Áder János és Alexander Van der Bellen: cél a jószomszédi viszony megőrzése
A jószomszédi kapcsolat megőrzéséről biztosította egymást Áder János köztársasági elnök és Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök pénteken, Bécsben. A két elnök az európai terrorizmus elharapódzásáról, a járványhelyzetről és a CEU-ról is beszélt pénteki, közös sajtótájékoztatóján.
A politikusok sajtótájékoztatóján Áder János azt emelte ki, hogy fontos megőrizni a jószomszédi kapcsolatot, mert így mérsékelni lehet a koronavírus-járványból eredő károkat mindkét országban. Emlékeztetett arra, hogy Ausztria Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere és harmadik legnagyobb befektetője. Rámutatott, hogy a járvány miatt a turizmusban súlyosak a veszteségek mindkét országban, Budapesten és Bécsben is a szállodák jelentős része kong az ürességtől.
Áder János kitért az Osztrák Néppárt és a Zöldek év elején köttetett kormánykoalíciós megállapodására, amelyben rögzítették, hogy Ausztria 2040-re klímasemleges akar lenni, tíz évvel korábban, mint ahogyan azt az Európai Unió tervezi. A magyar államfő örömteli, dicséretes és ambiciózus vállalásnak nevezte ezt a törekvést, ugyanakkor megjegyezte, hogy néhány kérdést is felvet. Emlékeztetett: 1990 és 2018 között Ausztria nem csökkentette, hanem tíz százalékkal növelte az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben Magyarországon harminc százalékkal csökkent. A kibocsátás mértéke Ausztriában egy emberre jutóan csaknem 9 tonna, miközben Magyarországon 6,5 tonna. Megjegyezte, hogy nagy érdeklődéssel fogja figyelemmel kísérni a folyamatot annak reményében, hogy Magyarország is tanulhat belőle.
Áder János beszélt arról is, hogy évek óta véleménykülönbség van Magyarország és Ausztria között az atomenergia-használatot illetően. Ausztria nemkívánatosnak tartja, Magyarország viszont a klímacélok teljesítése érdekében nélkülözhetetlennek véli.
Értem Ausztria állásfoglalását, de azt kérem, hogy értsék meg a magyar álláspontot is, mert a két ország természeti adottságai mások
– mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon kevesebb az erdő, nincs annyi víz, így más megoldásokat kell keresni, hiszen egyszerre kell a környezeti és klímaszempontokat, valamint a lakosság és az ipar igényét is kielégíteni.
Ha nem is tudjuk meggyőzni egymást, de a szempontjainkat újra és újra mérlegre tudjuk tenni, és ki tudjuk őket egészíteni, az nagyon jó előfeltétele a személyes, kölcsönös tiszteletnek és a jószomszédi viszonynak
– mondta Áder János.
Alexander Van der Bellen azt hangsúlyozta, hogy sokszínű és szoros politikai, kulturális, valamint történelmi kapcsolat fűzi össze a két országot. Ausztriában mintegy ötvenezer magyar állampolgár dolgozik, elsősorban az egészségügyben és a turizmusban, osztrák vállalkozók pedig részt vesznek a Zalaegerszegen épülő ZalaZone tesztpálya projektjeiben. Hozzátette, hogy a jó együttműködés fontos és lényeges, eddig az egyeztetésekkel sikerült jól megoldani a határon átnyúló kérdéseket. Kiemelte, hogy mindkét ország érdeke, hogy a közös jövőt ne csak valamilyen Európai Unióban lássuk, hanem az erős EU-ban. Meggyőződésének nevezte, hogy mindkét ország hozzá tud járulni az integráció mélyítéséhez a határon átnyúló együttműködések révén, a válság idején is. Az osztrák államfő kiemelte, hogy a járványhelyzet az elmúlt hetekben élesedett Ausztriában is, így a további terjedést ismét keretek közé kell szorítani. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a szövetségi kormány a szociális partnerekkel jelenleg is tárgyal a leendő intézkedésekről, amelyeket a hétvégén jelent be a kormány.
Az intézkedések célja az, hogy a kórházak ne legyenek túlterheltek
– tette hozzá. Szintén kérdésre válaszolva mondta azt is a csütörtöki nizzai terrortámadás kapcsán, hogy Ausztria sem fogja megengedni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága gyengüljön vagy akadályba ütközzön.
Minden fanatikusnak – mindegy milyen irányból – ennek tudatában kell lennie
– mondta, hozzátéve, hogy Ausztria szolidaritását fejezte ki Franciaországgal.
Áder János arra a kérdésre, nem sajnálja-e, hogy 2017-ben aláírta a "lex CEU-t", amellyel megszűnt Magyarország legerősebb egyeteme és amelyről az Európai Bíróság kimondta, hogy jogsértő, azt felelte: erősen vitatja, hogy a CEU volt az ország legerősebb egyeteme.
Emellett a törvény célja az volt, hogy a CEU ugyanolyan feltételek között dolgozzon, mint a másik öt külföldi egyetem
– mondta, hozzátéve, hogy az egyetemnek magyar nyelvű képzése továbbra is van, ad ki diplomát.
Megtévesztő állítás az, hogy elköltözött, mert ez nem igaz. Csak az amerikai diplomához kötött képzés költözött Bécsbe
– mondta.
Áder János legutóbb 2019. február 20-án tett hivatalos látogatást Bécsben; ezt követően 2019. március végén, New Yorkban egyeztetett osztrák hivatali partnerével, akivel tavaly május 28-án is találkozott a Van der Bellen által kezdeményezett klímacsúcs (R20 Austrian World Summit) során.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
