Kár érte, kiváló ügynök volt | Amikor nemcsak ostoba vagy, de még szerencséd sincs

Egy képviselőnek – ahogyan a neve is mutatja – a szavazóit kellene képviselnie. A feladat nem túl bonyolult. Képviselsz egy irányt, az emberek megszavaznak. A képviselőjük leszel, és képviseled az érdekeiket. Az Európai Parlament azonban másképp működik. Természetesen ott is van számos hagyomány értelemben vett képviselő, de az EP tele van olyanokkal, akiknek egyetlen célja (de inkább funkciója), hogy minél hangosabban kritizálja Orbán Viktort. Daniel Freund is közéjük tartozik. Egy fázó kiskutyát sem takarna be a téli hóvihar közepén, ha nem tudná annak sanyarú sorsát Orbán Viktorra kenni. Freund barátunk azonban most lebukott. Nem. Nem bukott le. Lebuktatta saját magát.
Még egy hónap sem telt el Trump beiktatása óta, az USA elnöke azonban máris megborította a liberális elitet. Közismert tény, hogy a demokraták az amerikai adófizetők pénzét különböző civil szervezeteknek és üzletembereknek kiszervezve tartották fenn a hatalmukat. Trump első sorban ezeket a csapokat zárta most el. Az egyik ilyen csap az USAID volt, ami dollármilliárdokat költött idegen országok belügyeinek beavatkozására amerikai adófizetők pénzéből. A képlet egyszerű: találjunk ki valami hangzatos indokot, és annak zászlaja alatt finanszírozzuk a saját embereinket szerte a világon. Trump ennek vetett most véget. Befagyasztotta a külföldi kifizetéseket, a USAID weboldalát pedig inaktiválták. A liberális elit szerint az USAID csak a világot szerette volna jobbá tenni. Kórházakat és iskolákat támogatott, a valóság azonban mást mutat.
De hogy jön ide Daniel Freund?
A válasz nagyon egyszerű. Időközben kiderült, hogy az USAID cirka 13 milliárd forinttal támogatta a brüsszeli Pravdaként is funkcionáló Politico nevű sajtóorgánumot. Ez az a portál, ami az elmúlt években Orbán Viktor nevét egyszer sem tudta leírni anélkül, hogy oda ne csempészte volna mellé a "putyinista" vagy "oroszbarát" jelzőt. Ilyenkor minden épeszű ügynök igyekszik tagadni, hogy a demokraták az USAID-en keresztül dollármilliárdokat költöttek volna az európaiak (és főleg a magyarok) véleményének befolyásolására, de Daniel Freund lapot húz a huszonkettőre.


"2024 októberében beszéltem a USAID-del a Washington DC-ben található központjukban. Elmondták nekem, hogy évente több millió dollárral finanszírozzák a jogállamiságot, illetve a korrupcióellenes és demokráciapárti programokat Magyarországon. Most, hogy ez a pénz eltűnik a civil szervezetek számára, szerinted kinek lesz belőle haszna? Az EU kötelessége lenne betölteni ezt a finanszírozási rést. Ez a mi saját érdekünk is, mert ha senki nem ellenőrzi többé a korrupciót Magyarországon, Orbán és csatlósai egyre több és több uniós forrást fognak ellopni."
Jogállamiság? Korrupcióellenes és demokráciapárti programok? Pontosan mire is gondolt a költő? De ha ezt ezentúl nekik kell (kötelességük) majd finanszírozni, az valószínűleg semmi jót nem jelent számunkra. Kik is szoktak ezekkel a kulcsszavakkal dobálózni? Azok, akik a vidékieket ostoba alkoholistáknak, a Fideszeseket pedig bűnözőknek tartják, és akik jogállamiságot és a "gyűlöletkampány" befejeztét követelve akasztják fel Pintér Sándor kartonfiguráját. Ugyanazok, akik szerint Ukrajna egy mintademokrácia és nem mellesleg jogállam is.
Mindenesetre öröm olvasni ezeket a sorokat. Fantasztikus vallomás volt, kedves Freund. Kevés ennél őszintébb ügynököt aktivistát ismerek. Egyedül talán Gulyás Marci lenne képes felvenni Freund barátunkkal a versenyt, aki büszkén jelentette be, hogy a CIA egyik alapszervezete finanszírozta a választások előtti turnéját, ami kicsit sem volt egy külföldről finanszírozott kormányellenes tevékenység, és a lehető legtávolabb áll a hazaárulás (köznyelvi értelemben vett) fogalmától. Mindenesetre köszönjük nekik. Nélkülük ma nem lenne kétharmada a Fidesznek.