Az antibiotikum-felhasználás csökkentése a célja az új szabályoknak az állatgyógyászatban
Az Agrárminisztérium vasárnapi közleményében jelentette be, hogy változnak az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó előírások, amelyek az állatgyógyászati készítmények gyártóit, forgalmazóit és felhasználóit (állatorvosokat és állattartókat) egyaránt érintik.
A nemzetközi tapasztalatok alapján az új előírások jelentősen hozzájárulnak az AMR terjedésének visszaszorításához, és ezáltal a köz- és állategészségügy védelméhez – emelték ki. Az állatgyógyászati termékekről szóló rendelet – már megjelent – módosítása elsősorban az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kockázatának csökkentését célozza új állategészségügyi intézkedések bevezetése révén. A több szakaszban életbe lépő rendelkezések az antibiotikum-felhasználás mérséklését, illetve azok körültekintő, felelős alkalmazását segítik, összhangban az új uniós jogszabályokkal és a nemzetközi szervezetek ajánlásaival.
Fontos változás többek között, hogy augusztus 19-től legfeljebb hétnapos kezelésre elegendő mennyiségű antibiotikumot írhat fel az állatorvos és azt kizárólag vényen teheti meg. Az antibiotikumok esetében tehát már nem alkalmazható a kevesebb adatot tartalmazó úgynevezett megrendelő. Emellett az állatorvosnak az AMR kockázatáról is tájékoztatnia kell az állattartót. Élelmiszer-termelő állatok kezelésekor a humánegészségügyi szempontból kritikusan fontos hatóanyagok megelőző célú alkalmazása ezentúl tilos. Nem megelőző célú alkalmazáskor a használat indokoltságát laboratóriumi érzékenységi vizsgálattal kell alátámasztania az állatorvosnak.
További lényeges változás, hogy a közvetlen kiszolgálás érdekében a nagy létszámú telep állattartójának írásban nyilatkoznia kell a nagykereskedő, a kiskereskedő, vagy a közforgalmú gyógyszertár felé az általa megbízott szolgáltató állatorvos személyéről, FELIR-azonosítójáról, valamint a felhasználás helyének tenyészetkódjáról. Azt is kiemelték, hogy az ellenőrzések hatékonyabbá tétele és az adatminőség javítása érdekében a nagy- és kiskereskedőknek október elsejétől ügyleti nyilvántartásaikat elektronikus formában kell vezetniük. Emellett a nagykereskedőknek augusztus 19-től a beszállító és vevő neve, valamint címe mellett – magyarországi partner esetén – a FELIR-azonosítót is rögzíteniük kell.
A jövőbeni változások közül lényeges, hogy 2022 januárjától az antibiotikum-felhasználást a jelenleginél bővebb adattartalmú gyógykezelési naplóba kell rögzíteni, valamint elindul a Nébih online rendszerében történő adatszolgáltatás. A nagy létszámú állattartó telepek esetében antibiotikumfelhasználás-csökkentési tervet is kell majd készíteni. A változásokról a későbbiekben részletes tájékoztatást kapnak az érintettek – írta közleményében az AM.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szandzsaj Baid
