Gyurcsányék adóterrorját hozná vissza Karácsony?

Adóterror – ezt a kifejezést alkalmazta nemrégiben a baloldal mostani adóterveinek rövid értékelésére a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András szerint 2022-es hatalomra kerülése esetén a Gyurcsány Ferenc vezette politikai csoportosulás valóságos háborút folytatna egyes adózói csoportok ellen. Pont ez történt egyébként 2007-ben, a vagyonosodási vizsgálatok idején. Az adóhivatal jó ideig kivételesen alkalmazta ezt az eljárást, hosszú időn keresztül néhány százat indított évente. A helyzet 2007-ben változott meg: Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök arra szólította fel a hatóságot, hogy abban az évben tízezer ilyen procedúrát végezzen el.

Megalázó tortúrák

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) pedig eleget is tett a kormányfői akaratnak – ezt sokan megemlegették. Egyéni vállalkozók egész sorát vette elő a hatóság: aki nem jelentkezett ki időben, már kapta is a megállapítást. De nem maradtak ki a közalkalmazottak sem. Volt tanárember, akinek húsz év általános iskolai tanítás után postázott másfélmillió forintos csekket a hivatal. Hírhedtté vált a szakmában az az eset, amikor egy magánszemélynél nyolcmillió forint hiányt talált a revizor, amihez újabb milliók társultak szankció címén. Az illető fizetett, majd azonnal újabb vagyonvizsgálat indult ellene, mondván: honnan volt ennyi pénze? A nem egyszer megalázó tortúrát nem mindenki bírta-tűrte: volt, aki bíróságon próbálta az igazát bizonyítani, de olyan is akadt, akinél a vagyonvizsgálat volt az öngyilkossághoz vezető utolsó lépés.

Húszezer vagyongyarapodási eljárás

Az adóhivatalt persze kötelezte a kormányzati utasítás, a számokat prezentálni kellett. Az APEH pedig hozta is, sőt, 2007-ben túl is teljesítse az elvárást: végül több mint tizenegyezer ilyen eljárást fejezett be. A lendület 2008-ban némiképp alábbhagyott, akkor hatezer vagyonvizsgálatot zártak le. A következő évben, 2009-ben tovább csökkent a befejezett eljárások száma, nem sokkal haladva meg a háromezret. Három év alatt így is több mint húszezer vagyongyarapodási eljárást folytatott le az APEH. Ezzel rá is kanyarodtunk a válság időszakára, arra a periódusra, amikor a legkegyetlenebb megszorításokról határozott az akkori balliberális kormányzat.

A Gyurcsány-sarló az adóhivatalt is lekaszálta

A Gyurcsány-sarló – tömeges vagyonvizsgálatok ide vagy oda – az adóhivatalt is lekaszálta: az alkalmazottak keresete pillanatok alatt húsz százalékot csökkent. Előfordult, hogy egyik nap az adóvégrehajtó köztartozás miatt foglalta le az adós vagyonát, másnap a bírósági végrehajtó vitte az ő értékeit a kifizetetlen devizahitelre hivatkozva.

A nemzetközi tőke is beleszólt

Az APEH-ben és a vámosoknál 2010 első hónapjaira – példátlan módon – általános sztrájkhangulat alakult ki, márciusban pedig több ezer adóhivatalnok és finánc tüntetett a Pénzügyminisztérium fővárosi székháza előtt. A helyzet élét némileg tompította, hogy a kormány végül fizetett valamennyi extra juttatást, de – állítólag – erről nem maga döntött. Az akkor az országot hitelező Nemzetközi Valutaalaptól szóltak le, hogy azonnal utaljanak pénzt az APEH-be – az értesülést kormánykörökben cáfolták, ami ezzel együtt is jó ideig tartotta magát. A 2010-es kormányváltás után az adóhivatalt összevonták a vámhatósággal, az újonnan létrejövő Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig alig indított vagyonvizsgálatokat.

Karácsony is ezt tenné

A vagyonvizsgálatok története jó példa arra, hova vezethet az adóhatóság szakmai indokok nélküli utasítgatása. Éppen ezért is meglepő, hogy Karácsony Gergely nem olyan rég arról beszélt: a NAV-ot bízná meg azzal, hogy szerezzen vissza vagyont egyes, szerinte csaló – nyilván – fideszes emberektől.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Beliczay László