Pesti Srácok

48 évvel ezelőtt tért haza a Szent Korona

48 évvel ezelőtt tért haza a Szent Korona

1978-ban januárt 6-án, ezen napon tért vissza hazánkba, jogos helyére a magyar államiság jelképe, a Szent Korona, amelyet évtizedeken át őriztek az Egyesült Államokban. A Szent Korona hazatérése történelmi és diplomácia sikert jelentett egyaránt, valamint fontos mérföldkő volt az amerikai-magyar kapcsolatokban.

A magyar államiság egyik legfontosabb jelképe, a Szent Korona 1945-ben hagyta el az országot, amikor a második világháború végén a koronaőrség nyugat felé menekítette. A cél az volt, hogy megóvják a háborús pusztítástól és attól, hogy idegen hatalom kezére kerüljön. Végül a Szent Korona és a koronázási jelvények az amerikai hadsereg birtokába kerültek, majd az Egyesült Államokban, a legendás Fort Knoxban helyezték biztonságba – ugyanott, ahol az amerikai aranytartalékot is őrzik.

korona
A Szent Korona hazatért.

Jimmy Carter: a Szent Korona a magyar nemzethez tartozik

A hidegháború éveiben a Szent Korona szimbolikus túsz is volt: az Egyesült Államok nem kívánta visszaadni egy szovjet befolyás alatt álló országnak. Bár Magyarország többször kérte a korona visszaszolgáltatását, erre csak a nemzetközi politikai enyhülés idején nyílt reális esély.

A fordulópont Jimmy Carter amerikai elnöksége alatt érkezett el. Carter úgy vélte, hogy a Szent Korona nem politikai rendszerhez, hanem a magyar nemzethez tartozik, ezért elrendelte a visszaadását. A koronát Cyrus Vance külügyminiszter vezette amerikai küldöttség hozta vissza Budapestre, ami önmagában is rendkívüli diplomáciai gesztusnak számított a hidegháború közepén.

A Szent Korona hazatérése

A Szent Korona 1978. január 6-án érkezett meg Magyarországra, és ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az eseményt hatalmas érdeklődés övezte, és sokak számára a nemzeti önbecsülés visszatérését jelentette.

Érdekesség, hogy: a korona nem állami ajándékként, hanem „a magyar népnek” lett visszaadva.

Az amerikai fél kifejezetten kérte, hogy ne politikai propagandaeseményként kezeljék az átadást. 

Kiemelendő, hogy Kádár János amerikai kérése nem lehetett jelen az átadásnál. 

Később az ékszer állapotát külön szakértők vizsgálták meg a visszatérés után.

A Szent Korona az államiság élő jelképe

A Szent Korona ma az Országház kupolacsarnokában található, ahol szigorú biztonsági és klimatikus feltételek mellett őrzik. Nem csupán történelmi ereklye, hanem alkotmányos szimbólum is: a magyar államiság folytonosságát testesíti meg.

Kevesen tudják, de:

  • a Szent Korona nem egyetlen korszak alkotása, több részből áll,
  • a rajta látható ferde kereszt csak később sérült meg,
  • évszázadokon át a korona – amely nem pusztán egy tárgy volt, hanem jogi értelemben „személynek” számított – fontosabb volt, mint az uralkodó. 

A király nem volt „mindenható”

Ez azt jelentette, hogy: az állami főhatalom a Szent Koronát illette meg, a király csak „részesedett” ebből a hatalomból, az ország nem a király tulajdona volt, hanem a Koronáé. Magyarország tehát nem a király magánbirtoka, hanem a Szent Korona országa volt. A király nem uralkodhatott önkényesen, köteles volt a rendekkel együtt kormányozni, és a Szent Korona törvényeihez volt kötve. Ha megszegte ezeket, ellenállási jog illette meg a nemességet (pl. Aranybulla, 1222). A tan szerint a Szent Korona „tagjai” voltak: a király, a nemesség, később elvben az egész nemzet. Ez egyfajta korai hatalommegosztás volt, jóval a modern demokráciák előtt. Más országokban: a király volt az állam megszemélyesítője („Az állam én vagyok” – XIV. Lajos), Magyarországon viszont az állam a Korona volt. Ez a gondolat komoly alkotmányos hagyományt teremtett, amely még a 19-20. században is hatott.

Ez a nap a nemzeti összetartozás szimbolikus napja

A Szent Korona hazahozatala nemcsak történelmi esemény, hanem érzelmi mérföldkő is volt. Sokak számára azt üzente: a magyar történelem viharai ellenére vannak olyan értékek, amelyek túlélnek rendszereket, háborúkat és hatalmi érdekeket. Január 6-a ezért nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a nemzeti összetartozás egyik szimbolikus napja.

Szent Korona az Országházban: miért pont 26 éve történt meg az átszállítás?

Negyed évszázaddal ezelőtt egy szimbolikus jelentőségű esemény zajlott Magyarországon. A Szent Korona 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között került át a Magyar Nemzeti Múzeumból az Országház kupolacsarnokába, ahol azóta is az ezeréves magyar államiság jelképeként őrzik.

(Forrás: Origo)

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.