Pesti Srácok

Nézőpont: a megkérdezettek többsége hazugságbeszédnek tartja az őszödi beszédet

Nézőpont: a megkérdezettek többsége hazugságbeszédnek tartja az őszödi beszédet

Másfél évtized után is a magyarok 78 százaléka tudja, hogy Gyurcsány Ferenc nevéhez köthető az őszödi beszéd; 22 százalékuk igazság-, 52 százalékuk pedig hazugságbeszédnek tartja – állapította meg a Nézőpont Intézet a legfrissebb közvélemény-kutatása alapján, amelynek eredményeit pénteken közölték az MTI-vel. Az intézet felidézi, hogy 2006. szeptember 17-én, kereken tizenöt évvel ezelőtt szivárgott ki, illetve szivárogtatták ki az őszödi beszédet.

A Nézőpont szerint a történtek jelentőségét mutatja, hogy még most is az összes megkérdezett 78 százaléka helyesen válaszol arra a kérdésre, hogy kinek a nevéhez fűződik az őszödi beszéd (1 százalék rossz választ adott, 21 százalék nem tudott válaszolni). Az ötven év felettiek kilencven, míg a harminc év alattiaknak 52 százaléka adott jó választ. A fiatalok alacsonyabb tájékozottsága érthető, de a téma erős hatását mutatja, hogy még az ő körükben is többségben vannak azok, akik képben vannak – írták.

– fogalmaztak. A kutatás szerint a felnőtt magyarok 22 százaléka mondta azt, hogy az őszödi beszéd egy bátor, szenvedélyes igazságbeszéd, míg 52 százalékuk vélekedett úgy, hogy az nem más, mint a 2002–2006 közötti kormányzás hazugságainak a bevallása. A politikailag aktívabbak nagyobb arányban foglalkoztak a jelenséggel, így a választási részvételüket biztosra ígérők körében még egyértelműbb a helyzet: 24 százalékuk igazság-, 61 százalékuk hazugságbeszédként emlékezik vissza a hallottakra – tették hozzá. Közölték azt is, hogy a harminc év alattiaknak csak negyven, míg az ötven év felettieknek 59 százaléka véli hazugságbeszédnek az Őszödön mondottakat. A fiatalok 46 százaléka erről sem tudott véleményt mondani. Érdekességnek nevezték, hogy a kormánykritikusok táborában sem egyértelmű a vélekedés a Gyurcsány-beszédről: csak az ide tartozók 39 százaléka gondolja, hogy Gyurcsány Ferenc igazságbeszédet mondott, 32 százaléka hazugságbeszédnek véli azt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

Közel 4 milliárdot kaszált a balos önkormányzatoktól és a BKM-től a fenyvesi üdülőügyletben megbukó cég, amelyik Trippon házát is felújította

Exkluzív 2024 június 3.
A BKM - vagyis a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő közműszolgáltató holding és elődje, a Főtáv Zrt. több közbeszerzésében mindkét kivitelező cég indult azok közül, amelyekről korábbi cikkünkben megírtuk, úgy újították fel a balatonfenyvesi FŐTÁV üdülőt, hogy több szereplőből álló cégláncolaton folyatták végig a pénzt, majd a kivitelezést ténylegesen elvégző kisvállalkozást nem fizették ki. A Szin-Ker Kft. 2006 óta hasít a közbeszerzéseken, a fenyvesi projektben maga alá alvállalkozóként bevont Norton Vision Kft még kezdő ezen a terepen. A fókuszunkba került cégek rendre indultak el ugyanazokon a fővárosi közműcégek által kiírt tendereken, ezeket egy kivételével a Szin-Ker nyerte. Tényfeltáró riportsorozatunk mostani részében bemutatjuk, hogy a Szin-Ker jóval több mint Mártha Imréék kedvenc építőipari cége. 2019 óta a BKM-től és baloldali vezetésű fővárosi önkormányzatoktól közel milliárd forintot kaszáltak a közbeszerzéseken. Ez idő alatt a nettó árbevételük elérte a 10 milliárd forintot, amiből most kapaszkodjanak meg, addig sakkoztak, míg 50 millió forint adózási kötelezettség sem keletkezett. Itt érdemes felidézni, hogy éppen a minap derült ki egy másik építőipari cég vezetőjének nyomozóhatóság előtt tett vallomásából, hogy Újpesten például a SZIN-KER Kft-nek azért cserébe, hogy több száz millió forint értékben munkát kapjon, ingyen fel kellett újítani Trippon Norbert házát. Ezt úgy oldották meg, hogy egy másik cégtől teljesítés nélküli fiktív számlákat kértek - ezzel fedték le a körübelül 200 millió forint értékű családi ház átépítési munkáit.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.