Pesti Srácok

Hatalmas árat fizetett a világ a szeptember 11-ei merényletért

Hatalmas árat fizetett a világ a szeptember 11-ei merényletért

Húsz évvel ezelőtt történt az Egyesült Államok történelmének legtöbb áldozatot követelő terrorcsapása. A szeptember 11-ei merénylet megrázta a világot, a tragédiát követő terrorellenes hadjárat pedig végül eredménytelennek bizonyult. Százezer élet és dollármilliárdok vesztek a semmibe, az iszlám szélsőségesek még mindig uralják a Közel-Keletet.

A szeptember 11-ei merénylet az egész világot megrázta. Az USA ekkor szembesült először saját sebezhetőségével, és bosszút esküdött az iszlám szélsőségesekkel szemben.

– ígérte harciasan George W. Bush húsz évvel ezelőtt, 9/11 után. Az akkori amerikai elnök alapvetően betartotta az ígéretét: az Egyesült Államok azóta is küzd a különféle terroristák ellen a világ minden pontján. Szinte szó szerint: az amerikai Brown Egyetem szerint 2018 és 2020 között az Egyesült Államok 85 országban hajtott végre valamilyen terrorellenes műveletet, beleértve a konkrét csapásoktól a kiképzésen át a hadgyakorlatokig. Csak éppen nem nyernek. Sőt a meggyengített al-Kaida helyén, Irak és Szíria romjain egy még kegyetlenebb, vérszomjas szörny, az Iszlám Állam született meg, amelynek a halálos érintését Európa is többször megérezhette. Habár a "terrorkalifátust" legyőzték, de el nem pusztították, sőt csápjai messzire elérnek, a terrorizmus új gócpontja ma már Afrika. A sejtszerű hálózatok mára jól szervezett fegyveres csoportokká nőtték ki magukat. Míg egy évtizede Afrika-szerte öt országot érintettek a dzsihadisták, napjainkban 15-nél tartunk. Világviszonylatban az első tíz országból, ahol a legtöbbet növekedett a terrorizmus áldozatainak a száma, hét a szubszaharai térségből került ki – írja a Magyar Nemzet.

PestiSracok facebook image

Az eredményekhez képest a George W. Bush által meghirdetett híres terrorellenes háborúért nagy árat kellett fizetni, amerikai dollárban és emberéletben is. Az afganisztáni kivonulás kapcsán sokszor citált adat, hogy csak a harc 2448 amerikai, 1144 NATO-szövetséges – köztük 7 magyar –, 3846 katonai magánvállalat szerződéses, 66 ezer afgán katona és rendőr, több mint 47 ezer afgán civil, több mint 54 ezer tálib „ellenzéki” életét követelte. A lista valójában ezzel még korántsem teljes. A háborúkat elemző Brown Egyetem 9/11 évfordulójára készített számításai szerint a húsz éve tartó harcok összességében legalább nyolcbillió dollárjába kerültek az amerikai adófizetőknek, és összességében – beleértve a hét háborús övezetet, Afganisztánt, Pakisztánt, Irakot, Szíriát, Jement, Líbiát, Szomáliát – több mint 900 ezer emberrel végeztek. Ráadásul ez a becslés csak a háború közvetlen veszteségeire vonatkozik, az olyan járulékos hatásokat, mint a betegségek, a menekülés vagy az élelem- és az ivóvízhiány nem is veszi figyelembe. És ez csak a jéghegy csúcsa. Az egyetem statisztikái szerint az áldozatokból 370 ezren civilek voltak, és nem mindegyikük haláláért a szélsőségesek a felelősek. A brit központú, a konfliktuszónák civil áldozatait vizsgáló Airwars civil szervezet összesítése szerint a terrorellenes háború jegyében az amerikaiak több mint 91 ezer légi csapást hajtottak végre. Úgy becsülik, a támadásaik 22–48 ezer civil életét oltották ki. A skála a módszertani sajátosságok miatt ilyen széles, adataikat ugyanis főként helyi beszámolókra, civil szervezetek információira tudják alapozni, amelyek olykor eltérő számokat adnak meg. Legfőképpen az Iszlám Állam elleni iraki és szíriai háború volt véres, ahol a dzsihadisták a lakosságot élő pajzsként használva védekeztek. A Pentagon ugyanakkor ezeknek a számoknak csak elenyésző töredékét ismeri el. A 2020-as évet vizsgáló jelentésükben például arra jutottak, hogy hozzávetőlegesen 23 civil vesztette életét és tíz sebesült meg az amerikai katonai akciókban. Az amerikai védelmi minisztérium meglehetősen szigorú feltételrendszerhez köti, hogy elismerje esetleges hibáját, és kártérítésre általában akkor sem lehet számítani.

Megérte?– teszik fel sokan a kérdést 9/11 huszadik évfordulóján. Az amerikaiak szerint, akik közül már minden negyedik 2001 után született, a válasz egyértelműen nem. Az Associated Press múlt hónapban, a tálib hatalomátvétel idején készített közvélemény-kutatása szerint 62 százalék szerint nem érte meg az afganisztáni beavatkozás, szemben a 35 százalékkal. Nagy fordulat ez 2001-hez képest, mikor a megkérdezettek 85-90 százaléka még egyértelműen az invázió mellett volt.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/ABC News/Greg Semendinger

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.