Ukrajnában a „mozgósítási korrupciót” kamerák segítségével szorítanák vissza
Fotó: X
Jól tudjuk, hogy keleti szomszédunkban a korrupció olyan mélyen gyökerezik, hogy az már az állam működési rendszerének szerves részét képezi. Ukrajnában a korrupciónak a legkülönfélébb vetületei találhatók meg, ilyen az úgynevezett „mozgósítási korrupció”, amelynek keretein belül a toborzótisztek (és feltételezhetően azok felettesei) korrupt pénzzel tömik a zsebüket degeszre. Ennek a kiküszöbölésére pedig, noha az EU nem tűri a korrupciót, de mégsem tesz ez ellen semmit, benyújtottak egy kormánypárti javaslatot, amely az hadkötelesekkel kapcsolatos ügyintézést az online térbe vinné át. A javaslatnak ugyanakkor úgy néz ki, hogy nem lesz meg a szükséges támogatottsága, mert valójában nem tartalmaz igazi reformokat.
Az elmúlt időszakban Ukrajnáról nem a harctéren elért sikerei miatt beszélhettünk, hanem elsősorban az államot átjáró korrupció kapcsán. A TCK-sok, avagy toborzótisztek által elkövetett korrupciós cselekmények is részét képezik a rendszernek, amelyben ezek az emberek jó kis kenőpénzek fejében hajlandóak egy ideig szemet hunyni a hadkötelesek besorozása felett. A kenőpénzek mellett ugyanakkor van az erőszak is, amit a TCK-sok jó része különös brutalitással megfűszerezve alkalmazott az ukrán állampolgárságú férfiakkal szemben. Ezekről pedig megannyi felvétel látott napvilágot, noha az ukránok a megoldások helyett könnyebbnek látták azt mondani, hogy ezek orosz propaganda videók.
Fotó: Telegram
A korrupció visszaszorítása és az átláthatóság nem mindenkinek az érdeke?
Ennek a gyakorlatnak vetne véget egy kormánypárti, Makszym Zaremszkij által benyújtott törvényjavaslat, amely úgy kívánna gátat szabni a toborzást minden ízében átszövő korrupciónak, hogy a hadkötelesekkel kapcsolatos ügyintézést áttenné az online térbe. Ez alapján pedig mindent elektronikus úton intéznének a hatóságok, így a behívók kézbesítését és a hadkiegészítő központok és az érintettekkel történő kommunikációt is. A hadkötelesek pedig online informálódhatnának státuszukról, egészségügyi alkalmasságukról és a halasztások érvényességéről. Vagyis a folyamat az eddigiekkel ellentétben visszakövethető lenne, és így jobban megakadályozhatóak lennének a visszaélések.
Ami pedig a toborzótiszteket illeti, a javaslat kötelezővé tenné, hogy azok minden intézkedésüket videóra rögzítsék. Ezen túl, ha felmerülne a gyanú, hogy a TCK-sok jogellenesen jártak el az intézkedésük során, az esetet kötelező jelleggel egy független panaszirodának kellene kivizsgálnia. (Az, hogy ez a szervezet mennyire lenne független, vagyis befolyástól és fenyegetéstől mentes erősen kérdéses. Ezáltal az is, hogy képes lenne-e betölteni a funkcióját.)
Ugyanakkor a javaslatot nem fogadták tárt karokkal és azt az ukrán parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságában komoly kritikákat kapott. Így Fegyir Venyiszlavszkij bizottsági tag részéről is, aki kijelentette, hogy a javaslat nem vehető komolyan és inkább csak kommunikációs akciónak tekinthető a javaslatot benyújtó részéről.
A javaslat támogatásának nyilván a toborzóirodák és azok emberei örülnének legkevésbé, hiszen az pontosan az ő legnagyobb ellenségüket, egyfajta átláthatóságot és betekintést vinne a toborzási folyamatba. Venyiszlavszkij ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a védelmi minisztérium már dolgozik bizonyos elképzeléseken (értsd. reformokon), amellyel az említett javaslat élesen szemben áll. A bizottsági tag itt arra a mozgósítási és toborzási „reformra” gondolt, amelynek előkészítésén az ukrán kormány már dolgozik, de amelynek részleteiről még nem lehet semmi konkrétumot sem tudni.
Mindenesetre remélhetőleg az ukrán kormány javaslatában is helyet fognak kapni a fentebbi indítványban szereplő pontok, de leginkább az, hogy a toborzórisztek kötelesek minden intézkedésüket kamerával rögzíteni, hogy így megállítható legyen az erőszak és némiképp a korrupció is. Persze, attól, hogy valami papíron szerepel, még nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is annak megfelelően érvényesül. Láttunk már ilyet.
