Pesti Srácok

Egekben az ingatlanárak: 30 millió alatt szinte már nem lehet lakást venni

Egekben az ingatlanárak: 30 millió alatt szinte már nem lehet lakást venni

Míg két-három évvel ezelőtt nagy átlagban húszmillió forint elegendő volt egy ingatan megvásárlásához, addig ma már legalább harmincmillió forint kell egy átlagos lakás vagy telek megvételéhez - áll az egyik ingatlanértékesítő cég elemzésében. A Duna House összevetése szerint Békés megyében a legolcsóbbak a lakások, a legdrágábbak pedig a főváros mellett Debrecenben. Míg Békéscsabán 30 millió forintból 94 négyzetméteres használt lakást lehet venni, Budapesten legfeljebb 52 négyzetméterest, Debrecenben pedig ennyi pénzért be kell érni 41 négyzetméterrel.

2019-ben még a 20 millió forintos ingatlanokkal is szemléltethető volt a piac aktuális helyzete, az idén az áremelkedés és más hatások miatt már legalább 30 millió forintot kell szánni az ingatlanra, ha házat vagy lakást keres a vásárló - áll a cég közleményében.

A vizsgálatba bevont megyeszékhelyek közül az idén Békéscsabán vásárolható a legnagyobb alapterületű, 94 négyzetméteres használt lakás 30 millió forintból. Békés megye székhelye, és a korábbi csúcstartó, Miskolc között csekély, mindössze 2 négyzetméter a különbség a keretösszegből elérhető ingatlan méretét nézve.

A fővárosban is széles palettán mozog a kínálat: a XII. kerületi 27 négyzetméteres lakástól, a hasonló méretű belvárosi, V. kerületi garzonon át, egészen a külsőbb kerületekben található, élhetőbb méretű, 52 négyzetméteres ingatlanokig terjed a 30 milliós választék. A vidéki nagyvárosok közül a debreceni lakásvásárlók kaphatják a legkisebb méretű ingatlant 30 millióért, nekik az idén be kell érniük egy 41 négyzetméteres használt lakással, míg 2020-ban 20 millióból még 44 négyzetmétert tudtak vásárolni.

PestiSracok facebook image

A közlemény szerint ugyanakkor általában az jellemző, hogy az ország keleti felén kedvezőbb kilátásokkal számolhatnak a vásárlók, hiszen átlagosan ezeken a területeken akár 70 négyzetméteres lakást is vehetnek annyiért, mint a nyugati vevők, akiknek be kell érniük a 10 négyzetméterrel szerényebb alapterületű lakásokkal is ugyanazért az összegért.

A vidéki megyeszékhelyek közül a családi házaknál Szeged a legdrágább, itt 30 millió forint mindössze egy 45 négyzetméter nagyságú ingatlanra elegendő, míg 2020-ban 20 millió forintért még 80 négyzetméterest lehetetett kapni. A fővárosban sem elképzelhetetlen házat vásárolni ezért az összegért, bár tény, hogy a gyakorlatban kiváló időzítés és nagy szerencse kell hozzá - írták.

Vezető kép: MTI/Jászai Csaba

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.