Kásler Miklós szerint Magyarország élen jár az onkológiai központok tevékenységének koordinálásában
Elkezdődött az európai onkológiai misszió, amely a megelőzés, a kezelés, az ellátás, a kutatás és az oktatás minőségbiztosítását, valamint több, teljes körű ellátást nyújtó onkológiai központ és infrastruktúra létrehozását célozza annak érdekében, hogy 2030-ra a rákos betegek hetvenöt százalékánál tízéves túlélést lehessen biztosítani. Magyarország a folyamat valamennyi mozzanatában kulcsszerepet játszik, így a közös minőségi követelmények finomhangolásában és ellenőrzésében is – mondta el Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Nemzetnek.
A napilap szombati számában olvasható cikk – amelyet az MTI szemlézett – felidézi, hogy 2040-re a rák okozta megbetegedések száma Európában egymillióval emelkedhet, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, újjászervezi az ellátórendszert, emellett elindította az európai onkológiai missziót. Kásler Miklós az interjúban elmondta, hogy bár Európában összességében növekszik a daganatos betegségek túlélési aránya, az egyes országok között továbbra is nagy eltérések tapasztalhatók. A különbségek kiegyenlítése érdekében különösen fontos, hogy az európai onkológiai ellátás, kezelés és kutatás minőségi szabványainak meghatározásában egyetértés szülessen, középpontba állítva az onkológiai kórházakat, központokat és hálózatokat.
A döntéshozók a komprehenzív, vagyis teljes körű ellátást biztosító onkológiai centrumoknak szánják a főszerepet. A centrumok működésének minőségbiztosítására európai szinten az Európai Onkológiai Intézetek Szervezetének (OECI) akkreditációs programját jelölték ki. A szervezet 2008-ban indította útjára minőségbiztosítási akkreditációs programját az onkológiai centrumok számára, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) pedig az elsők között csatlakozott a programhoz. Az intézet – a Kásler Miklóst váltó Polgár Csaba főigazgató vezetésével – harmadszorra kapta meg 2018-ban a legmagasabb szintű, Komprehenzív Onkológiai Központ tanúsítványt a nemzetközi átvilágítás után.
A minőségbiztosítási program mára az unió huszonhét tagországa közül tizennégy tagállam, valamint Norvégia és az Egyesült Királyság legnagyobb onkológiai központjait éri el, összesen ötven centrumot
– tájékoztatta a lapot a miniszter. Mint mondta, ezek a központok együttesen évente több, mint tizenkétezer szakmai publikációt készítenek, a teljes éves kutatási költségvetésük meghaladja az egymilliárd eurót, és az akkreditáció óta több, mint egymillió új betegnek biztosítottak terápiát. Noha ezek a központok a daganattal diagnosztizált betegeknek évente mindössze a tíz százalékát kezelik, mégis jelentős az onkológiai ellátás és kutatás minőségére gyakorolt hatásuk, mert nemzeti referencia-központoknak számítanak.
Az OECI minőségbiztosítási programja kiváló eszköz az említett európai törekvések eléréséhez, hiszen az intézményi színvonalra és kapacitásokra összpontosít annak érdekében, hogy átfogó akkreditációs szolgáltatást nyújtson a minőségi onkológiai ellátásban. Ez az ellátást, a kutatást, az oktatást, a hálózatok kiépítését és a betegek bevonását egyaránt érinti. A program kiemelt céljai közé tartozik a kutatás és a klinikai ellátás integrációja, valamint a kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetése, ami az onkológiai ellátás legdinamikusabb fejlődését biztosítja
– hangsúlyozta Kásler Miklós. A tárcavezető szerint felvetődött az is, hogy alapvető fontosságú a hatékony nemzeti komprehenzív onkológiai ellátási hálózat kiépítése, amelyben az onkológiai központok a nagyobb népesség számára koordinálják az ellátást. Kásler hangsúlyozta: Magyarország ebben is élen jár, hiszen már 2014-ben, intézményvezetése idején megszületett a Magyar Onkológiai Hálózat alappilléréül szolgáló szerződés az OOI és a négy nagy regionális centrum – Szeged, Pécs, Debrecen és Szombathely – között.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
