Pesti Srácok

48 évvel ezelőtt tért haza a Szent Korona

48 évvel ezelőtt tért haza a Szent Korona

1978-ban januárt 6-án, ezen napon tért vissza hazánkba, jogos helyére a magyar államiság jelképe, a Szent Korona, amelyet évtizedeken át őriztek az Egyesült Államokban. A Szent Korona hazatérése történelmi és diplomácia sikert jelentett egyaránt, valamint fontos mérföldkő volt az amerikai-magyar kapcsolatokban.

A magyar államiság egyik legfontosabb jelképe, a Szent Korona 1945-ben hagyta el az országot, amikor a második világháború végén a koronaőrség nyugat felé menekítette. A cél az volt, hogy megóvják a háborús pusztítástól és attól, hogy idegen hatalom kezére kerüljön. Végül a Szent Korona és a koronázási jelvények az amerikai hadsereg birtokába kerültek, majd az Egyesült Államokban, a legendás Fort Knoxban helyezték biztonságba – ugyanott, ahol az amerikai aranytartalékot is őrzik.

korona
A Szent Korona hazatért.

Jimmy Carter: a Szent Korona a magyar nemzethez tartozik

A hidegháború éveiben a Szent Korona szimbolikus túsz is volt: az Egyesült Államok nem kívánta visszaadni egy szovjet befolyás alatt álló országnak. Bár Magyarország többször kérte a korona visszaszolgáltatását, erre csak a nemzetközi politikai enyhülés idején nyílt reális esély.

A fordulópont Jimmy Carter amerikai elnöksége alatt érkezett el. Carter úgy vélte, hogy a Szent Korona nem politikai rendszerhez, hanem a magyar nemzethez tartozik, ezért elrendelte a visszaadását. A koronát Cyrus Vance külügyminiszter vezette amerikai küldöttség hozta vissza Budapestre, ami önmagában is rendkívüli diplomáciai gesztusnak számított a hidegháború közepén.

A Szent Korona hazatérése

A Szent Korona 1978. január 6-án érkezett meg Magyarországra, és ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az eseményt hatalmas érdeklődés övezte, és sokak számára a nemzeti önbecsülés visszatérését jelentette.

Érdekesség, hogy: a korona nem állami ajándékként, hanem „a magyar népnek” lett visszaadva.

Az amerikai fél kifejezetten kérte, hogy ne politikai propagandaeseményként kezeljék az átadást. 

Kiemelendő, hogy Kádár János amerikai kérése nem lehetett jelen az átadásnál. 

Később az ékszer állapotát külön szakértők vizsgálták meg a visszatérés után.

A Szent Korona az államiság élő jelképe

A Szent Korona ma az Országház kupolacsarnokában található, ahol szigorú biztonsági és klimatikus feltételek mellett őrzik. Nem csupán történelmi ereklye, hanem alkotmányos szimbólum is: a magyar államiság folytonosságát testesíti meg.

Kevesen tudják, de:

  • a Szent Korona nem egyetlen korszak alkotása, több részből áll,
  • a rajta látható ferde kereszt csak később sérült meg,
  • évszázadokon át a korona – amely nem pusztán egy tárgy volt, hanem jogi értelemben „személynek” számított – fontosabb volt, mint az uralkodó. 

A király nem volt „mindenható”

Ez azt jelentette, hogy: az állami főhatalom a Szent Koronát illette meg, a király csak „részesedett” ebből a hatalomból, az ország nem a király tulajdona volt, hanem a Koronáé. Magyarország tehát nem a király magánbirtoka, hanem a Szent Korona országa volt. A király nem uralkodhatott önkényesen, köteles volt a rendekkel együtt kormányozni, és a Szent Korona törvényeihez volt kötve. Ha megszegte ezeket, ellenállási jog illette meg a nemességet (pl. Aranybulla, 1222). A tan szerint a Szent Korona „tagjai” voltak: a király, a nemesség, később elvben az egész nemzet. Ez egyfajta korai hatalommegosztás volt, jóval a modern demokráciák előtt. Más országokban: a király volt az állam megszemélyesítője („Az állam én vagyok” – XIV. Lajos), Magyarországon viszont az állam a Korona volt. Ez a gondolat komoly alkotmányos hagyományt teremtett, amely még a 19-20. században is hatott.

Ez a nap a nemzeti összetartozás szimbolikus napja

A Szent Korona hazahozatala nemcsak történelmi esemény, hanem érzelmi mérföldkő is volt. Sokak számára azt üzente: a magyar történelem viharai ellenére vannak olyan értékek, amelyek túlélnek rendszereket, háborúkat és hatalmi érdekeket. Január 6-a ezért nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a nemzeti összetartozás egyik szimbolikus napja.

Szent Korona az Országházban: miért pont 26 éve történt meg az átszállítás?

Negyed évszázaddal ezelőtt egy szimbolikus jelentőségű esemény zajlott Magyarországon. A Szent Korona 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között került át a Magyar Nemzeti Múzeumból az Országház kupolacsarnokába, ahol azóta is az ezeréves magyar államiság jelképeként őrzik.

(Forrás: Origo)

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.