Szijjártó az Igazság órájában: Brüsszel meg akarja ölni a békefolyamatot
Fotó: KKM
A keddi Igazság órája vendége a külgazdasági és külügyminiszter volt, a téma természetesen a legégetőbb kérdés: a háború és a békemegállapodások lehetősége. Szijjártó Péter most sem fogta vissza magát és kemény szavakkal bírálta Európa háborús pszichózisban rekedt vezetőit.
Szijjártó Péter nem először bírálta élesen Brüsszelt és az unió vezetőinek háborúpárti hozzáállását. A keddi Igazság órájában kijelentette, hogy a kontinens vezetői továbbra is háborús pszichózisban élnek. A miniszter rámutatott: miközben a világ figyelme a béketárgyalások felé fordul – gondoljunk csak a korábbi isztambuli és alaszkai erőfeszítésekre –, Brüsszel láthatóan mindent megtesz azért, hogy aláaknázza ezeket a folyamatokat.
Fotó: Soós Lajos
Brüsszel eltökélt Isztambul és Alaszka után: újra meg akarja ölni a békefolyamatot
– fogalmazott a tárcavezető, utalva arra, hogy az Európai Unió vezetői nem érdekeltek a tartós rendezésben.
Szijjártó Péter az Igazság órája című műsorban hangsúlyozta:
Nemcsak egy háborús pszichózis, hanem egy háborús fanatizmus uralkodik most már Brüsszelben gyakorlatilag az európai vezetők, az európai alapvetően liberális politikusok között.
A tárcavezető szerint már a közelmúltbeli NATO- és uniós egyeztetések is azt mutatják, hogy a nyugat-európai, az északi és a balti országok vezetői hosszú távon ellenséges viszonyra rendezkednének be Oroszországgal akkor is, ha létrejönne a béke. A külügyminiszter úgy értékelte: a múlt heti NATO-külügyminiszteri tanácsülésen és az uniós külügyi tanácskozáson egyaránt arról esett szó, hogy Európának a békét követően is finanszíroznia kellene Ukrajnát, az ukrán hadsereget és az ukrán állam működését, miközben a háborús kiadásokat is az európai emberek pénzéből állnák. Szijjártó Péter megítélése szerint az európai politikai elit jelenleg nem érdekelt a béke mielőbbi megteremtésében:
Mégiscsak feltűnő, hogy 2022 áprilisában, amikor Isztambulban az oroszok meg az ukránok már megállapodtak, akkor a brit miniszterelnök utazott Kijevbe és tette világossá az ukránok számára, hogy folytatni kell a háborút, amikor idén nyáron az amerikai és az orosz elnök találkozott, és alapvetően egy bizakodó légkör jött létre, akkor, mikor Zelenszkij elutazott Washingtonba a Donald Trumphoz, akkor az európaiak őt elkísérték, fogták a kezét, nehogy a végén még béke legyen. Az is világossá vált Brüsszelben, hogy az európai uniós politikusok a saját uniós szabályokat is simán átlépik annak érdekében, hogy egész Európát háborúba tudják vinni. Én abban reménykedem, hogy az amerikai-orosz tárgyalások ereje az nagyobb lesz, mint az európaiak aláaknázási kísérletének az ereje – mondta Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter szerint a legutóbbi egyeztetéseken is rendkívül határozott hangnemben vetődött fel, hogy az Oroszországhoz köthető, befagyasztott vagyon terhére jelentős összegeket juttassanak Ukrajnának.
Most a következőről van szó 80 ezer milliárd forintot akarnak küldeni Ukrajnába. Ebből 46 ezer milliárd az ukrán hadsereg felfegyverzését és hadban tartását szolgálná. Egy olyan országba, ahol elképesztő mértékű az államilag szervezett korrupció, ahol egy háborús maffia uralkodik, ahol bizonytalanság van, és amely nem NATO-tag Ez teljes mértékben ellentétes Magyarország érdekeivel, teljes mértékben ellentétes nemzetbiztonsági érdekekkel. Világossá tettem tegnap is, hogy mi magyarok a magyar emberek pénzéből egy fillért sem vagyunk hajlandók Ukrajnába költeni. Se az ukrán állam működtetésére, se a hadsereg felfegyverzésére, se a háborúra
– mondta a tárcavezető.
Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját bonyolítottuk, sőt részben még bonyolítjuk is le azzal, ahogyan az Ukrajnából menekülteket vagy menekülőket támogatjuk. Ukrajna energiaellátásában pedig a legnagyobb részt Magyarország játssza. Ukrajna földgázimportjának 58 százaléka Magyarországról érkezik. Ukrajna a villamos energia importjának meg 44 százaléka jön Magyarországról.
Szijjártó: egy háború Oroszországgal végzetes lenne Európára
A miniszter álláspontja szerint az európai politikai diskurzus egyik legsúlyosabb valótlansága az az állítás, miszerint Ukrajna Európáért harcol.
Ukrajna nem Európáért harcol, Ukrajna saját magáért harcol. Teszi ezt hősiesen egy nála sokkal nagyobb és sokkal erősebb hadsereggel rendelkező országgal szemben, teszi ezt adott esetben a várakozások fölött, de Ukrajna magáért harcol. Oroszország nem támadott meg egyetlen egy európai uniós tagországot sem, Oroszország nem támadott meg egyetlen egy NATO-tagot sem, így Ukrajna nem a NATO-t, nem az Európai Uniót, nem Magyarországot, nem más európai országot véd, hanem az ukránok saját magukat védik.
– mutatott rá.
Szijjártó Péter szerint szintén megalapozatlan az az állítás, amely szerint Ukrajna veresége automatikusan Európa elleni támadáshoz vezetne. A külügyminiszter úgy érvelt: nem tartja reálisnak, hogy Oroszország egy NATO-tagállamot támadjon meg, mivel ez a NATO alapokmányának 5. cikkelye értelmében az egész szövetség elleni háborút jelentené. Hozzátette: megítélése szerint a NATO katonai ereje messze meghaladja Oroszországét, a két fél hadereje nem is hasonlítható össze.
Ha Európa és Oroszország összecsap, akkor az már szükségszerűen azt jelenti, hogy a NATO és Oroszország összecsap, és mindenki tudja, hogy ez egy atomháború lenne, és egy atomháborút nem lehet túlélni sehol
– mondta a tárcavezető.
Brüsszel lenyúlná az orosz vagyont Kijev kedvéért
Az Orosz Nemzeti Banknak vannak elhelyezett eszközei, pénzeszközei, amelyeket Belgiumban tárolnak. Teljesen világos, hogyha ezt az oroszok által ott tartott vagyont konfiskálja az Európai Unió, akkor abból az következik, hogy a belga és ezen keresztül az európai uniós pénzpiac, azon keresztül az európai gazdaság iránti globális bizalom el fog tűnni – közölte a tárcavezető.
Ha eltűnik a bizalom az európai gazdasági és az európai befektetési környezet iránt, akkor gyakorlatilag az európai gazdaság összeomlását tudja nagyon könnyen jelenteni
– hangsúlyozta. Szijjártó Péter szerint egy ilyen lépés nem maradna válasz nélkül. A külügyminiszter arról számolt be, hogy a magyar fél kérdést intézett az orosz vezetéshez, Vlagyimir Putyin elnökhöz arra vonatkozóan, várható-e orosz válaszlépés abban az esetben, ha az orosz befagyasztott vagyon felhasználásáról születne döntés. Hangsúlyozta:
A válasz az volt, hogy természetesen nyilvánvalóan, hogyha egy ilyen ellenséges lépést az Európai Unió megtesz, hogy az oroszoknak az Európai Unió területén lévő vagyonát elveszik, elfogyasztják, felhasználják, akkor nyilvánvalóan az Oroszországban lévő európai tőketulajdonosokhoz kapcsolódó pénzeszközök, vagyonok esetében is várható reakció.
Azt a kérdést is feltették az oroszoknak, hogy az orosz válaszreakció az fűnyíróelv-szerű lesz-e, tehát hogy mindenki beleesik, vagy az oroszok válaszreakciója annak megfelelően kerül előállításra, ahogyan az európai uniós tagországok ebben a kérdésben vélekedtek. Az ő reakciójuk természetesen annak megfelelő, hogy az adott tagországok milyen álláspontot foglaltak el ebben a kérdésben.
Mi határozottan ellenezzük, hogy az Európai Unió egy ilyen súlyos eszkalációs veszéllyel járó lépést megtegyen. Mert az orosz állami vagyon lenyúlása az az elmúlt 4 esztendő egyik legsúlyosabb eszkalációs kockázatát hordozza magával, vagyis az orosz vagyon lenyúlása az Európai Unióban egy olyan döntés, amely a háború kiterjedésének súlyosabbá válásának kockázatát nagyon erőteljesen hordozza magában. Tehát miközben a béketárgyalásokkal a diplomáciai megoldás egyre közelebbnek tűnik, addig az Európai Unió az orosz vagyon teljesen felesleges lenyúlásával gyakorlatilag a háború meghosszabbításának és még súlyosabbá válásának kockázatát idézi elő
- emelte ki.
Brüsszelben az uniós szabályok figyelmen kívül hagyása sem kizárt
Szijjártó Péter szerint Brüsszelben olyan jogértelmezést alkalmaznak, amely lehetővé tenné az egyhangúság megkerülését. A külügyminiszter úgy írta le: az Európai Unió működéséről szóló szerződés egyik válsághelyzetre vonatkozó rendelkezésére hivatkozva az Európai Bizottság magához vonhat bizonyos hatásköröket, így egyes döntésekhez már nem egyhangú, hanem minősített többség is elegendő lehet.
Szijjártó Péter szerint az Európai Unióban kialakuló vészhelyzet oka elsősorban az, hogy az uniós döntések nyomán háttérbe szorul az orosz gáz és kőolaj felhasználása.
Tehát nem az van, hogy az oroszok egy mesterterv keretében egyik napról a másikra elzárják az olaj meg a gázvezetékek csapjait, és Európában kialakul egy energiahiány, és ez egy óriási válsághelyzetet okoz, hanem az történik, hogy az Európai Unió politikai ideológiai okok miatt kizárja az orosz energiahordozókat, az orosz olajat és az orosz gázt az európai piacról, és azt mondja, hogy húha, hát itt energiavészhelyzet van. Hát persze, maguk idézték elő szándékosan.
– mondta Szijjártó Péter. Hozzáfűzte: Brüsszelben folyamatosan hágják át a saját szabályaikat, ezzel teljes mértékben nevetségessé és hiteltelenné tesznek minden jövőbeni megszólalást a demokrácia ügyében.
Az nem lehet, hogy a magyar emberek pénzét is beletolják az ukrajnai fegyverszállításokba. És itt minden egyes tanácsülésen, minden egyes hónapban, havonta egyszer van külügyi tanács, óriási nyomás volt rajtam tegnap is, hogy ezt most már engedjük el, ne szórakozzunk, ne blokkoljuk a kifizetéseket. Micsoda oroszpárti dolog ez, ugye, jön mindig ez a végső érv. És hogy mi az, hogy a magyarok nem akarnak hozzájárulni az Ukrajnában történő fegyverszállításhoz. És most eljutottunk odáig, hogy innentől kezdve mindenki ezt saját maga oldja meg.
– fogalmazott. Egy ilyen önkéntesség irányába megy el ez a történet is, tehát egy másfél éves harccal sikerül kibekkelnünk hónapról hónapra, hogy a magyar emberek pénzét odaadják a fegyverszállításokra.
Orbán Viktor elérte, a magyar kormány elérte, megvétózta, a magyar emberek pénzét nem viszik el Ukrajnába, hát akkor nyissunk egy új fejezetet, nem. Minden egyes nap, minden egyes héten, minden egyes hónapban küzdeni kell ezért. Holnap is, meg holnapután is a miniszterelnöknek Brüsszelben, nekem a Külügyi Tanácsban, és így tovább. Küzdeni kell azért, hogy ezeket a pozíciókat, hogy Magyarországot ne vigyék háborúba, a magyar embereket ne vigyék el Ukrajnába, a magyar pénzét ne vigyék el Ukrajnába
– szögezte le.
