Pesti Srácok

Multilaterális együttműködésre szólít fel a G77-csúcstalálkozó zárónyilatkozata

Multilaterális együttműködésre szólít fel a G77-csúcstalálkozó zárónyilatkozata

A "globális Dél" sikereként is elkönyvelhető a Havannában megtartott G77-csúcs. A találkozón nem csupán Kuba és Kína került közelebb egymáshoz, de a megbeszélésen részt vevő 134 fejlődő ország sem éppen Washingtontól fogja várni a fellendülést a következő évtizedekben. A csúcstalálkozó végeztével pedig a többoldalú együttműködés jegyében ezek az országok egyértelműen a BRICS érdekszférájához soroltak a nyugati befolyási övezet helyett.

– mondta Manuel Marrero Cruz kubai miniszterelnök, köszönetét fejezve ki a jelen lévő küldöttségeknek a Kuba ellen hat évtizede tartó amerikai embargó során nyújtott támogatásért.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki Rodolfo Benítez, a kubai külügyminisztérium multilaterális ügyekért és nemzetközi jogért felelős főigazgatója.

– tette hozzá, kiemelve, hogy a G77 tagállamai meg akarják változtatni a jelenlegi globális rendet, hogy saját fejlesztési modelljüket alkalmazva növekedhessenek. Szombaton elfogadták a csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, amelyben hangsúlyozták, hogy sürgősen szükség van a nemzetközi pénzügyi struktúra átfogó reformjára, valamint a globális pénzügyi kormányzás összehangoltabb átalakítására.

– szögezi le a zárónyilatkozat, hozzátéve:

Kuba januárban vette át a G77 soros elnökségét. A következő G77+Kína csúcstalálkozóra a tervek szerint 2024 januárjában kerül sor Uganda fővárosában, Kampalában.

Forrás: MTI; Fotó: EPA/Ernesto Mastrascusa

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.