Pesti Srácok

Tarlós: Nekünk sem volt mindenre pénzünk, csak nem panaszkodtunk állandóan

Tarlós: Nekünk sem volt mindenre pénzünk, csak nem panaszkodtunk állandóan

Tarlós István volt főpolgármester hosszú interjút adott az InfoRádiónak, ahol elmondta, hogy Karácsony Gergelyéknek mindenre van kifogása, beszélt továbbá arról is, milyen állapotban adták át a fővárost, valamint hogy mi a helyzet a hidak esetében, és hogy miért nem épül gát a Nánási úton.

Tarlós István, az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért miniszterelnöki megbízott szerint Karácsonyék csak panaszkodnak, ezzel a tárgyalási technikával pedig nem lehet messzire jutni.

– fogalmazott Budapest korábbi vezetője, aki megismételte, milyen típusú és mekkora adósságokkal vette, majd adta át Budapest költségvetését. Tarlós István a hidakkal kapcsolatban kijelentette, hogy már a kilencvenes évek elején megcsúszott a műszaki állapot alapján szükséges felújítások megvalósítása, és a 4-es metró helyett inkább ezeket kellett volna prioritásként kezelni.

PestiSracok facebook image

– mondta a volt városvezető, aki a Lánchíddal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ő ciklusában a túl magas árajánlatok miatt kellett egyszer halasztaniuk a beruházást. Tarlós István elmondta: annak idején a Váralagúttal együtt a felújítás négy ütemét ugyanúgy 18 hónapos kivitelezési idővel kellett volna megoldani, mint most a szűkített műszaki tartalommal. Azt mondta, nem talál észszerű magyarázatot arra, hogy miért akadt el egy évre a felújítás tervezése, továbbá az sem világos számára, hogy a megrendelt és 2019. december 5-én megkapott legutolsó Főmterv-szakvélemény után majdnem egy éven keresztül miért nem lett kiírva a Lánchíd kivitelezési tendere.

– jelentette ki az interjúban Tarlós István, aki nem kívánta kommentálni a fővárosi közlekedésfejlesztési vagy klímavédelmi intézkedéseket.

Forrás: infostart.hu; Fotó: PestiSrácok/Horváth Péter Gyula

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.