Pesti Srácok

Gyurcsányék adóterrorját hozná vissza Karácsony?

Gyurcsányék adóterrorját hozná vissza Karácsony?

Egyre gyakrabban kerül szóba a politikai szócsatákban a közteherviselés ügye – ennek kapcsán a Magyar Nemzet friss cikkében felelevenítette a Gyurcsány–Bajnai-korszak fő adóügyi megoldásait, például azt, amikor Gyurcsány Ferenc kormányfőként tízezer vagyonvizsgálat elvégzésére szólította fel az adóhivatalt. A hatóság szorgalmasan dolgozott, ám utóbb a hivatalt is lekaszálta a Gyurcsány-sarló.

Adóterror – ezt a kifejezést alkalmazta nemrégiben a baloldal mostani adóterveinek rövid értékelésére a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András szerint 2022-es hatalomra kerülése esetén a Gyurcsány Ferenc vezette politikai csoportosulás valóságos háborút folytatna egyes adózói csoportok ellen. Pont ez történt egyébként 2007-ben, a vagyonosodási vizsgálatok idején. Az adóhivatal jó ideig kivételesen alkalmazta ezt az eljárást, hosszú időn keresztül néhány százat indított évente. A helyzet 2007-ben változott meg: Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök arra szólította fel a hatóságot, hogy abban az évben tízezer ilyen procedúrát végezzen el.

Megalázó tortúrák

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) pedig eleget is tett a kormányfői akaratnak – ezt sokan megemlegették. Egyéni vállalkozók egész sorát vette elő a hatóság: aki nem jelentkezett ki időben, már kapta is a megállapítást. De nem maradtak ki a közalkalmazottak sem. Volt tanárember, akinek húsz év általános iskolai tanítás után postázott másfélmillió forintos csekket a hivatal. Hírhedtté vált a szakmában az az eset, amikor egy magánszemélynél nyolcmillió forint hiányt talált a revizor, amihez újabb milliók társultak szankció címén. Az illető fizetett, majd azonnal újabb vagyonvizsgálat indult ellene, mondván: honnan volt ennyi pénze? A nem egyszer megalázó tortúrát nem mindenki bírta-tűrte: volt, aki bíróságon próbálta az igazát bizonyítani, de olyan is akadt, akinél a vagyonvizsgálat volt az öngyilkossághoz vezető utolsó lépés.

PestiSracok facebook image

Húszezer vagyongyarapodási eljárás

Az adóhivatalt persze kötelezte a kormányzati utasítás, a számokat prezentálni kellett. Az APEH pedig hozta is, sőt, 2007-ben túl is teljesítse az elvárást: végül több mint tizenegyezer ilyen eljárást fejezett be. A lendület 2008-ban némiképp alábbhagyott, akkor hatezer vagyonvizsgálatot zártak le. A következő évben, 2009-ben tovább csökkent a befejezett eljárások száma, nem sokkal haladva meg a háromezret. Három év alatt így is több mint húszezer vagyongyarapodási eljárást folytatott le az APEH. Ezzel rá is kanyarodtunk a válság időszakára, arra a periódusra, amikor a legkegyetlenebb megszorításokról határozott az akkori balliberális kormányzat.

A Gyurcsány-sarló az adóhivatalt is lekaszálta

A Gyurcsány-sarló – tömeges vagyonvizsgálatok ide vagy oda – az adóhivatalt is lekaszálta: az alkalmazottak keresete pillanatok alatt húsz százalékot csökkent. Előfordult, hogy egyik nap az adóvégrehajtó köztartozás miatt foglalta le az adós vagyonát, másnap a bírósági végrehajtó vitte az ő értékeit a kifizetetlen devizahitelre hivatkozva.

A nemzetközi tőke is beleszólt

Az APEH-ben és a vámosoknál 2010 első hónapjaira – példátlan módon – általános sztrájkhangulat alakult ki, márciusban pedig több ezer adóhivatalnok és finánc tüntetett a Pénzügyminisztérium fővárosi székháza előtt. A helyzet élét némileg tompította, hogy a kormány végül fizetett valamennyi extra juttatást, de – állítólag – erről nem maga döntött. Az akkor az országot hitelező Nemzetközi Valutaalaptól szóltak le, hogy azonnal utaljanak pénzt az APEH-be – az értesülést kormánykörökben cáfolták, ami ezzel együtt is jó ideig tartotta magát. A 2010-es kormányváltás után az adóhivatalt összevonták a vámhatósággal, az újonnan létrejövő Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig alig indított vagyonvizsgálatokat.

Karácsony is ezt tenné

A vagyonvizsgálatok története jó példa arra, hova vezethet az adóhatóság szakmai indokok nélküli utasítgatása. Éppen ezért is meglepő, hogy Karácsony Gergely nem olyan rég arról beszélt: a NAV-ot bízná meg azzal, hogy szerezzen vissza vagyont egyes, szerinte csaló – nyilván – fideszes emberektől.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Beliczay László

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.