Pesti Srácok

Szijjártó: nemzetstratégiai érdek a Nyugat-Balkán térségének stabilizálása

Szijjártó: nemzetstratégiai érdek a Nyugat-Balkán térségének stabilizálása

A Nyugat-Balkán Magyarország számára meghatározó jelentőségű térség, nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdek is a stabilizálása, biztonsága és fejlődése – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott kollégájával, Bujar Oszmanival, az Észak-Macedón Köztársaság külügyminiszterével csütörtökön, Budapesten.

A külgazdasági és külügyminiszter a közösen tartott sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy mindaz, ami a Nyugat-Balkánon történik, azonnali biztonsági és gazdasági hatással van Magyarországra.

– tette hozzá. Szijjártó Péter ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy lassan halad a térség uniós csatlakozása. Utalt arra, hogy Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia már felvételt nyert a NATO-ba, miközben az EU nulla teljesítményt nyújtott a csatlakozásuk ügyében. Magyarország határozottan azt képviseli Brüsszelben – tette hozzá –, hogy az Európai Unió gyorsítsa fel végre a nyugat-balkáni térség európai uniós integrációját. Szerinte ez nemcsak magyar, hanem uniós szempontból is fontos lenne, mert ha nem gyorsul fel az integrációs folyamat, majd valaki más fogja betölteni a térségben ezt a szerepet.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki Szijjártó Péter. A tárcavezető közölte: kollégájával megállapodásokat írtak alá a felsőoktatási képzésről, a diplomaták közös képzéséről, valamint arról, hogy az Eximbank száztizenötmillió eurós hitelkeretet nyitott a magyar–észak-macedón vállalkozói együttműködés finanszírozására. Reményét fejezte ki, hogy minél előbb megoldódik a bolgár–észak-macedón – történelemértelmezési és nyelvi – konfliktus, amellyel formálisan indokolják a csatlakozási tárgyalások akadályozását. Fontosnak mondta a biztonsági együttműködést az illegális migráció területén is. Emlékeztetett: Észak-Macedónia déli határán harminc magyar rendőr teljesít szolgálatot, és ezt a támogatást most meghosszabbították 2022-ig.

Bujar Oszmani köszönetet mondott Szijjártó Péternek az országa integrációja ügyében adott magyar támogatásért. Az Észak-Macedón Köztársaság külügyminisztere azt mondta, soha nem gondolkodtak más alternatívában, csak abban, hogy az Európai Unió tagjai lehessenek, és mindent meg is tesznek ennek eléréséért. Bujar Oszmani sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szomszédjuk, Bulgária nem támogatja uniós csatlakozásukat. Ugyanakkor bízik abban – tette hozzá –, hogy megteremtődnek a feltételek ahhoz, hogy Észak-Macedónia megkezdhesse az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat. Külön köszönetet mondott azért, hogy a magyar rendőrök szolgálatot teljesítenek Észak-Macedónia déli határán. Kitért arra: Magyarország a világjárvány-helyzetben is sokat segített azzal, hogy humanitárius támogatást nyújtott. Bujar Oszmani közölte azt is: mindent megtesznek azért, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatai is fejlődjenek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

Jelenés helyett, avagy a szív diadala Međugorjéban

Exkluzív 2023 augusztus 30.
Van egy hely a világon, ahol a hit a mindennapi élet természetes, magától értetődő része. Ahol Isten és a Szűzanya jelenléte annyira élő, hogy szinte tapintani lehet a tűző napon, a 40 fokos rezonáló levegőben, a kövekben, az áhítattól ragyogó és könyörgő arcokon. Međugorje kicsinyke település Bosznia-Hercegovinában, alig néhány kilométerre a horvát határtól, amelynek a nevét 1981 után ismerte meg a világ. Hívek tömegei zarándokolnak azóta ide az év minden napján, hogy találkozzanak az élő Istennel és a Szűzanyával, választ kapjanak legsúlyosabb kérdéseikre, hogy megérintse őket is a Béke Királynője. Soha nem volt még akkora szüksége a világnak egy óvó, intő anyai szívre, mint napjainkban, és talán soha nem áhítottuk még így a békét, mint ma, amikor ártatlan emberek veszítik életüket számlálatlanul és értelmetlenül a közvetlen szomszédságunkban, és nem létező igazságokat latolgatva attól rettegünk, legalább ne égjen holnap az egész világ. Međugorjéban mégis valami megmagyarázhatatlan nyugalom árad minden épületből, minden szegletből. Szent Jakab temploma előtt betölti a teret a halk hozsanna. Az emberek csak jönnek és jönnek, énekelnek. Odabent a templomban egymás után borulnak térdre, pár száz méterre a feltámadt Krisztus térdéről törlik a kicsorduló könnyeket és mosollyal az arcukon indulnak tovább. A hitük az, ami mosollyá változtatja a könnyeket és reménnyé az elveszettséget, békévé a békétlenséget.