Pesti Srácok

Főpolgármester úr, a gaz nem méhlegelő!

Főpolgármester úr, a gaz nem méhlegelő!

A méhlegelő szó lett az elmúlt hónapok új slágerkifejezése. Van, aki szerint igénytelenül magára hagyott területek, mások szerint a biodiverzitás csimborasszója. De hogy egyáltalán mi is az a méhlegelő, mi a valódi funkciója és miben különbözik egy elhanyagolt útszéli gazos területtől, arra Litkei Máté János, a Klímapolitikai Intézet igazgatója adta meg a válaszokat az Origón megjelent cikkében.

Az igazgató cikkében azt írja: az ökológusok régóta hangoztatják, hogy a városi biodiverzitásnak nem szabad kimerülnie az orgonabokorban, a csótányban és a galambokban, sőt, az sem új megállapítás a szakértők köreiben, hogy a fenntartható településszerkezeteket a biológiailag aktív területekkel való takarékosság mellett a település zöldfelületekkel való tagoltsága jellemzi. Mondhatni, konszenzusos kérdés, hogy egy városban minél több a biológiailag aktív terület, annál élhetőbb, annál kellemesebb az ottlét. De milyennek kell lennie ezeknek a zöldfelületeknek? A válasz nem meglepő módon az, hogy a célnak megfelelőnek.

A zöldfelületek lehetnek a kikapcsolódást és hűsölést szolgáló közparkok, közkertek, fásított közterek vagy akár játszóterek. A várostervezés folyamatai során a döntéshozók és az ott lakók döntik el, hogy egy adott területet többek közt füvesítik, vagy virágágyásokat alakítanak ki, vagy épp fákat ültetnek rajta. A sokat emlegetett, úgynevezett méhlegelők a városi zöldfelületek kategóriáján belül a kondicionáló célú zöldfelületek közé tartoznak, és elsődlegesen nem rekreációs, hanem ökológiai funkciót töltenek be. A koncepció az, hogy létrehoznak olyan virágos növényzettel borított területeket, amelyek célja elsősorban az, hogy a beporzó rovaroknak menedéket biztosítsanak.

A méhlegelő ötletével koncepcionális problémák vannak

PestiSracok facebook image

Az utóbbi időben viszont a városban járva sokszor volt tapasztalható, hogy a méhlegelőnek kijelölt területek látszólag teljesen gondozás nélkül lettek hagyva, és a virágos rét képe helyett derékmagasságig érő, szélporozta növények fogadják az arra járót. A gazos területek láttán az emberek egy jelentős része felháborodásának adott hangot, így a főváros illetékesei is kénytelenek voltak megszólalni. A Főpolgármesteri Hivatal tájépítészeti osztályvezetője szerint a nagy mennyiségű csapadék miatt nőttek hirtelen ilyen nagyra a növények. Az alapvető elképzelés az volt, hogy hagyják szabadon megnőni a különféle növényeket; ami oda illő, azt meghagyják, ami viszont nem oda illő, azt lekaszálják. A méhlegelő-projekttel azonban koncepcionális problémák vannak, amelyek függetlenek a Főkert és az egyéb parkfenntartó kerületi cégek leterheltségétől.

Városon belül a gondozott területeken a virágos növényeket legtöbbször még a virágzás vagy a virágmagok beérése előtt lekaszálják, így a sok éves negatív szelekció következtében természetszerűleg szinte csak fűfélék maradnak meg az adott területen. Ha tehát a főváros csupán gondozatlanul hagyja a korábban rendszeresen nyírt területeket, akkor egyáltalán nem csoda, hogy nem egy virágzó rét alakul ki azok helyén. Ha azonban a felhagyott területek gazosodnak, mit lehet alternatívaként kínálni? Több lehetőség is nyitott a biodiverzitás iránt érzékeny városatyák előtt.

A kaszálás mellőzésével nem alakulnak automatikusan virágzó rétekké az elhanyagolt területek. Fotó: Facebook

Egy valódi méhlegelő befektetett munkát is igényel

Ha gyors megoldást szeretnénk, akkor bizony ásót, virágföldet és magkeveréket, vagy palántákat kell ragadnunk, ugyanis egy szabályos kis virágos kertet kell készítenünk. Az így kialakított nagy fajgazdagságú területek egyszerre nyújthatnak esztétikus képet és szolgálhatnak nektárgyűjtő területnek a beporzók számára. Ilyen területeket az egyik szezonról a másikra is ki lehet alakítani. Természetesen ezekre a területekre ki kell menni, dolgozni kell velük, locsolni kell őket és – horribile dictu – pénzbe kerül a kialakításuk. Ezzel szemben valóban sokkal olcsóbb megoldás megspórolni a terület rendben tartásához szükséges kiszállási költségeket, munkaköltségeket, magkeverékeket és palántákat – csak sajnos sem az emberek, sem a méhek nem lesznek elégedettek a végeredménnyel. A felháborodást a fővárosi szakértők többek közt azzal hárították el, hogy Magyarországon alig lehet kapni a helyi adottságoknak megfelelő vadvirágos keveréket, ezért, ha valami oknál fogva mégsem a szél porozta növények nőnének fel, akkor majd a megfelelő területekről magot gyűjtenek, és néhány év múlva már virágozni fog egész Budapest.

A szándék mindenképp értékelendő, azonban az nem igaz, hogy egyáltalán nem lehet kapni a célnak megfelelő vadvirágos keveréket. Például az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet forgalmaz olyan magkeveréket, amely többek közt fehér herét, komlós lucernát, lándzsás útifüvet, szarvaskerepet, tarka koronafürtöt és vadmurkot tartalmaz, és tökéletesen megfelel az eredetileg kitűzött céloknak. De tegyük fel, hogy valóban nem állt rendelkezésre a tervezés pillanatában elégséges mennyiségű és minőségű vetőmag. Ebben az esetben a lassú megoldást is választhatjuk, amelynek keretében néhány év alatt megtermelhető a szükséges vetőmagmennyiség egy erre kialakított területen, de ez esetben is indokolatlan a városi gondozott zöldfelületek felhagyása.

A kérdés: hova olyan sietősen?

Ha a fővárosi vezetés célja valóban ökológiailag értékes területek kialakítása volt, és nemcsak elsunnyogják a területek fenntartásával járó költségeket, ahogy azzal a jobboldal vádolja őket, akkor nem lett volna észszerűbb egy külterületen található kísérleti területen előállítani ezeket a magokat ahelyett, hogy fővárosszerte évekig hagyjuk a gazt nőni? Ha a fővárosi vezetés a gazos területeket saját bevallása szerint is le akarja kaszálni, akkor nem lett volna átgondoltabb döntés egy-két évig virágmagot előállítani valahol, miközben a kérdéses területek rendezettségét fenntartják? Nem lett volna okosabb akkor belevágni a projektbe, ha legalább az előfeltételek – ebben az esetben a területekhez szükséges virágmag – rendelkezésre állnak?

Alig akad már ember, akinek ne lenne fontos a környezetünk védelme, ideértve a fajok sokszínűségének kérdését is. Legyünk vidékiek, vagy városban élők, egészséges, tiszta és zöld környezetben szeretnénk élni. A főváros méhlegelő-projektjének nagy arányú elutasítása nem azt jelenti, hogy az emberek mindent le akarnak betonozni és hypóval fertőtleníteni. Egész egyszerűen arról van szó, hogy a budapestiek sem most jöttek le a falvédőről. A mellkasközépig érő lórommal borított, zajos-szmogos útszéli területekről nehéz elhinni, hogy valóban méh-Kánaánként szolgálnak. Az emberek közterekkel szembeni elvárása, hogy rendezettek és gondozottak legyenek. Ezek az elvárások teljes mértékben összeegyeztethetők a biodiverzitás növelésével és a beporzó rovarok védelmével. Az őshonos fajokból létrehozott virágos kertek, virágszőnyegek, virágzó fák és bokrok telepítése, valamint a parkokban létrehozott vadvirágfoltok kialakítása senkinek nem bántaná a szemét – és még a beporzó fajok is találnának számukra hasznos növényeket. Persze ehhez nem árt, ha a zöld kérdéseket nemcsak alibizésre használjuk – írta cikkében Litkai Máté János.

Forrás: Origo; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.