Egy kutatás szerint a közösségi médián lógók között van a legtöbb oltásszkeptikus
Egy uniós felmérés, a Eurofound kutatása szerint azok között az európaiak között a legnagyobb az oltásszkepticizmus, akik a közösségi média felületein, mint például a Facebookon vagy az Instagramon tájékozódnak és nem a hagyományos hírforrásokból, továbbá főként férfiak, és főként olyanok, akik otthon vannak. Magyarországon többségben vannak az oltáspártiak, a legnagyobb oltási kedvet pedig Írországban és Dániában mérték.
A Magyar Nemzet számolt be róla, hogy az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) idén tavasszal elvégzett kutatásából kiderült, hogy az európaiak huszonhét százaléka továbbra sem oltatná be magát, a közösségi médiát aktívan használók körében pedig még magasabb ez az arányszám. Az uniós ügynökség a koronavírus mentális egészségre, valamint élet- és lakhatási körülményekre gyakorolt hatását mérte fel. Kiderült, hogy az EU-ban megkérdezettek átlagosan 64 százaléka bizonyosan felvenné a vakcinát, míg 27 százalékuk inkább nem, vagy bizonyosan nem oltatná be magát. A maradék kilenc százaléknak nem volt határozott véleménye a kérdésben.
Azt is megállapították, hogy azok a közösségi hálózatokban aktív európaiak, akik onnan is tájékozódnak, sokkal szkeptikusabbak az oltóanyagokat illetően – mintegy negyven százalékuk utasítja el a vakcinát. A hagyományos sajtótermékek fogyasztói körében ugyanez az arány mindössze tizennyolc százalék volt. Az oltásellenesség a férfiakra jellemzőbb: huszonkilenc százalékuk zárja ki az oltást, míg a nők körében „csak” huszonöt százalék volt kritikus. A Eurofound szerint a 18–34 éves korosztály a legkevésbé szkeptikus (huszonhat százalékuk utasítja el az oltást), a 35–49 éves európaiaknak pedig már huszonkilenc százaléka vélekedik ugyanígy. A kutatásból kiderült, hogy a munkanélküliek (harminckilenc százalék) és háztartásbeliek (harminchárom százalék) jóval kisebb hajlandóságot mutatnak a vakcina felvételére, mint a foglalkoztatott társaik (huszonhat százalék). Az európai diákok kimagasló százaléka viszont egyértelműen beoltatja magát: közülük mindössze tizenhárom százalék utasítja el az oltóanyagot.
A kontinensen eltérő ütemben zajlanak a tagállami oltási kampányok. Az Eurofound szerint ennek oka nemcsak a vakcinakészletben, hanem a polgárok oltási hajlandóságban is rejlik. Szerintük az uniós átlagnál (huszonhét százalék) többen utasítják el a vakcinát Észtországban, Franciaországban, Csehországban, Ausztriában, Horvátországban és Bulgáriában is. A bolgároknál – ahol eddig a lakosság mindössze tíz százaléka lett beoltva – a megkérdezettek több mint hatvan százaléka feltehetőleg, vagy biztosan nem akar oltóanyagot. Hazánkat a Eurofound az uniós középmezőnybe mérte, ahol többségben vannak az oltást felvenni kívánók. A legnagyobb oltási kedv Írországban és Dániában tapasztalható: a szóban forgó EU-államokban a megkérdezettek mintegy kilencven százaléka foglalt állást a vakcinák mellett.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Varga György
