Pesti Srácok

48 évvel ezelőtt tért haza a Szent Korona

48 évvel ezelőtt tért haza a Szent Korona

1978-ban januárt 6-án, ezen napon tért vissza hazánkba, jogos helyére a magyar államiság jelképe, a Szent Korona, amelyet évtizedeken át őriztek az Egyesült Államokban. A Szent Korona hazatérése történelmi és diplomácia sikert jelentett egyaránt, valamint fontos mérföldkő volt az amerikai-magyar kapcsolatokban.

A magyar államiság egyik legfontosabb jelképe, a Szent Korona 1945-ben hagyta el az országot, amikor a második világháború végén a koronaőrség nyugat felé menekítette. A cél az volt, hogy megóvják a háborús pusztítástól és attól, hogy idegen hatalom kezére kerüljön. Végül a Szent Korona és a koronázási jelvények az amerikai hadsereg birtokába kerültek, majd az Egyesült Államokban, a legendás Fort Knoxban helyezték biztonságba – ugyanott, ahol az amerikai aranytartalékot is őrzik.

korona
A Szent Korona hazatért.

Jimmy Carter: a Szent Korona a magyar nemzethez tartozik

A hidegháború éveiben a Szent Korona szimbolikus túsz is volt: az Egyesült Államok nem kívánta visszaadni egy szovjet befolyás alatt álló országnak. Bár Magyarország többször kérte a korona visszaszolgáltatását, erre csak a nemzetközi politikai enyhülés idején nyílt reális esély.

A fordulópont Jimmy Carter amerikai elnöksége alatt érkezett el. Carter úgy vélte, hogy a Szent Korona nem politikai rendszerhez, hanem a magyar nemzethez tartozik, ezért elrendelte a visszaadását. A koronát Cyrus Vance külügyminiszter vezette amerikai küldöttség hozta vissza Budapestre, ami önmagában is rendkívüli diplomáciai gesztusnak számított a hidegháború közepén.

A Szent Korona hazatérése

A Szent Korona 1978. január 6-án érkezett meg Magyarországra, és ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az eseményt hatalmas érdeklődés övezte, és sokak számára a nemzeti önbecsülés visszatérését jelentette.

Érdekesség, hogy: a korona nem állami ajándékként, hanem „a magyar népnek” lett visszaadva.

Az amerikai fél kifejezetten kérte, hogy ne politikai propagandaeseményként kezeljék az átadást. 

Kiemelendő, hogy Kádár János amerikai kérése nem lehetett jelen az átadásnál. 

Később az ékszer állapotát külön szakértők vizsgálták meg a visszatérés után.

A Szent Korona az államiság élő jelképe

A Szent Korona ma az Országház kupolacsarnokában található, ahol szigorú biztonsági és klimatikus feltételek mellett őrzik. Nem csupán történelmi ereklye, hanem alkotmányos szimbólum is: a magyar államiság folytonosságát testesíti meg.

Kevesen tudják, de:

  • a Szent Korona nem egyetlen korszak alkotása, több részből áll,
  • a rajta látható ferde kereszt csak később sérült meg,
  • évszázadokon át a korona – amely nem pusztán egy tárgy volt, hanem jogi értelemben „személynek” számított – fontosabb volt, mint az uralkodó. 

A király nem volt „mindenható”

Ez azt jelentette, hogy: az állami főhatalom a Szent Koronát illette meg, a király csak „részesedett” ebből a hatalomból, az ország nem a király tulajdona volt, hanem a Koronáé. Magyarország tehát nem a király magánbirtoka, hanem a Szent Korona országa volt. A király nem uralkodhatott önkényesen, köteles volt a rendekkel együtt kormányozni, és a Szent Korona törvényeihez volt kötve. Ha megszegte ezeket, ellenállási jog illette meg a nemességet (pl. Aranybulla, 1222). A tan szerint a Szent Korona „tagjai” voltak: a király, a nemesség, később elvben az egész nemzet. Ez egyfajta korai hatalommegosztás volt, jóval a modern demokráciák előtt. Más országokban: a király volt az állam megszemélyesítője („Az állam én vagyok” – XIV. Lajos), Magyarországon viszont az állam a Korona volt. Ez a gondolat komoly alkotmányos hagyományt teremtett, amely még a 19-20. században is hatott.

Ez a nap a nemzeti összetartozás szimbolikus napja

A Szent Korona hazahozatala nemcsak történelmi esemény, hanem érzelmi mérföldkő is volt. Sokak számára azt üzente: a magyar történelem viharai ellenére vannak olyan értékek, amelyek túlélnek rendszereket, háborúkat és hatalmi érdekeket. Január 6-a ezért nem csupán egy dátum a naptárban, hanem a nemzeti összetartozás egyik szimbolikus napja.

Szent Korona az Országházban: miért pont 26 éve történt meg az átszállítás?

Negyed évszázaddal ezelőtt egy szimbolikus jelentőségű esemény zajlott Magyarországon. A Szent Korona 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között került át a Magyar Nemzeti Múzeumból az Országház kupolacsarnokába, ahol azóta is az ezeréves magyar államiság jelképeként őrzik.

(Forrás: Origo)

 

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.