Vége a több évtizedes harcnak: feloszlatja magát a Kurdisztáni Munkáspárt
A Törökország által terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) hétfőn közölte, hogy feloszlatja magát, ami történelmi lépésnek minősülne a Törökországgal évtizedek óta tartó, több tízezer ember halálát okozó konfliktus után.
A militáns csoport hétfőn közleményben közölte, hogy a csoport neve alatt folytatott „minden tevékenység” véget ért. A kurd kérdés „eljutott egy olyan pontra, ahol demokratikus politikával megoldható” - áll a PKK közleményében. A PKK 12. kongresszusa, amely a csoport magas szintű döntéshozó ülése „elhatározta a PKK szervezeti struktúrájának feloszlatását és a fegyveres harc befejezését” - áll a közleményben, hozzátéve, hogy a folyamat végrehajtását bebörtönzött vezetőjük, Abdullah Öcalan fogja irányítani és vezetni. Öcalan egyébként bebörtönzése után már felszólította a csoportot, hogy tegyék le a fegyvert és oszlassák fel magukat.
A közlemény nem tisztázta, hogy a döntés a PKK összes iraki, szíriai és iráni tagszervezetére vonatkozik-e, és azt sem, hogy a lefegyverzés hogyan valósul meg, illetve mi lesz a meglévő harcosokkal. A PKK szerint „a török-kurd kapcsolatok újjáépítése elkerülhetetlen”, és a döntést „a Közel-Keleten zajló jelenlegi fejlemények” is egyeránt befolyásolták.
A csoport emellett felszólította Recep Tayyip Erdogan török elnök kormányát és minden politikai pártot, hogy „vállalják a felelősséget és csatlakozzanak a béke és a demokratikus társadalmi folyamathoz”. A török elnökség azt mondta, hogy a PKK döntése azt jelzi, hogy az Erdogan vezette „terrormentes Törökország-folyamat” „megerősödött és fontos szakaszába érkezett”, hozzátéve, hogy minden „szükséges intézkedést megtesznek” a folyamat előrehaladásának biztosítása érdekében. Az elnök Igazság és Fejlődés Pártjának (AK) szóvivője szerint a döntés „új korszakhoz” vezethet.
„Ha a terrorizmusnak teljesen véget vetünk, akkor egy új korszak kapuja nyílik meg” - mondta Omer Celik, hozzátéve, hogy "ezt a döntést a gyakorlatban is végre kell hajtani, és azt minden dimenziójában meg kell valósítani".
Törökország közel öt évtizede háborúban áll az Öcalan által 1978-ban alapított PKK-val. A harcok nagy része a csoport azon törekvésére összpontosult, hogy független kurd államot hozzon létre az ország délkeleti részén. Az utóbbi években azonban a csoport ehelyett nagyobb autonómiát követelt Törökországon belül. Márciusban a PKK azonnali tűzszünetet hirdetett, miután Öcalan felszólította a harcosokat, hogy tegyék le a fegyvert és oszlassák fel a csoportot.
A Törökország és a PKK közötti harcnak a becslések szerint legalább 40 ezer halálos áldozata van.
Recep Tayyip Erdogan török vezető a korábbi években közeledett a kurdokhoz: több jogot biztosított nekik, és feloldotta a nyelvhasználatukra vonatkozó korlátozásokat. 2013-ban Erdogan a kurdbarát Népi Demokratikus Párttal (HDP) együttműködve rövid békefolyamatot folytatott a PKK-val.
Azonban később a tárgyalások meghiúsultak, és a kapcsolatok 2015-ben jelentősen elmérgesedtek. Törökország háborúja a PKK-val az elmúlt években átfogó elnyomáshoz vezetett a kurdbarát pártokkal szemben, amelyeket a török kormány azzal vádolt, hogy kapcsolatban állnak a PKK-val és annak tagszervezeteivel.
Kiemelendő, hogy a kurdok a legnagyobb kisebbség Törökországban, a Minority Rights Group International szerint a lakosság 15-20%-át teszik ki. Jelentős a jelenlétük Észak-Szíriában, Észak-Irakban és Iránban is.
Forrás: CNN
Vezető kép: MTI
