Pesti Srácok

48 évvel ezelőtt tért haza a Szent Korona

48 évvel ezelőtt tért haza a Szent Korona

1978-ban januárt 6-án, ezen napon tért vissza hazánkba, jogos helyére a magyar államiság jelképe, a Szent Korona, amelyet évtizedeken át őriztek az Egyesült Államokban. A Szent Korona hazatérése történelmi és diplomácia sikert jelentett egyaránt, valamint fontos mérföldkő volt az amerikai-magyar kapcsolatokban.

A magyar államiság egyik legfontosabb jelképe, a Szent Korona 1945-ben hagyta el az országot, amikor a második világháború végén a koronaőrség nyugat felé menekítette. A cél az volt, hogy megóvják a háborús pusztítástól és attól, hogy idegen hatalom kezére kerüljön. Végül a Szent Korona és a koronázási jelvények az amerikai hadsereg birtokába kerültek, majd az Egyesült Államokban, a legendás Fort Knoxban helyezték biztonságba – ugyanott, ahol az amerikai aranytartalékot is őrzik.

korona
A Szent Korona hazatért.

Jimmy Carter: a Szent Korona a magyar nemzethez tartozik

A hidegháború éveiben a Szent Korona szimbolikus túsz is volt: az Egyesült Államok nem kívánta visszaadni egy szovjet befolyás alatt álló országnak. Bár Magyarország többször kérte a korona visszaszolgáltatását, erre csak a nemzetközi politikai enyhülés idején nyílt reális esély.

A fordulópont Jimmy Carter amerikai elnöksége alatt érkezett el. Carter úgy vélte, hogy a Szent Korona nem politikai rendszerhez, hanem a magyar nemzethez tartozik, ezért elrendelte a visszaadását. A koronát Cyrus Vance külügyminiszter vezette amerikai küldöttség hozta vissza Budapestre, ami önmagában is rendkívüli diplomáciai gesztusnak számított a hidegháború közepén.

A Szent Korona hazatérése

A Szent Korona 1978. január 6-án érkezett meg Magyarországra, és ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az eseményt hatalmas érdeklődés övezte, és sokak számára a nemzeti önbecsülés visszatérését jelentette.

Érdekesség, hogy: a korona nem állami ajándékként, hanem „a magyar népnek” lett visszaadva.

Az amerikai fél kifejezetten kérte, hogy ne politikai propagandaeseményként kezeljék az átadást. 

Kiemelendő, hogy Kádár János amerikai kérése nem lehetett jelen az átadásnál. 

Később az ékszer állapotát külön szakértők vizsgálták meg a visszatérés után.

A Szent Korona az államiság élő jelképe

A Szent Korona ma az Országház kupolacsarnokában található, ahol szigorú biztonsági és klimatikus feltételek mellett őrzik. Nem csupán történelmi ereklye, hanem alkotmányos szimbólum is: a magyar államiság folytonosságát testesíti meg.

Kevesen tudják, de:

  • a Szent Korona nem egyetlen korszak alkotása, több részből áll,
  • a rajta látható ferde kereszt csak később sérült meg,
  • évszázadokon át a korona – amely nem pusztán egy tárgy volt, hanem jogi értelemben „személynek” számított – fontosabb volt, mint az uralkodó. 

A király nem volt „mindenható”

Ez azt jelentette, hogy: az állami főhatalom a Szent Koronát illette meg, a király csak „részesedett” ebből a hatalomból, az ország nem a király tulajdona volt, hanem a Koronáé. Magyarország tehát nem a király magánbirtoka, hanem a Szent Korona országa volt. A király nem uralkodhatott önkényesen, köteles volt a rendekkel együtt kormányozni, és a Szent Korona törvényeihez volt kötve. Ha megszegte ezeket, ellenállási jog illette meg a nemességet (pl. Aranybulla, 1222). A tan szerint a Szent Korona „tagjai” voltak: a király, a nemesség, később elvben az egész nemzet. Ez egyfajta korai hatalommegosztás volt, jóval a modern demokráciák előtt. Más országokban: a király volt az állam megszemélyesítője („Az állam én vagyok” – XIV. Lajos), Magyarországon viszont az állam a Korona volt. Ez a gondolat komoly alkotmányos hagyományt teremtett, amely még a 19-20. században is hatott.

Ez a nap a nemzeti összetartozás szimbolikus napja

A Szent Korona hazahozatala nemcsak történelmi esemény, hanem érzelmi mérföldkő is volt. Sokak számára azt üzente: a magyar történelem viharai ellenére vannak olyan értékek, amelyek túlélnek rendszereket, háborúkat és hatalmi érdekeket. Január 6-a ezért nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a nemzeti összetartozás egyik szimbolikus napja.

Szent Korona az Országházban: miért pont 26 éve történt meg az átszállítás?

Negyed évszázaddal ezelőtt egy szimbolikus jelentőségű esemény zajlott Magyarországon. A Szent Korona 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között került át a Magyar Nemzeti Múzeumból az Országház kupolacsarnokába, ahol azóta is az ezeréves magyar államiság jelképeként őrzik.

(Forrás: Origo)

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)