Pesti Srácok

Elhunyt Konok Tamás festő-szobrászművész

Elhunyt Konok Tamás festő-szobrászművész

A művészt életének kilencvenegyedik évében, péntek hajnalban érte a halál. A nemzet művésze, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész számos egyéb elismerés mellett 2014-ben Prima Primissima díjat is kapott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti – közölte a tárca sajtó- és kommunikációs főosztálya az MTI-vel.

Konok Tamás 1930-ban született Budapesten. Gyerekkorában zenésznek készült, 1945 és 1950 között a Zeneművészeti Konzervatóriumban tanult hegedülni, de részben családi indíttatásra (nagyapja, Sándy Gyula, a Műegyetem professzora volt) hamar a rajz és a festészet felé fordult. A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán szerzett diplomát 1953-ban Bernáth Aurél tanítványaként. A zene azonban egész pályáját végigkíséri. Első képei figurális műtermi enteriőrök, modell után készült portrék voltak. Látásmódjának változását alapjaiban meghatározta 1958-as, féléves párizsi ösztöndíja. Akkor még visszatért Franciaországból, de 1959-ben Párizsban telepedett le, és a rendszerváltozásig ott élt. 1953-tól szinte évente állított ki Magyarországon és Európa-szerte. Első önálló kiállítását 1960-ban rendezte a párizsi Galerie Lambert. A Hartford Alapítvány ösztöndíjával 1963-tól egy évig New Yorkban és Kaliforniában dolgozott. 1963 és 1974 között rendszeresen szerepelt a Réalités nouvelles kiállításain, 1970-ben megkapta a francia állampolgárságot, de a magyart is megtartotta.

1971-től szoros, 25 évig tartó kapcsolatba került a zürichi Schlégl Galériával. Feleségével, Hetey Katalin szobrászművésszel együtt állított ki 1981-ben, nagy feltűnést keltve, a budapesti Szépművészeti Múzeumban. 1992-től a Műegyetem címzetes egyetemi tanára volt. Művei számos nagy közgyűjteményben szerepelnek. Többek között a párizsi Bibliotheque nationale de France-ban, a winterthuri Kunstmuseumban, a berni Musée des beaux-arts-ban, a neuchateli Musée d'art et d'histoire-ban, Brüsszelben, az Európai Parlamentben, a párizsi külügyminisztériumban, a hamburgi Städtische Sammlungban, a schiedam-rotterdami Stedelijk Museumban, a budapesti Iparművészeti Múzeumban, Szépművészeti Múzeumban, valamint a Kortárs Művészeti Múzeum - Ludwig Múzeumban, továbbá számos hazai és külföldi magángyűjteményben. Konok Tamás 2001-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteleti, 2006-tól rendes tagja volt. A művészt a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja címmel tüntették ki 1997-ben. Pályafutásáért 1988-ban Kossuth-díjjal, 2014-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki és Prima Primissima díjat is kapott.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rettegek a diktatúrától! - Az Öreg vendége Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke

Ps TV 2025 május 29.
Nem akárki mondja. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, aki súlyosabbnak ítéli meg a helyzetet, mint ami a szovjet megszállás alatt volt, azaz Magyar Péter színre lépése az 1930-as évek németországi nácizmusának korszakát idézi. Szerinte a Tisza Párt elnökének folyamatos agresszív, durva fenyegetőzése, megfélemlítése nemcsak az embereket érinti, hanem az állami alkalmazottakat – rendőröket, ügyészeket, bírókat, politikusokat, jobboldali országgyűlési képviselőket stb. – akik végzik törvényesen a munkájukat.

Megakadályozhatta volna Horthy a magyarországi holokausztot? – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2023 május 15.
Akik a magyarság önbecsülésébe akarnak gázolni, rendszeresen próbálják kollektíven ránk sütni a bűnös nemzet bélyegét a magyarországi holokausztért. A kényszerpályán sodródó, függetlenségét elvesztett, megszállt országunkban azonban senki sem szegülhetett szembe érdemben Hitler és végrehajtói akaratának. Még a gettókba zárt zsidóság hétköznapi életét megszervező zsidó tanácsokat is felhasználták a holokauszt véghezviteléhez, ők is ki voltak szolgáltatva a nácik kénye-kedvének és megdöbbentően pitiáner követelőzéseinek. A holokausztban részt vevő, kis létszámú magyar tettestárs mellett azonban nagyon sokan, a saját életük kockáztatása árán mentették az üldözött zsidókat, és az országban tapintható volt a németellenes hangulat. Hogy zajlott 1944 Magyarországán a náci népirtás, milyen belső törésvonalak osztották meg magát a zsidóságot is, és hogyan próbálta Horthy megmenteni a budapesti zsidókat? A Honi felderítésben Veszprémy László Bernát mutatta be az eddig jobbára ismeretlen részleteket a legújabb történettudományi eredményei alapján.