Pesti Srácok

A Charlie Hebdón akart bosszút állni a párizsi támadás fő gyanúsítottja

A Charlie Hebdón akart bosszút állni a párizsi támadás fő gyanúsítottja

A Charlie Hebdo francia szatirikus hetilapon akart bosszút állni a Mohamed-karikatúrák közlése miatt a pénteki párizsi támadás fő gyanúsítottja – közölték a nyomozáshoz közel álló források a pakisztáni születésű, 18 éves férfi kihallgatása alapján.

Pénteken egy férfi hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében. A szerkesztőség épületében gyilkolt meg két dzsihadista merénylő 2015 januárjában tizenkét embert, és megsebesített tizenegy másikat. A pénteki két sebesültet – egy férfit és egy nőt – kórházba szállították, életük nincs veszélyben. A feltételezett pénteki elkövetőt a támadás helyszínétől mintegy ötszáz méterre fogták el, csupa vérfolt volt a ruhája. A 18 éves, pakisztáni születésű férfi három évvel ezelőtt érkezett Franciaországba felnőtt kíséret nélkül. A belügyminisztérium szerint az illető nem állt a rendvédelmi szervek megfigyelése alatt. Egy hónapja előállították tiltott fegyverviselés miatt, de figyelmeztetés után elengedték.

A nyomozást a terrorizmusellenes ügyészség végzi "terrorista indíttatású emberölési kísérlet" gyanújával. A fő gyanúsított szombati kihallgatásán vállalta tettét, és elmondta, hogy bosszút akart állni a Charlie Hebdón, mert a lap szeptember 2-án újra közzétette azokat a Mohamed-karikatúrákat, amelyek miatt érte terrortámadás a lapot 2015 januárjában. A lap az újraközlést ahhoz időzítette, hogy elkezdődött a per a 2015-ös támadás feltételezett segítői, 14 vádlott ellen. Éppen pénteken délután az áldozatok özvegyei tettek vallomást egy tárgyaláson. A lap, amelynek szerkesztősége titkos helyen kezdett működni újra a 2015-ös terrormerényletet követően, az elmúlt években folyamatosan fenyegetéseket kapott, azóta is, hogy nemrég újra megjelentette az inkriminált karikatúrákat. A pénteki feltételezett támadó az idézett nyomozati források szerint azt hitte, hogy a Charlie Hebdo még mindig a régi helyén működik. A sebesültek a Premieres Lignes produkciós társaság munkatársai. A cég egy dokumentumfilm készítésében működik közre, amely a 2015. januári terrortámadásról szól. A pénteki hentesbárdos támadás óta, azzal összefüggésben hét gyanúsítottat vettek őrizetbe, de egyet már elengedtek közülük.

A szóban forgó 12 Mohamed-gúnyrajz eredetileg a Jyllands-Posten című dán napilapban jelent meg 2005. szeptember 30-án, a Charlie Hebdo egy évvel később közölte őket először. A lap szerkesztőségét a fenyegetések mellett egyszer fel is gyújtották, majd 2015. január 7-én követte el két francia dzsihadista a terrortámadást. A merénylőket két napig üldözte a rendőrség. Eközben egy harmadik társuk agyonlőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó merényletsorozatban 17-en vesztették életüket, köztük három rendőr, és 21-en sebesültek meg. Ez volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több, mint 250-en vesztették életüket.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.