroló megyei küldöttgyűléseket mindenütt október 5-ig le fogják bonyolítani.

Kelemen Hunor az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ) történő esetleges összefogás lehetőségét firtató újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a szabályzat nem zárja ki, hogy az RMDSZ listáján helyet biztosítsanak az RMDSZ-szen kívüli magyar szervezetek jelöltjeinek, amennyiben megszületik egy olyan megállapodás, mint amilyet korábban a Magyar Polgári Párttal (MPP) kötött az RMDSZ, és amelynek alapján az MPP két politikusa az RMDSZ-frakció tagjaként bekerült a bukaresti parlamentbe. Az RMDSZ elnöke megjegyezte: az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójaként létrehozott EMSZ jogilag egyelőre nem létezik, az pedig nem az RMDSZ-en múlott, hogy az MPP-vel megszakadt az együttműködés.

PestiSracok facebook image

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány kapcsán Kelemen Hunor megerősítette: az RMDSZ-frakció hétfőn, közvetlenül a voksolás előtt dönt arról, hogy megszavazza-e a kormánybuktatást. Megjegyezte: ezer érvük van a kormány leváltására, és nem lenne tragédia, ha a Ludovic Orban vezette kabinet ügyvivői hatáskörökkel működne tovább a parlamenti választásokig, de figyelembe veszik azt a néhány szempontot is, amely a bizalmatlansági indítvány elutasítása mellett szól. Kelemen Hunor kizárta annak lehetőségét, hogy a kabinet bukása esetén egy másik kormányszövetség kerüljön hatalomra Romániában, hiszen annak lehetséges tagjai egyelőre egymással is versengenek a választásokon. Azt viszont fontosnak nevezte, hogy a parlamenti voksolás után stabil többségű kormánykoalíció alakuljon, amelyben az RMDSZ is részt venne.

– vélekedett a szövetség elnöke.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.