Pesti Srácok

Gyurcsányék adóterrorját hozná vissza Karácsony?

Gyurcsányék adóterrorját hozná vissza Karácsony?

Egyre gyakrabban kerül szóba a politikai szócsatákban a közteherviselés ügye – ennek kapcsán a Magyar Nemzet friss cikkében felelevenítette a Gyurcsány–Bajnai-korszak fő adóügyi megoldásait, például azt, amikor Gyurcsány Ferenc kormányfőként tízezer vagyonvizsgálat elvégzésére szólította fel az adóhivatalt. A hatóság szorgalmasan dolgozott, ám utóbb a hivatalt is lekaszálta a Gyurcsány-sarló.

Adóterror – ezt a kifejezést alkalmazta nemrégiben a baloldal mostani adóterveinek rövid értékelésére a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András szerint 2022-es hatalomra kerülése esetén a Gyurcsány Ferenc vezette politikai csoportosulás valóságos háborút folytatna egyes adózói csoportok ellen. Pont ez történt egyébként 2007-ben, a vagyonosodási vizsgálatok idején. Az adóhivatal jó ideig kivételesen alkalmazta ezt az eljárást, hosszú időn keresztül néhány százat indított évente. A helyzet 2007-ben változott meg: Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök arra szólította fel a hatóságot, hogy abban az évben tízezer ilyen procedúrát végezzen el.

Megalázó tortúrák

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) pedig eleget is tett a kormányfői akaratnak – ezt sokan megemlegették. Egyéni vállalkozók egész sorát vette elő a hatóság: aki nem jelentkezett ki időben, már kapta is a megállapítást. De nem maradtak ki a közalkalmazottak sem. Volt tanárember, akinek húsz év általános iskolai tanítás után postázott másfélmillió forintos csekket a hivatal. Hírhedtté vált a szakmában az az eset, amikor egy magánszemélynél nyolcmillió forint hiányt talált a revizor, amihez újabb milliók társultak szankció címén. Az illető fizetett, majd azonnal újabb vagyonvizsgálat indult ellene, mondván: honnan volt ennyi pénze? A nem egyszer megalázó tortúrát nem mindenki bírta-tűrte: volt, aki bíróságon próbálta az igazát bizonyítani, de olyan is akadt, akinél a vagyonvizsgálat volt az öngyilkossághoz vezető utolsó lépés.

PestiSracok facebook image

Húszezer vagyongyarapodási eljárás

Az adóhivatalt persze kötelezte a kormányzati utasítás, a számokat prezentálni kellett. Az APEH pedig hozta is, sőt, 2007-ben túl is teljesítse az elvárást: végül több mint tizenegyezer ilyen eljárást fejezett be. A lendület 2008-ban némiképp alábbhagyott, akkor hatezer vagyonvizsgálatot zártak le. A következő évben, 2009-ben tovább csökkent a befejezett eljárások száma, nem sokkal haladva meg a háromezret. Három év alatt így is több mint húszezer vagyongyarapodási eljárást folytatott le az APEH. Ezzel rá is kanyarodtunk a válság időszakára, arra a periódusra, amikor a legkegyetlenebb megszorításokról határozott az akkori balliberális kormányzat.

A Gyurcsány-sarló az adóhivatalt is lekaszálta

A Gyurcsány-sarló – tömeges vagyonvizsgálatok ide vagy oda – az adóhivatalt is lekaszálta: az alkalmazottak keresete pillanatok alatt húsz százalékot csökkent. Előfordult, hogy egyik nap az adóvégrehajtó köztartozás miatt foglalta le az adós vagyonát, másnap a bírósági végrehajtó vitte az ő értékeit a kifizetetlen devizahitelre hivatkozva.

A nemzetközi tőke is beleszólt

Az APEH-ben és a vámosoknál 2010 első hónapjaira – példátlan módon – általános sztrájkhangulat alakult ki, márciusban pedig több ezer adóhivatalnok és finánc tüntetett a Pénzügyminisztérium fővárosi székháza előtt. A helyzet élét némileg tompította, hogy a kormány végül fizetett valamennyi extra juttatást, de – állítólag – erről nem maga döntött. Az akkor az országot hitelező Nemzetközi Valutaalaptól szóltak le, hogy azonnal utaljanak pénzt az APEH-be – az értesülést kormánykörökben cáfolták, ami ezzel együtt is jó ideig tartotta magát. A 2010-es kormányváltás után az adóhivatalt összevonták a vámhatósággal, az újonnan létrejövő Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig alig indított vagyonvizsgálatokat.

Karácsony is ezt tenné

A vagyonvizsgálatok története jó példa arra, hova vezethet az adóhatóság szakmai indokok nélküli utasítgatása. Éppen ezért is meglepő, hogy Karácsony Gergely nem olyan rég arról beszélt: a NAV-ot bízná meg azzal, hogy szerezzen vissza vagyont egyes, szerinte csaló – nyilván – fideszes emberektől.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Beliczay László

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.