Az EP öt frakcióját felháborítja, hogy Magyarország védeni meri a szuverenitását
A szuverenitás védelméről szóló törvény és a széles hatáskörökkel bíró Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása sérti a szabad és tisztességes választások elvét – áll a Népszavához eljutott ötpárti határozattervezetben, amelyről a jövő héten szavaz az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.
A lap több, egymástól független forrásból származó információi szerint ehhez hasonló megállapítást tartalmaz az Európai Bizottság felszólító levele is, amellyel február 7-én elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a nevezett jogszabály miatt. A kormány a válaszadásra megszabott két hónapos határidő elteltével, április elején reflektált a kifogásokra, ezeket most értékelik Brüsszelben. Ha a választ nem tartják kielégítőnek, a folyamatot a következő szakaszba léptethetik, majd az EU bírósága elé utalhatják.
A magyarországi jogállamiság megerősítéséről szóló parlamenti állásfoglalás-tervezet – amely a búcsúzó EP tizenegyedik ilyen dokumentuma – leszögezi, hogy az uniós értékek rendszerszintű megsértésének megállapítása céljából 2018-ban elindított hetes cikkelyes eljárás alatt a helyzet romlott, amihez hozzájárult az európai intézmények határozott fellépésének a hiánya.
A kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és a szélsőbaloldaliak által előterjesztett szöveg megismétli, hogy a hetes cikkelyes eljárásban végre el kell jutni ajánlások megfogalmazásáig, majd kimondani, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket. A képviselők aggodalmaiknak adnak hangot a július elsején hivatalba lépő magyar EU-elnökség miatt, és bírálják a tagállamokat, amiért elnézik, hogy a magyar kormány képviselői elnököljenek az EU Tanács demokráciával, jogállamisággal, alapvető jogokkal és az EU pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozó ülésein.
Az állásfoglalás-tervezet megismétli, hogy komoly aggályokat vet fel az a decemberi határozat, amely – az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését szolgáló intézkedések nyomán – 10,2 milliárd euró támogatást szabadított fel Magyarország számára anélkül, hogy az uniós források szabályszerű elköltését megfelelő pénzügyi ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások biztosítanák. Ezért felszólítja a döntéshozó Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a határozatát, „különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a volt igazságügyi miniszter kiszivárogtatott, az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaló megnyilatkozásai fényében”. Az előterjesztők szerint mindaddig fel kell függeszteni a Magyarországnak szóló közösségi támogatásokat, amíg a kormány a feloldásukhoz kötött összes feltételt nem teljesítette, és az intézkedések a gyakorlatban is hatékonynak nem bizonyultak.
Véleményt mondanak a képviselők a Brüsszel nyomására felállított Integritás Hatóságról is, amelynek puszta létrehozása szerintük nem elegendő a problémák kezelésére. Ragaszkodnak hozzá, hogy megerősítsék az új intézmény vizsgálati hatáskörét, hogy kötelezővé tegyék az ajánlásait és biztosítsák megfelelő hozzáférését az adatbázisokhoz. Ahogy az utóbbi egy évben jóváhagyott EP-állásfoglalásokban, úgy a mostani tervezetben is előkerül a „stratégiai érdekűnek minősített vállalatokkal szembeni rendszerszintű diszkriminatív gyakorlat”, ami miatt bizonyos cégek kiszorulnak a magyar piacról. A parlament ezért felszólítja az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, az efféle gyakorlatokat lehetővé tevő magyar jogszabályok összhangban vannak-e a hatályos európai joggal, és ha kell, a panaszokat vigye az EU bírósága elé.
Forrás: Népszava; Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
